Az utolsó magyar király, aki a kétéves uralkodása alatt csak napokat töltött a budai Várban. Sőt, 1917. augusztus 20-án az is megesett, hogy a magyar államalapítás ünnepén IV. Károly a körmenet után inkább vadászni ment Gödöllőre.
Még szóba sem került, hogy esetleg ő lehet Ferenc József halála után a magyar király, amikor már kiválóan beszélt magyarul. Mindezt a véletlen hozta így, ugyanis az édesapja, Ottó főherceg 1894-től katonaként Sopronban szolgált, a helyi huszárezred parancsnoka lett. A családja is vele tartott, így a kis Károly is. Itt kezdetben Tormássy János tanította a fiút, később pedig fia, Tormássy Artúr ismertette meg a magyar nyelvvel Károly főherceget.
Fotó: Wikipedia
Károly már kiskorától mélyen vallásos volt és jólelkű. Feljegyezték például, hogy gyerekként egy alkalommal megkereste a kastélyuk főkertészét, hogy munkát vállaljon. Mint kiderült, azért tette, mert a pénzből szegénysorsú gyerekeket akart támogatni. Azt is tudni lehet, hogy Károly idővel magyarul is olvasott, és különösen Petőfi Sándor műveit kedvelte, így kívülről tudta a Nemzeti Dalt is, ami azért igazán sajátságos, mert a művet a Habsburgok elleni forradalom szülte 1848-ban. Mellette rendszeresen forgatta az ifjúságnak szóló Zászlónk című magyar nyelvű folyóiratot is.
Magyarországon 1901-ben tartott nagyobb körutazást és trónörökösként a budai Várban is megfordult többször. A legtöbb időt egyhuzamban a koronázása előtt töltött a Budavári Palotában, bár akkor is csupán öt napot. Ferenc József novemberi halála után ugyanis ő lett az uralkodó, 1916. december 30-án a Mátyás-templomban került a fejére a Szent Korona. Az újságok egy nappal korábban részletesen beszámoltak a Várban folyó előkészületekről. Ekkor még serényen dolgoztak az ácsok a tribünökön, a koronázási dombnál pedig kertészek sürgölődtek és gyeptéglával borították be a domb oldalát. A Budavári Palota belső udvarra néző falait babérgirlandokkal díszítették, a Dísz téren pedig három fehér oszlopot állítottak fel, amelyek csúcsain a koronát tartó angyalokat helyezték el. A koronázás főpróbáját is ekkor tartották, így az újságírók is bepillanthattak a Mátyás-templomba, ahol az összes oszlopot piros bársonyba öltöztették.
Fotó: Arcanum/Friss Újság
A koronaékszereket is előkészítették, így a koronázást megelőző estét a Szent István-teremben töltötte a Szent Korona, a jogar, az alma, a kard és egy asztalon kiterítve Szent István palástja. Bíborpárnákra helyezték a koronaékszereket, az előcsarnokban pedig testőrök és koronaőrök vigyáztak rájuk. A budai Vár tehát ünnepi köntöst kapott, de mivel a ceremóniára érkezők egy részét hajókon helyezték el, este azokat is kivilágították, így az egész Duna part is fenséges látványt nyújtott.
A koronázás után az udvarból azt az információt kapták a lapok, hogy IV. Károly magyar király sok időt tölt majd Magyarországon. Nem egészen így történt. A koronázási ceremónia másnapján a királyi pár már el is utazott, legközelebb pedig következő tavasszal, 1917. március 8-án jött a budai Várba IV. Károly a feleségével, Zita királynéval. Ám csak egy napra érkeztek, és este már vissza is mentek Bécsbe. Ezt követően a királyi pár egy-egy napra látogatott a budai Várba áprilisban és júniusban. 1917. augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén a körmenetben még ott volt a király, aztán inkább vadászni ment Gödöllőre, ahol négy vaddisznót is lőtt. Este pedig hazautazott Bécsbe…
Fotó: Wikipedia
IV. Károly a következő esztendőben sem járt sűrűn Budán. Januárban, februárban, áprilisban és májusban is csak egy-egy napot töltött a Budavári Palotában. IV. Károly 1918. október 23-án kezdte meg az utolsó látogatását Magyarországon királyként, először Gödöllőre ment családjával, aztán a Budavári Palotába, majd október 25-én elutazott. A többi ismert. IV. Károly november 13-án elfogadta, hogy Magyarország köztársaság legyen, az I. világháború eseményei pedig elsodorták őt. Habár később kétszer is megpróbálta visszaszerezni a trónt, amelyről sosem mondott le, nem járt sikerrel. Végül 1922. április 1-jén, mindössze 34 évesen vitte el a spanyolnátha-járvány az utolsó magyar királyt, aki csak napokat töltött a birodalma ékkövében, a Budavári Palotában.
(További izgalmas, nosztalgikus cikkek a budai Várról és a megújuló Budavári Palotanegyedről a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán https://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram)
