Rajongott a színészi játékáért Kosztolányi Dezső és Ady Endre is, az utóbbi a modern színjátszás előhírnökének tartotta. Ehhez képest elfeledtük Forgács Rózsit is, aki az imádott férjével együtt öngyilkos lett a II. világháború alatt, a német megszállás után néhány héttel…
Fischer Adolf kereskedő gyermekeként látta meg a napvilágot Kecskeméten, még 1886-ban. Fiatal korától a színház vonzotta, 1904-ben, 18 évesen már a nyüzsgő Budapesten élt és a Thália Társaság színpadán lépett fel estéről estére.
1905 novemberében, a kultúra fővárosából, Párizsból hazatért Ady Endre itthon is kereste az új mondanivalót. Így ült be a Thália egyik előadására az akkor 28 éves költő. És lenyűgözte amit látott. A Budapesti Naplónak a következőket írta Forgács Rózsiról: „Van egy színésznője a truppnak: Forgács Rózsi. A becsületes, igazi színésznek olyan, igaz hangjait hallatta ma néha Hilda szerepében, milyeneket még nem hallottunk magyar színésznőtől. Fiatal és forratlan leány, de nagyszerű ígéretek adója.”
Forgács Rózsi a Thália megszűnése után több színházban is megfordult, hogy aztán a Nemzeti Színház tagja legyen 1918-tól. Amikor 1923-ban általános meglepetésre felbontották a szerződését, a Thália korábbi rendezője, Bánóczi László a következőket vetette papírra a Nyugatban: „A magyar színészet nagyon gazdag kitűnő tehetségekben, de azt a fényűzést egyetlen kultúra sem engedheti meg magának, hogy legkülönbjeit némaságra kárhoztassa. Ha Forgács Rózsi németnek születik, ma világhírű, ünnepelt művésznő, akit vendégjátékán egész Pest áhítattal hallgatna a Nemzeti Színház vezetőségével az élén.”
A 37 éves színésznő azonban nem adta fel, Kamaraszínház néven még ebben az évben egy saját teátrumot alapított. Ő volt az első, aki lehetőséget adott az akkor már komoly művészi válságban szenvedő Füst Milánnak és színpadra vitte a kilenc éve porosodó, Boldogtalanok című írását. A Kamaraszínház csupán négy évet élt, mivel patrónust nem találtak, csak idő kérdése volt, mikor következik be az anyagi csőd. Forgács Rózsi – mindössze 41 évesen – csalódottságában a visszavonulás mellett döntött. Még ebben az évben hozzá ment szerelméhez, a nála 7 évvel fiatalabb Rogoz Oszkárhoz.
Aztán sokáig nem lehetett hallani róla. Később is csak a tragikus hírt. A zsidó származású házaspár bár megtehette volna, nem hagyta el az országot a náci Németország térnyerése láttán. Maradtak és reménykedtek abban, hogy nem következik be a legrosszabb. Mikor aztán 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, Forgács Rózsi és férje megrendítő elhatározásra jutott. Nem akarták egy koncentrációs táborban végezni így inkább a közös öngyilkosság mellett döntöttek. 1944. április 11-én ölték meg magukat Pesterzsébeten, a Marót utca 11. szám alatt található lakásukban.
Tragikus véget ért annak a színésznőnek az élete, akiről még 1923-ban a következőket írta Kosztolányi Dezső: „Gazdag lélek. Igaz ember. Nagy színésznő.”
Nyugodj békében, Forgács Rózsi!
