Közel 200 operát állított színpadra, számtalan filmet készített, s ott volt persze a Ki Mit Tud? zsűrijében is. Ma 91 esztendős Szinetár Miklós.
„Élni kell amíg lehet, nem csak túlélni…” Egy mondat, amelyben minden benne van a szépség kereséséről, a mindennapok boldogságmorzsáinak megtalálásáról, az élethez való ragaszkodásról. Szinetár Miklós gondolatát kötelezővé kellene tenni, hiszen valóban csak így érdemes élni. Neki könnyű volt, mondhatná erre bárki, hiszen a Teremtő különleges tehetséggel ajándékozta meg. Pedig nem is volt olyan könnyű…
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
Még nem volt 18 éves, amikor a Nemzeti Színház üstököseként tartották számon. Beszéltek róla, a jövő nagy művészét látták benne. Pedig gyerek volt, sebeket cipelő, a világra rácsodálkozó gyerek, aki a Bérkocsis utcában nőtt fel, egy sarokra a Nemzeti Színháztól. Zsidó származása miatt csillagos házakban vészelte át a háború borzalmait, így a sokak számára tragikus 1944-es esztendőt is, amikor nem volt több 12 évesnél. De talán épp a megpróbáltatások, a szörnyű élmények tették őt edzetté, konokká. Alighanem ezt láthatta meg benne, az ifjú reménységben Gellért Endre a felvételi bizottság elnöke és Major Tamás, akik az érettségi nélküli fiút felvették a színművészeti főiskolára, ahol a próza mellett zenei rendezőként is tanult. Alig 22 évesen már rendezhetett. Olyan Csárdáskirálynőt álmodott, amelyről talán azóta is beszélnek. És az ifjú rendező nem ijedt meg a nagy nevektől sem. Honthy Hanna, a dívák dívája is komolyan vette. De ugyanígy volt Feleki Kamill és Rátonyi Róbert is. A Csárdáskirálynő 1954-ben elvarázsolta a nézőket. Ez volt Szinetár Miklós belépője a nagybetűs életbe.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
És a történet azóta is íródik. Felesleges színes jelzőkkel illetni Szinetár Miklós munkáját és életútját: a mögöttünk hagyott 91 esztendő önmagáért beszél. Rendezőként alapjaiban változtatta meg az opera műfaját. Közérthetőbbé, szerethetőbbé tette azt. S közben megszámlálhatatlan tehetséget nevelt fel és indított el a pályán. A zenés műfaj volt az ő igazi szerelme, nem véletlen, hogy az Operettszínházban lett rendező, majd főrendező. Hihetetlen, ám igaz: mindössze 24 esztendős volt, amikor már Jászai Mari-díjjal jutalmazták. Kísérletező művészként a rövid életű Petőfi színházban állította színpadra az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját. A hatvanas évek elején jártunk, nem sokkal a levert 1956-os forradalom után, ám a szürkére festett országban boldogságperceket adott az embereknek
A világot jelentő deszkák mellett egyszer csak a Magyar Televízió Szabadság téri épületének betonlépcsőjén is megjelent. Élete talán legizgalmasabb időszaka volt ez. 1962 és 1971 között a Magyar Televízió főrendezője, majd művészeti vezetője, később művészeti igazgatója, sőt elnök-helyettese lett. A Ki Mit Tud? című tehetségkutató évekig hihetetlen népszerűségnek örvendett. Ahol nem mellesleg ott volt a zsűriben, leginkább elnökként. Higgadtan alkotott véleményt és mondott kritikát a produkciókról. Odafigyelt rá versenyző, néző, s tán az egész ország. Szavainak súlya volt – és így van ez a mai napig.
Szinetár Miklós három évig a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosaként is dolgozott. Fontos beosztás volt ez, ám egy művészembernek kell a kreatív kihívás, kell, hogy maradandód alkosson. A rendszerváltás környékén elköszönt a Magyar Televíziótól, majd főállású tanár lett a színművészeti főiskolán. Ott, ahol gyakorlatilag már 1953 óta oktatott és előadott. Később igazgatóként tért vissza a Fővárosi Operettszínházba, majd 2002 júniusától megint az Magyar Állami Operaház főigazgatója lett. Életműve teljes és irigylésre méltó. Több könyvet is írt szerelméről, a színházról, a színjátszásról, az operáról, a filmkészítésről.
Persze a szerelem magánemberként is megtalálta. Háromszor nősült. Harmadszor Hámori Ildikó színésznőt vette el feleségül, nagyjából ötven esztendeje ő a másik énje. És a szerelmük gyümölcse, Szinetár Dóra, a Jászai Mari-díjas színésznő. Teljes élet, szép élet, maradandó alkotásokkal.
Boldog születésnapot, Szinetár Miklós!
