Amikor a hatvanas évek közepén kitört itthon a beatkorszak, köszönhetően a sutyiban, leginkább halkan hallgatott Szabad Európa rádiónak és mindenekelőtt a sorra alakuló és egyre több helyen fellépő zenekaroknak, a hatalom riadtan figyelte és állapította meg, hogy immár huligánok élnek közöttünk. Helyesebben huligán kinézetű fiatalok.

Nem véletlen, hogy a KISZ megpróbálta felkarolni a népszerű zenekarokat, de nem elsősorban a segítő szándék motiválta őket, hanem az a gondolat, hogy így legalább irányítják, kézben tartják őket. Naiv gondolat volt. A szellem kiszabadult a palackból. Csoda-e, ha kampány indult a huligánok ellen, mert, hogy nyilvánvalóvá vált a hatalom számára, hogy a felnövő generációk már egészen másfajta örömök után kajtatnak, más ideológia szerint élnek (vagy inkább élnének…) s mindez külsőségekben is meglátszik.

A Családi kör egyik epizódjának forgatása 1974-ből.
Fotó: Fortepan/Rádió és Televízióújság

A lázadó ifjúság. Hosszú haj, trapéznadrág, üvöltő beatzene. Kádár János pártvezető akkoriban így reagált erre a jelenségre: „Ami itt fontos, az az, hogy a párt, az ifjúsági szövetség nem divattervező cég, nem fodrászipari ktsz, és nem kell ilyesmivel foglalkoznia…” Aztán ahogy teltek az évek, úgy változott meg az ideológiáért felelős vezetők véleménye. A Magyar Televíziónak 1966-ban már 600 ezer előfizetője volt és ez a szám 1972-re felugrott kétmillióra. Közvetlen pártirányítás alatt működött, adta magát, hogy az ideológiai nevelés legjobb, legcélravezetőbb módja, ha a képernyőn keresztül szólítják meg az ifjúságot. A direkt politikai műsorok 1965-ben az összműsoridő 25 százalékát, a szórakoztatóműsorok a 47 százalékát tették ki. Ez a szám a hetvenes években úgy változott, hogy a politikai és tájékoztató műsorok aránya 27 százalékra emelkedett.

A pártutasítás úgy szólt a tévé felé, hogy: „Átfogó, megbízható, gyors és pártos tájékoztatást…” De lehetőleg közönségszórakoztató formában. Olyan műsorok kellenek, amelyek valóban a képernyő elé ültetik a nézőket és nem direkt módon mossák az agyukat, hanem regényes formában.

A népszerű pszichológus, Ranschburg Jenő (balra) és Kelemen Endre.
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika

A Családi kör mindezt tökéletesen megvalósította, mondhatni nagy szerencséje volt a pártházban lakóknak, mert a televízióban értettek a műsorkészítéshez. A Családi kör havonta egyszer jelentkezett, 50 perces adásokkal. Két évtizeden át, 1974 és 1994 között fő műsoridőben ültetett milliókat a tévékészülékek elé. A maga nemében zseniális ötlet volt. Merthogy az egyes epizódokban valós pedagógiai, társadalmi problémákat vitattak meg, de nem ám valamiféle pártkonferencia száraz, altató stílusában, hanem meghívott szakértőkkel és a korszak legjobb színészeivel karöltve. A Családi kör amolyan telenovella volt, de nem sorozatszerűen, minden egyes rész mini tévéjátékként került a képernyőre.A műsorvezető pillanatok alatt országos népszerűségre tett szert. A műsorvezető Kelemen Endre. Az a magyar újságíró, aki Keszthelyen született 1933. november 1-jén és 2018. augusztus 15-én, Budapesten hunyt el 81 esztendősen. Kimért, komoly, megfontolt ember volt. Tőle hitelesnek tűnt, ha az életről beszélt. Ráadásul nem is szájbarágós formában. Kelemen Endre az ELTE Bölcsészkarán diplomázott 1956-ban és pedagógia-lélektan szakos középiskolai tanárként végzett. Ráadásul elvégezte az újságíró iskolát is és a jó megjelenésű, művelt fiatalembert felvették a Magyar Rádióhoz, majd a Magyar Televízióhoz is. 39 évig beszélt a mikrofonba. Olyan műsorok fűződtek a nevéhez, mint a Szülők, nevelők egymás közt és persze a Családi kör.

De nem elégedett meg a műsorvezetéssel, rengeteg előadást tartott itthon és külföldön, megszámlálhatatlan publikációt írt, és 1997-től az egri Eszterházy Károly Főiskola neveléstudományi tanszékén is dolgozott. De felkérték őt különböző intézmények, ilyen-olyan országos pályázatok elbírálására is, sőt, azzal is büszkélkedhetett, hogy Tokióban a nemzetközi oktatótelevíziós műsorok versenyének zsűritagja lehetett.

A kép bal szélén Kelemen Endre, középen Baló György.
Fotó: Wikipedia.org

A Családi kör 1974 és 1994 között, esti fő műsoridőben ment. 87 epizód szórakoztatta a nagyérdeműt 20 esztendő alatt. És a különböző részek minifilmjeinél olyan rendezők közreműködtek, mint Palásthy György, Málnay Levente, Mihályfy Sándor és Szőnyi G. Sándor. És olyan színészek vállaltak munkát benne, mint például Moór Marianna, Csűrös Karola vagy éppen Papp Vera. De az epizódok íróinak neveit böngészve is megállapíthatjuk, hogy mindent beleadtak a készítők: Kardos István, Köllő Miklós, Bertha Bulcsú és Végh Antal is hozzátette a magáét.

Nos, a Családi körben finoman, nem túl okoskodva, de nagyon is egyértelműen mutatták a különböző epizódok, hogy mi a valós érték, mire érdemes odafigyelni a gyermeknevelésben, egy párkapcsolatban, vagy a munkahelyen. Afféle mankónak szánták a műsort és az is lett húsz éven át. Persze mindenkinek megvolt a maga baja. Volt, aki lakáskiutalásra várt 5 éve, az új Wartburgra 6 éve vagy éppen telefonra, ki tudja mióta. De a Családi kört mindenki nézte. Mert szerethető volt.

Amikor 1994-ben megszüntették, az alkotók meglepődtek. Kelemen Endre már idős korában elmondta: ő sem értette az okát, talán harcolt is volna érte, ám nem sokkal később ő is nyugdíjba ment, így csak szomorú volt, hogy az életművét egy tollvonással bezárták…

Nyugodj békében, Kelemen Endre!

Előző cikkLÉGY SZERELMES A SAJÁT ÉLETEDBE: A KENGURU CÍMŰ FILM TÖRTÉNETE
Következő cikkAKI GYŐZTES GÓLT LŐTT A REAL ELLEN: MÁJER LAJOS TRAGIKUS HALÁLA