A lábai előtt hevert Európa, és még II. Vilmos, német császár fiát is megbabonázta, aki 25 szál vörös rózsával állított be az öltözőjébe. Aztán minden a darabjaira hullott szét. Bársony Rózsi – külföldön Rosy Barsony – életét is szétzúzta a történelem. Pedig minden olyan szépen indult.
1909-ben, Budapesten látta meg a napvilágot, a legendás New York kávéház főpincérének leányaként. Hat és fél kilós óriás-bébiként született, ki hitte volna ekkor, hogy karcsú színésznőként, énekesként és táncosként is meghódítja Európát nem sokkal később. Már ötéves korától színészkedett, ám azt, hogy balett-táncos vagy színésznő lesz belőle, egy pénzérme feldobásával döntötte el a család. A színészet nyert. És nem volt megállás.
Kiválóan táncolt, csodásan énekelt, így pillanatok alatt az operett hazai csillaga lett. Huszonkét évesen már Lipcsében lépett fel, később Berlinben, Drezdában is repültek a virágcsokrok a színpadra, ha a megjelent, a kint Rose Barsonynak hívott színésznő. A volt német császár fia, Eitel Frigyes is a rajongói közé tartozott, aki amúgy kisemmizve halt meg a II. világháború alatt. Aztán a német filmipar is felfedezte Bársony Rózsit, úgy tűnt, semmi sem állíthatja meg a világhírig vezető úton. Megállította… 1933 márciusában a zsidó származása miatt felbontották a szerződését és el kellett hagynia a Németországot. Ő legalább életben maradt, a kinti színházának igazgatóját, Alfred Rottert ellenben brutálisan meggyilkolták. Rózsi ezek után itthon filmezett, Jávor Pállal, Kabos Gyulával, s úgy tűnt, sikerül elfelejtenie a nyomasztó németországi élményeket.
Budapesten ismét sztárként kezelték és minden érdekes volt, ami vele történt. Így esett meg, hogy még arról is beszámoltak az újságok, hogy a Csöpi névre hallgató fehér pincsije megbetegedett. Mindez éppen egy milánói turné alatt történt, Bársony Rózsi pedig az édesanyjával vitette Budapestre a kiskutyát, hogy megműthessék. A beavatkozás sikerült, a kiskutya életben maradt. Olaszországban imádták a magyar primadonnát, Umberto trónörökös külön kihallgatáson fogadta Bársony Rózsit. Umbertóból amúgy később király is lett (ő volt Viktor Emánuel legidősebb fia), 1945-ben alig egy hónapig uralkodhatott, aztán száműzték.
Fotó: Fortepan/Weygand Tibor
1938-ban aztán, mint megannyi más zsidó származású színész, itthon is tiltólistára került. Hosszú évekig nem léphetett színpadra és bujkálni kényszerült. Tetézte a fájdalmát, hogy csupán 62 éves korában meghalt az imádott édesapja is, a pesti kávéházi élet ismert alakja, Bársony Ede. Több neves kávéházban is főpincér volt a karrierje során, de a legbüszkébb arra volt, hogy megnyithatta a saját kávéházát, a Vörösmarty téren található Parisette kávéházat. Azonban kiderült, az emberekhez jobban ért, mint az üzlethez és hamar meg kellett válnia a kávézótól.
De visszatérve Bársony Rózsihoz. Mivel a színészkamarába nem vették fel, csak alkalmanként léphetett színpadra. 1941-ben azt is megírták az újságok, hogy a Royal Varietében csak akkor énekelhetett, ha az előadás előtt és után egy szót sem szól a kamarai tagsággal rendelkező kollégáihoz. Megalázó helyzet… A korábban ünnepelt színésznő emberségét mutatja, hogy 1944-ben titokban egy pesti kórházban dolgozott nővérként, mert segíteni akart az értelmetlen háború sérültjein. A II. világháborút túlélte, de a Rákosi-rendszerben sem lett sokkal jobb a sorsa, és a férjével, a színész Dénes Oszkárral (1948-ban, 39 évesen ment hozzá az 57 éves kollégájához) végül egy olaszországi fellépés után úgy döntöttek, hogy nem mennek haza. Ám a férje 1950-ben, csupán 59 évesen váratlanul meghalt. A magyar színésznő a munkába temetkezett, majd 1958-ban másodszor is megházasodott. Saját gyermeke nem született, de az új férje két gyerekét sajátjaként szerette.
Fotó: Arcanum/Színházi Élet
Bársony Rózsi Bécsben élt és többször is hazalátogatott. 1973-ban egy elegáns pesti szállodában szállt meg, ahol rátaláltak az újságírók. Az egyikük megkérdezte tőle, mit jelent számára Budapest? Bársony nem szokványos választ adott: „Családom egy része itt él és itt élnek a barátaim és az irigyeim, akiktől soha nem tudnék megválni.” 1977-ben az osztrák fővárosban az utcán lett rosszul, hiába vitte kórházba egy taxis, amelyet leintett, már nem lehetett megmenteni az életét. A kávéházi főpincér szőke kislánya, akiért később a német császár fia is rajongott, és aki ahelyett, hogy bujkált volna a világégés alatt, inkább nővérként segédkezett, egyszóval Bársony Rózsi 67 éves korában hagyott itt minket.
Nyugodjon békében!
