A Dracula című film egyik pillanatról a másikra világsztárrá tette a magyar Lugosi Bélát, igaz, már Bela Lugosi néven. Legendája azóta sem halványult. 140 éve született.

Blaskó Béla néven, 1882. október 20-án (azaz napra pontosan 140 esztendeje) született a bánsági Lugos városában. Apja pék volt, akinek zsarnoksága miatt 12 éves korában elszökött otthonról, alkalmi munkákból élt, még egy bányába is elment dolgozni. Sokszor próbálkozott a színészettel, első jelentős közönségsikerét Szabadkán aratta, majd Temesváron és Debrecenben is megfordult, mígnem 1910-ben a Szegedi Nemzeti Színház szerződtette őt társulatához, aztán 1913-ban felvételt nyert a budapesti Nemzeti Színházhoz.

Lugosi Béla tökéletes Drakulának bizonyult.

Játéka Kosztolányi Dezsőnek is feltűnt, egy cikkében „csinos, magyar hősszerelmes”-nek titulálta a délceg termetű színészt. Habár felmentést kaphatott volna, önként jelentkezett a Monarchia katonájának az I. világháborúban. Súlyosan megsebesült, majd a felépülése után a háborús élmények hatására idegösszeroppanást kapott. Morfiummal kezelték, később kábítószerfüggővé lett. A leszerelés után Blaskó a színházi fellépések mellett Olt Arisztid művésznéven több filmben is szerepet kapott. A Tanácsköztársaság idején színész-szakszervezetet alakított, ezért felfüggesztették a tagságát a Nemzeti Színházban. Ő úgy gondolta, további megtorlásoktól kell tartania, elhatározta, hogy elhagyja az országot. Felesége, Szmik Ilona nem tartott vele, a válást a távollétében mondta ki a bíróság. Rövid ideig az európai film fellegvárában, Berlinben filmezett. Termete és karakteres arcéle nagyon jól jött a Karl May hőseit filmvászonra álmodó rendezőknek: Winnetou-t, az indián hőst is alakította.

Ám végül nem indián törzsfőnökként, hanem vámpírként lett halhatatlan. Ehhez csak az kellett, hogy a tengerentúlon próbáljon szerencsét. 1920-ban Hamburgban szállt fel egy hajóra, pénze nem sok volt, így fűtőnek jelentkezett. New Yorkba érkezvén hamar megpróbálkozott a színészettel, az angol nyelvvel viszont nehezen boldogult, szerepeit a fonetikusan leírt szöveg alapján magolta be. A nyelvi nehézségeket kezdetben sikerült kikerülnie azzal, hogy Bela Lugosi néven saját társulatot alakított a tengerentúlra emigrált magyar művészek bevonásával. A sikeres turnéknak köszönhetően a színész hamarosan az amerikai producerek látókörébe került. Néhány hónappal azután, hogy Blaskó – elsőként az Egyesült Államokban – színpadra vitte Az ember tragédiáját, szerepajánlatot kapott a New York-i Broadway-n A pipacs (1922) című darabban.

Hollywoodot is hamar elkápráztatta a magyar színész.

Lugosi diadalmenete 1927 nyarán kezdődött, amikor ugyanitt műsorra tűzték Bram Stoker Drakula című regényének színpadi változatát, mely a magyar színész főszereplésével összesen 261 előadást ért meg. Saját maga készítette a sminkjét, ami olyan ijesztőre sikerült, hogy néhány hét alatt sztár lett. A rémtörténet sikerének köszönhetően hamarosan Hollywood is felfedezte magának. A Universal Pictures szerződést ajánlott neki: 1931-ben a filmvásznon is magára öltötte Drakula híres köpenyét. Robusztus alkatával, mély hangjával és jellegzetes akcentusával valósággal megigézte közönségét. Lugosi évtizedekre meghatározta Drakula karakterét, és egyúttal arra késztette a későbbi színészgenerációkat, hogy a vérszomjas gróf szerepében sok szempontból az ő játékát imitálják.

A következő években valósággal elárasztották őt szerepajánlatokkal. Új filmjei – például A Morgue utcai kettős gyilkosság (1932), a Fehér zombi (1932) vagy A holló (1935) – pedig tovább növelték népszerűségét. Ugyanakkor azt kellett tapasztalnia, hogy a szakma és a közönség beskatulyázza őt abba a szerepkörbe, amellyel korábban híressé vált. Legsikeresebb alakításai a későbbiekben is a horrorhoz – Frankenstein fia (1939), Frankenstein szelleme (1942), Bud Abbott és Lou Costello találkozik Frankensteinnel (1948) – kapcsolódtak. Igaz egyszer Greta Garbo mellett is feltűnt a Lengyel Menyhért darabjából készített, Ninocska (1939) című vígjátékban.

74 évet kapott a sorstól.

A színész 1949-ben a televízióban is bemutatkozhatott, első világháborús sebesülése miatt azonban ekkorra már a fájdalomcsillapítók és a morfium rabjává vált, ezért karrierje hanyatlásnak indult. Elvonókúráját Frank Sinatra fizette, később Ed Wood rendezőnek köszönhetően menekült meg a nyomortól. Ő a Drakula- és Frankenstein-filmek iránti rajongásától vezetve az 1950-es években számos szerepet ajánlott az általa bálványozott művésznek.

Lugosi magyar maradt, és bárki érkezett Magyarországról Hollywoodba, örömmel látta a villájában. Az is kiderült, hogy kedvenc borát, a debrői hárslevelűt és a parádi gyógyvizet otthonról hozatta rendszeresen. Szívinfarktusban halt meg 1956-ban, 74 évesen. A legismertebb magyar színészt Culver City temetőjében, stílszerűen a vámpíros filmben viselt köpenyében helyezték örök nyugalomba.  

Nyugodj békében, Lugosi Béla!

Előző cikkA MAGYAR JIMI HENDRIX, AKIT FELFALT A KÖZÉPSZER: RADICS BÉLA DRÁMÁJA
Következő cikkAKI MEGŐRIZTE A GYERMEKI LELKÉT: MIKÓ ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJÁRA