Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverését követően az ifjú Ferenc József császárnál kevés népszerűtlenebb személy lehetett Magyarországon.
Nem véletlen, hogy az uralkodó ellen hét merényletet követtek el, igaz, mindegyik sikertelennek bizonyult. Az első támadást egy szabólegény, Libényi János követte el még 1853 februárjában, aki egy átalakított konyhakéssel támadt az uralkodóra. Hosszú évtizedekkel később pedig az is elterjedt, hogy nem politikai okokból tört a császár életére, hanem azért, mert Ferenc Józsefnek titkos viszonya volt a testvérével, Libényi Margittal.
Forrás: Wikipedia
Libényi János 1831. december 8-án látta meg a napvilágot Csákváron, római katolikus szülők gyermekeként. Az édesapa szabómesterként dolgozott, János fia az ő hivatását vitte tovább. Később katonai szabóként dolgozott az aradi kaszárnyában és meglehetősen közelről élte át, amikor 1849-ben kivégezték a tizenhárom honvédtábornokot. Aztán 1850-ben Pestre költözött. A hivatalos osztrák álláspont szerint itt csatlakozott a magyar ellenálláshoz, és azt is a magyar fővárosban határozta el, hogy megöli az uralkodót. Egy évvel később, 1851-ben költözött Bécsbe, ahol egy szabóműhelyben helyezkedett el. A korabeli lapok szerint a merénylet előtt hetekkel egy konyhakést vásárolt magának, amelyet egy köszörűsnél tőrré alakíttatott át. Hónapokon át készült a merényletre, majd 1853. február 18-án elérkezettnek látta az időt, hogy véghez vigye a tervét.
A szabóműhelyből déli tizenkettő előtt távozott, mert arra számított, hogy Ferenc József, a napi rutinja szerint, a Kärtnertor (Karintiai-kapu) közelében lévő bástyasétányon időzik ekkortájt. Így is történt. A 22 éves uralkodó O’Donell szárnysegédje társaságában érkezett a sétányra, miközben a biztonságára ügyelők diszkrét távolságból követték őket. Amikor a császár a Karintiai-kapunál járt, kihajolt a bástya mellvédjén, hogy megfigyelje a lent gyakorlatozó katonákat. Libényi János ekkor odalépett és a háttal álló Ferenc József nyakába döfte a tőrét. A császár megtántorodott, azonban egyenruhájának magas, keményített gallérja nagyobbrészt felfogta a szúrás erejét. Libényinek ezt követően nem volt alkalma megismételni a tőrdöfést, mivel egy arra járó mészáros, nevezetesen Joseph Ettenreich Libényire támadt és O’Donell szárnysegéddel közösen sikeresen megakadályozták, hogy a magyar merénylő többször is megszúrja a császárt.
Forrás: Wikipedia
A merénylet híre Magyarországra csak két nappal később, február 20-án érkezett meg. Először, csupán néhány mondatban, a Budapesti Közlöny hozta le a támadásról szóló információkat, majd napokon át ez volt a vezető téma a napilapok hasábjain. Az osztrák cenzúra alatt álló magyar újságok természetesen mélyen elítélték a merényletet, Libényit pedig hibbantnak és elmebetegnek minősítették. Kezdetben az a hír terjedt el a csákvári születésű Libényiről, hogy székesfehérvári származású. Ferenczy János, Székesfehérvár polgármestere, ezt követően nyílt levelet jelentett meg a lapokban, ahol nem győzte cáfolni az információt: „Az alávaló orgyilkosnak a szülei e városban sohasem léteztenek, ő, a nyomorult teremtény itt helyütt nem született.” Ferenczy gyors elhatárolódásának valódi oka az lehetett, hogy a polgármester tarthatott a megtorlástól. Az osztrák belügyminiszterről elnevezett Bach-korszak viszonyait jól szemlélteti a csákváriak körében elterjedt meggyőződés, akik biztosra vették, hogy a bécsi vasút azért kerülte el városukat, mert ezzel büntették a települést a Libényi-féle merénylet miatt. Sőt, a városban élők között elterjedt az is, hogy az uralkodó elleni támadást követően Csákvár névváltoztatást kért, ám végül elutasították a kérelmet.
Libényit a meghiúsult merénylet után bíróság elé állították és meglehetősen gyorsan, nyolc nappal később kivégezték. „Felségárulási bűnért kötél általi halálra ítéltetett, mely ítélet, felsőbb megerősítés és szabály szerinti kihirdetés után Libényi Jánoson az arra kitűzött vesztőhelyen ma végrehajtatott” – írták a magyar lapok. Az uralkodó életét megmentő Ettenreich mészárost dúsgazdag emberré tette a bécsi udvar, még a gyerekei taníttatását is vállalták, de O’Donell szárnysegédnek sem volt többé anyagi problémája, az amúgy hosszú életében. A merénylet után az udvar gyűjtést hirdetett és templomot emeltetett az uralkodó csodával határos megmenekülésének tiszteletére. Ez lett a bécsi fogadalmi templom.
Fotó: Wikipedia
A közvéleményt még a kiegyezést követően is foglalkoztatta a meghiúsult merénylet. Az egyik újság évtizedekkel később interjút készített az idős O’Donell-el, amelyben az idős szárnysegéd elmesélte, hogy a merénylet után közvetlenül kiszívta Ferenc József sebét, mert attól tartott, hogy mérgezett volt a kés. Majd megjegyezte viccesen, ha rövid ideig, de benne is volt Habsburg-vér. Azt a nehezen hihető mondatot is papírra vetették a lapok, amely szerint a késszúrás után közvetlenül Ferenc József a magyar merénylőt leterítő mészárosnak a következőt mondta: „Hagyja őt, ne okozzon neki fájdalmat, kérem!”
A Libényi név évtizedeken keresztül csak elvétve került be a magyar újságokba, akkor is negatív jelzőkkel illetve. Még 1914-ben is azt írta a Pesti Hírlap, hogy a „merényletet egy Libényi János nevű, meghibbant eszű szabólegény követte el.” Csak 1925-ben, tehát az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után értékelték át Libényi szerepét. 1925-ben például egy almafajtát neveztek el róla, ahogy a Miskolci Estlap írta, a „magyar mártírról.” 1930-ban, tehát 77 évvel a merénylet után megjelent az újságokban, hogy valójában nemcsak politikai indítéka lehetett a támadásnak, hanem magánjellegű is. A lapok szerint Libényi János húga, Libényi Margit még a merénylet előtt Bécsben élt és a Népkert nevű vendéglőben volt táncosnő. Egyszer betért ide az uralkodó és hamar kiszúrta magának a csinos lányt, akit aztán titokban taníttatott, bejárása volt a királyi lakosztályba és nem egyszer udvari fogaton járt vásárolni. A legenda szerint Libényi János azután határozta el, hogy megöli Ferenc Józsefet, miután megtudta, hogy húga a Magyarországot elnyomó rendszer fejével tart fent titkos kapcsolatot.
Akárhogy is történt, az igazságot talán sosem tudjuk meg…
(További izgalmas, nosztalgikus cikkek a budai Várról és a megújuló Budavári Palotanegyedről a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán https://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram)
