Csak a szél mozdult. Hol végigszaladt az ősfák között, hol pedig megtáncoltatta a barnás-sárgás leveleket. Az ősz már átvette az irányítást és belehelte a temetőt.
Az emberek csendben, fájdalommal telve álltak, s hol a földet, hol a rohanó felhőket nézték. Nehéz lett volna mit mondani… Okosat, vigasztalót, reményteljest. Amikor egy 62 esztendős férfit temetnek, akkor felesleges a szó. Nem nyújt vigaszt. Aztán valaki mégiscsak beszélni kezdett. Vándor Éva volt az és ezt mondta: „Imre, nagyon érdekes, soha nem hívtalak így. Te a Józsa voltál, én a Vándor, vagyis igazából egybeírva a Józsaimi voltál. Szörnyű ez a múlt idő, még az utolsó héten is vettél egy motort és dicsekedtél vele. Hihetetlen életigenlésed volt, soha nem feledlek. Isten veled Józsaimi…!” Aztán megint csak a szél játéka hallatszott. S akkor négy asszony ment oda az urnához, és állta körbe. Szívbemarkoló pillanat volt. Három színésznő, Málnai Zsuzsa, Kocsis Judit és Létay Dóra, valamint Tünde, Józsa Imre utolsó nagy szerelme. Ők állták körbe az urnát, ők búcsúztatták azt a férfit, aki fontos része volt az életüknek. De volt ott egy ötödik asszony is. Margit néni, az édesanya. Gyermeket temetni a legnagyobb büntetés a teremtőtől. Idős korban tán még jobban fáj, mert az járhat az ember fejében, miért nem én, miért nem engem szólított magához az Isten?
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika
Józsa Imre 62 esztendősen hunyt el. Aki látta az utolsó fotót róla, amely egy díjkiosztón készült, imádott munkahelyén, a József Attila színházban, az megdöbbent a kép láttán. A gyilkos kór elvette, elszívta az erejét, a testét. De megfogyva bár, de törve nem, élni akart, túlélni fájdalmat, a szörnyű diagnózist, a halál közelségét. Nagybetegen egy motort vett. Hogy majd azzal megy, ha jobban lesz. Egyébként is imádta a sebességet, azt mondják, élete során 55 autója volt, s egyiket jobban szerette a másiknál. De akadt más hobbija is, a horgászat például. Ahogy térdig belegázolt a vízbe, mindig úgy érezte, hogy immár része a természetnek. Aztán a hajtás az ügetőn, no meg a golf. De a legnagyobb szerelem a színház volt.
A József Attila Színház, amelyet 40 esztendeig szolgált. Amikor Várkonyi Zoltán azt mondta neki kezdő színészként, hogy te maradj a József Attilában, az a neked való, az a te helyed, akkor megfogadta a legendás direktor tanácsát. Merthogy korábban a Vígszínházban is játszott, hogy aztán végül az angyalföldi teátrumban találjon otthonra. Rengeteg filmben és színdarabban játszott. 1978-ban diplomázott színművészeti főiskolán, Várkonyi osztályában. A tehetségére jellemző, hogy már főiskolásként 6 filmben mutathatta meg a képességeit. Később szerepelt a Lindában, a Szomszédokban, a Magyar vándorban, utoljára pedig a Gondolj rám című alkotásban. A Gondolj rám 2016-ban debütált. Abban az esztendőben, amikor Józsa Imre meghalt. De a meghalt kifejezés sehogyan sem illik hozzá. Már csak azért sem, mert a hangja, a jellegzetes orgánuma szinte nap mint nap megszólal a televízióban, ha épp valamelyik Nicolas Cage-filmet játsszák. Rengeteg karakternek kölcsönözte az utánozhatatlan hangját. Amikor már nagybetegen, a Vidor Fesztiválon Életmű-díjat kapott, akkor azt mondta: „Remélem, hogy ez nem az utolsó díj lesz az életemben.” Tévedett. Sajnos tévedett…
Kollégái mondták róla: a színház nem munkahely volt a számára, sokkal inkább a második otthona. S parádézott a József Attila színpadán, a Makrancos hölgyben, az Egy csók és más semmiben, a Légy jó mindhaláligban. Ugyanabban az öltözőben, ugyanannál az asztalnál készült közel 40 esztendeig. Az utolsó interjújában, hihetetlenül lefogyva, fáradtan, de bizakodva mondta: „Van egy olyan érzésem, hogyha meggyógyultam, engem ide, ebbe a színházba visszavárnak.” S közben ott állt a színpadon. A kollégák pisszenés nélkül, könnyeiket nyelve hallgatták és nézték a nagybeteg színészt. S még volt annyi ereje, hogy kijelentse: „A közönség negyven éven keresztül figyelte a létezésemet a színházban, az ember mindig örül az ilyen elismeréseknek, mert érződik benne a megbecsülés, az, hogy még kell, még fontos, hogy ő legyen. A négy és fél éves kicsi lányomnak, Emmának fogom először megmutatni a díjat, aztán majd meglátjuk, hogy hogyan alakulnak a dolgok, mert ha nem muszáj, nem nagyon közlekedem. Elfáradtak már ezek a mankók…” A mankók, az ő lábai.
A színész két lánygyermeket, két fiú unokát és három volt feleséget hagyott maga után. Ott, akkor a sírnál, 2016 őszén csak a szél mozdult. Ennek immár nyolc esztendeje. Józsa Imre azóta hiányzik. Az a Józsa Imre, aki ma lett volna 70 éves, ha odafent is úgy akarják…
Nyugodjon békében!
