AKIT A SZENVEDÉLY VITT ELŐRE: 110 ÉVE SZÜLETETT GOBBI HILDA

Mindene volt a színjátszás, mellette pedig imádta az életet. Az Újságmúzeum 27 pontban emlékezik a zseniális Gobbi Hildára, aki napra pontosan 110 éve született.

1. 1913. június 6-án látta meg a napvilágot, nem sokkal az I. világháború borzalmai előtt. Az apja egy elegáns tapétaboltot vitt és komoly vagyont halmozott fel. Azonban a családfő idővel inkább a kaszinókat járta és könnyűvérű hölgyeknél kereste a boldogságot, mindez pedig a szülők válásához vezetett.

2. A kis Hilda megismerte a nélkülözést is, sokáig szükséglakásokban húzták meg magukat az édesanyjával, aki amúgy 16 évesen szülte a későbbi elismert színésznőt. Az anyja kártyajósként próbálta eltartani a csonka családot, sikertelenül.

3. Éhezett, sokáig egy, a pesti éjszakában közismert kurtizán látta el élelemmel. Kezdő színészként pedig az akkor már közismert Bajor Gizi segítette ki, a már nem hordott cipőit adta oda a fiatal Gobbinak.

4. Pedig Gobbi Hilda felmenői között több vagyonos és híres ember is akadt. A nagyapja sokat foglalkoztatott zeneszerző és karmester volt. A Gobbi név az olasz származásra utal, a dédnagyapja még Luigi Gobbi néven volt Olaszország ünnepelt hegedűművésze. Csak hát az apja elherdálta a családi vagyont.

5. Színésznövendékként kiváló barátságot ápolt Móricz Lilivel, az író Móricz Zsigmond lányával. Gyakran náluk ebédelt, ilyenkor végre jóllakhatott.

6. Kezdő színészként nem kapott nagy szerepeket a Nemzetiben, sőt, volt olyan előadás, ahol ő volt a béka hangja az egyik jelenetben, a színfalak mögött brekegett aprópénzért.

7. Sosem bocsátotta meg, hogy amikor meghalt az édesanyja és ő előleget kért a temetésre a minisztériumtól, aláírattak vele egy papírt, hogy öt évig nem kaphat fizetésemelést.

8. 1943-ban irodalmi esteket tartott, ám idővel betiltotta a rendőrség. Az est közreműködője volt Révai József, aki később a Rákosi rendszer egyik fő ideológusa lett.

9. 1944-ben a márciusi német megszállás után az újságok is megírták, hogy a baloldali matinék állandó szereplője, Gobbi Hilda nem léphet fel többé a Nemzeti Színházban.

10. Az életét kockáztatva a kommunista földalatti mozgalomnak dolgozott. Ha kellett munkaszolgálatosoknak szerzett hamis papírokat.

11. A háború végén a híres színészt, Törzs Jenőt haldokolva találta meg egy ház pincéjében, Sulyok Máriára egy kórházban akadt rá, ahol láblövéssel feküdt, a költő Szép Ernőt pedig tetvektől összemarva a Múzeum utca egyik pincéjében.

12. 1946-ban egy nyilas elleni perben tanúskodott. Mint elmondta, amikor a nyilasok a Duna-partra terelték a zsidókat, ő is kiment. Ott azt látta, hogy a parttól két méterre sodródnak a vízben a halottak. Mivel kisgyerekek ruháit is látta a parton, megkérdezte az egyik nyilast, hogy hová lettek a gyerekek? Az röhögve válaszolt: „Könnyűek, gyorsan elvitte őket a víz”. A förtelmes mondat gazdája később azt állította, nem járt a Duna partján. Gobbi vallomása után végül elmarasztalták.

13. Még az ellenállás idején ismerkedett meg Kádár Jánossal, a későbbi pártvezérrel és Major Tamással, akivel testvérként szerették egymást.

14. Évekkel később pont Major rúgta ki a Nemzeti Színházból Gobbit, a keményvonalas direktor ugyanis nem nézte jó szemmel a színésznő leszbikus kalandjait, amiről persze az egész színház beszélt. A törvények szerint börtönbe is csukhatták volna, csak 1961-től nem járt a másságért elzárás.

15. Hithű kommunista volt, ám az 1956-os forradalom idején szakított a párttal és az ideológiával.

16. Hosszú évekig élt együtt a nála 12 évvel fiatalabb színésznővel, Temessy Hédivel. Gobbi nem egyszer hatalmas virágcsokrokat küldött Hédi öltözőjébe. Aztán kihűltek az érzelmek és Gobbi a 17 évvel fiatalabb írónővel, Galgóczi Erzsébettel élt együtt.

17. 1967-ben büszkén mesélte, hogy a patkógyűjteménye már több mint kétezer darabos. Ha falun járt, mindig elment a helyi kovácshoz és használt patkót kért tőle.

18. Közben megépítette az imádott villáját közel a kisoroszi révhez Visegrád-Szentgyörgypusztán. A Patkónak nevezett épület különlegessége, hogy szinte az egész ház a Blaha Lujza téren álló, de lerombolt Nemzeti Színház tégláiból épült.

19. Imádott a Dunakanyarban időzni, sokszor kiült a villa teraszára és az elmaradhatatlan cigaretta és konyak társaságában elmélkedett a világ dolgairól.

20. Gyereke sosem lett és az önéletrajzi könyvében arra is választ adott, hogy szerinte miért fordult a női nem felé. Mint kiderült, még gyereklányként rendszeresen szexuálisan zaklatta a család egyik ismerőse, ez okozott akkora törést, hogy egy életre megundorodott a férfiaktól.

21. Nagy gyűjtő hírében állt, nem csak színháztörténeti ereklyék kerültek a birtokába, de a lebontott Nemzeti Színházat egyben hazavitte volna, ha megteheti, annyira szerette.

22. Imádott kertészkedni. Az első paprikáját magról ültette, még Tolnay Kláritól kapta a magokat.

23. Mindenkinél többet tett azért, hogy megnyithassa kapuit a Bajor Gizi színészmúzeum. A nagy elődöket tisztelte, az elszegényedett kortársakon pedig megpróbált anyagilag segíteni.

24. Közel a hetvenhez aztán egyre több betegség gyötörte (a rák is megtámadta a szervezetét), ám a cigarettáról és az italról nem akart lemondani. Az orvosok tiltották mindkettőtől, volt, hogy becsempészték neki a kórházba.

25. 1988-ban sokadszorra került kórházba, s sejtette, hogy itt a vége. 1988. július 13-án, 75 éves korában aludt el örökre.

26. Végrendeletet írt, a budai villájának árát színészek támogatására és egy díj alapítására ajánlotta fel, a nyaralójáról pedig úgy rendelkezett, hogy legyen színészek alkotóháza. Sajnos a végakaratát nem teljesítették. A Patkó-villa a halála óta zárva áll és lassan az enyészet martaléka lesz.

27. A hamvait vasládába tették, a végakaratának megfelelően a lerombolt Nemzeti Színház egy tégláját és egy patkót temettek mellé. Az utóbbi a híres versenylóé, Imperiálé volt. Egy bizonyos, a korszakos színésznő többet érdemelt az utókortól, mint amit eddig kapott. Nyugodj békében, Gobbi Hilda!