Habár volt polgári neve is, mindenki csak Miska bácsinak hívta, a Miska bácsi levelesládája miatt. Több mint félmillió, sokszor kilátástalanságot érző fiatal levelére válaszolt a hosszú évtizedek alatt. Következzék a rádiózás legendájának, Padisák Mihálynak az élete!
1930. június 13-án született Budapesten. Felnőttként külkereskedő lett (az ágytoll export területén dolgozott rövid ideig), később jelentkezett a Magyar Rádióhoz, ahol kezdetben vidéki bányák munkájáról kellett szocreál tudósításokat készítenie, ám aztán lehetőséget kapott a rádió ifjúsági osztályán. Túl voltunk az 1956-os, levert forradalmon, fent pedig kitalálták, jó lenne valamit kezdeni az ifjúsággal. 1957. április 4-én Padisákra bizták a rádió első vetélkedőjét. Kétszáz gyerek szerepelt benne. Padisák csak évtizedekkel később mesélhette el, hogy a műsor valójában nem élőben ment, nem merték a pártházban bevállalni és mind a kétszáz gyerek adatait le kellett adni a felvétel előtt a rádióban. Így kezdődött.
Fotó: Arcanum/Szabad Föld
Padisák ettől kezdve számtalan vetélkedőt vezetett, majd megkérdezték tőle, átvenné e a Miska bácsi lemezesládája című műsort, amelyben addig főleg zeneszámokat adtak a fiataloknak. Padisák Mihály elvállalta és így megszületett a Miska bácsi levelesládája. Óriási siker lett a fiatalok körében, akik az akkori zárt rendszerben szinte sehová sem fordulhattak a lelki problémáikkal. A legféltettebb magánéleti gondjaikat is megosztották Padisák Mihállyal, aki minden levélre válaszolt és próbált reményt adni írásban, a vasárnap délelőtti rádióműsorában pedig szóban.
Már idős korában mesélte, hogy nem egy olyan gyerek akadt, akivel aztán évtizedeken keresztül levelezett. Egy Edit nevű lánynak például 26 éven át adott életvezetési tanácsokat. Nem kérte rá senki, mégis megtette. Padisák Mihály műsora ugyanúgy hozzá tartozott a rádiózáshoz, mint a Szabó család. Aztán persze őt is kikezdték. 1988-ban például kifejezetten bántó kritika jelent meg a műsoráról a Magyar Nemzetben: „Beporosodott az a láda az idők folyamán, nyikorognak az eresztékek, ráférne egy kis tatarozás. Az a hangnem, amely évtizedekkel ezelőtt még beleillett a fiatalokkal folytatott tömegkommunikációs hangnembe, ma már nevetségesnek, avittnak hat.”
A Miska bácsi levelesládájából aztán Miska bácsi negyedórája lett, ahol a környező országokban élő magyar gyerekekkel tartotta a kapcsolatot. Padisák Mihály – aki hosszú évtizedeken élt Csobánkán a családjával – mindig büszkén emlegette a két gyermekét, Juditot, akiből elismert algakutató lett és Gábort, aki pedig agrármérnökként végzett. Miska bácsi aztán eltűnt az éterből. Az utolsó, háromezredik adás végén, 2001-ben örökre elbúcsúzott a fiataloktól. Érdemes belőle idézni „Nincs évszázados családfám, nem voltak jeles őseim, jöttem a tisztes szegénységből, s lettem, aminek sorsom, munkám lenni adatott: a nemzet napszámosa. Határon túli és inneni magyaroké. Nem áll majd szobrom a nemzeti panteonban, de kaptam egy csendes, meghitt zugot százezrek szívében, akiknek az tudtam adni, ami a viharos huszadik században a legfontosabb volt: emberi szót, s ha kellett, vigasztalást, s bizodalmat abban, hogy minden látszat, minden politikai bakugrás, köpönyegforgatás és porhintés közepette létezik még emberség és önzetlen szeretet is, ebben az egyre inkább elembertelenedő világban.”
Fotó: Fortepan/Szánthó Zoltán
Padisák Mihály végül 2014-ben, 84 éves korában aludt el örökre. A családja a gyászjelentést a következő gondolattal zárta: „Éltem, küszködtem értetek! Gondoljatok néha rám!” Gondolunk!
Mindent köszönünk, Miska bácsi!
