Janka néni egy közülünk. Aki, ha valamilyen csoda folytán egyszer csak kiugrana televízióból, odaülhetne bármelyikünk karosszékébe, vagy a rekamiéra – merthogy családtag…
S így ment ez 12 esztendőn át csütörtökönként. Janka néni ugyanúgy sétált végig az élet nevű ösvényen, mint bármelyikünk, s ahogy teltek az évek, ő is beérte boldogságmorzsákkal. Aztán egyszer csak elbúcsúzott tőlünk. 1999. december 30-án, mintha világgá ment volna. De ez nem is igaz. Mármint hogy Janka néni világgá ment, merthogy a mai napig bármikor felbukkan, és ha nem a képernyőn látjuk valamelyik nosztalgia-adásban, akkor megjelenik az emlékezetünkben. A Szomszédok Janka nénije örök – mint ahogy az őt megformáló Pásztor Erzsi is.
De végtelenül igazságtalanok lennénk a mai napon a 87. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színésznővel, ha Janka néni szerepét tartanánk az életművének. Mert aki például látta a Veri az ördög a feleségét című filmet, melyet 1977-ben mutattak be, az sohasem felejti el. De nem csak a filmvásznon alkotott maradandót, a színpadon is, Örkény Macskajátékában olyan Orbánné volt, akit felállva tapsolt a közönség. Felemelő érzés, hogy nem múlt időben kell írni róla: itt van velünk, olykor mosolyogva nyilatkozik, máskor kedélyesen beszélget, s ha az ereje, no meg a rendező úgy kívánja, játszik. Pásztor Erzsi régi idők tanúja és mi kapaszkodunk belé. Mert az ember már csak olyan, hogy ragaszkodik a fiatalkori kedvenceihez. És ahogy a futballdrukkerek visszasírják Albert Flórit vagy Mészöly Kálmánt, nos, ugyanígy vagyunk mi a színészekkel is. Mit nem adnánk egy Latinovits-premierért, vagy egy Sinkovits Imre által megformált főszerepért. Pásztor Erzsi velük együtt lett meghatározó alakja a magyar művésztársadalomnak.
Pásztor Erzsi édesanyja fodrász volt, és olykor szó szerint a testével védte a gyerekeit. Egyszer például, amikor egy piac mellett sétáltak el, váratlanul lőni kezdtek. Az édesanya a következő pillanatban a földre rántotta Pásztor Erzsi öccsét, ő pedig rávetődött a testvérére, és együtt védték a lövésektől. Pásztor Erzsi 1959-ben végezte el színművészeti főiskolát. Ott változtatta meg a nevét Pápayról Pásztorra, hiszen ilyen néven már játszott kollegina. Később Debrecenben mutathatta meg a tehetségét, ahová a legendás Szendrő József hívta. S mintegy vándorszínész, úgy formálta meg a szerepeket, hol Budapesten, hol Szolnokon, hol Pécsett. Aztán már Pécsen született meg a lánya, Holl Henrietta 1966-ban.
Ám a házasságokkal mégsem volt szerencséje. Az első férje Jászai László volt – Jászai Mari unokaöccse. A főiskola alatt kerültek kapcsolatba, és ahogy Pásztor Erzsi később többször is nyilatkozta, vad, heves érzelem dúlt közöttük, csakhogy a kapcsolat mindössze hat hónapig tartott. Később azt mondta róla: „Nagyon nagy szerelemben voltunk, de ő egy linkóci pali volt, egy igazi bohém. Még a főiskolán házasodtunk össze, de kilenc hónap után el is váltunk. Egyébként szép emléket őrzök róla. Bárhol jártunk, ő tolt engem előre, hogy szerepeljek. Kísért zongorán, én pedig énekeltem…”
Aztán a második férje, Holl István színész lett, akivel viszonylag sokáig, 21 évig élt, meglehetősen zaklatott, feszültségekkel teli házasságban. A férje legszívesebben háziasszonyt faragott volna belőle, ám nem ez volt a legnagyobb baj: sokkal inkább az italozás. „Nos, a második férjem az elsőnek a teljes ellentéte volt. Bezárt volna engem, hogy főzzek mossak, takarítsak, amíg ő játszik a színpadon. Ezzel persze megbirkóztam volna, de az alkoholt nem tudtam elfogadni.” Mert hát Janka néni ide, vagy oda, Pásztor Erzsi a valóságban ritkán iszik és akkor is szódával hígítja a pezsgőt. Amikor elváltak, onnantól kezdve Pásztor Erzsi egyedül élt. De megbirkózott, sőt, megbarátkozott a magánnyal. Pedig nehéz időszak volt az: kilépni egy házasságból egy 11 esztendős kislánnyal. Egyedül szembenézni az élet nehézségeivel. Úrrá lett rajta. Janka nénit szerette az ország. És szereti Pásztor Erzsit is.
Boldog születésnapot!