Ő volt a századelő legismertebb pénzhamisítója. Egy időben csak Takács-koronának hívták a százas címletet és mindenki gyanúsan kémlelte a papírpénzt, hiszen főleg azokat hamisította dr. Takács Zoltán, az elegáns megjelenésű, cilinderes ügyvéd.
Főszereplőnk a kiegyezés után egy évvel, 1868-ban született Kaposváron. Aztán Pesten tanult jogot, s az Osztrák-Magyar Monarchia ellen tüntető diákok egyik vezére lett, lelkesítő beszédeket tartott, nem véletlen, hogy még egy dalban is megénekelték a nevét. 1899-ben Budapest utcáin ezrek énekelték a kormányellenes tüntetéseken a következő rigmust: „Abcug Tisza, abcug Csáky, abcug báró Fehérváry, abcug Török főkapitány, éljen doktor Takács Zoltán!”
Fotó: Arcanum/Érdekes Újság
Ehhez képest mindenki döbbenten állt, amikor néhány évvel később kiderült, hogy a hős fiatal már kezdő jogászként belekeveredett egy sikkasztásos ügybe. Olyannyira, hogy három év börtönt kapott érte. A büntetés letelt, ám Takács Zoltán ügyvédként már nem dolgozhatott többé. Éppen ezért keltet feltűnést 1900-ban Budapesten, hogy elegánsan jár-kel, a legdrágább éttermekben vacsorázik, s láthatóan nincsenek anyagi gondjai. Sokat költött, mindez persze feltűnést keltett a pesti éjszakában, főleg, hogy sokan ismerték Takács előéletét.
Végül egy besúgó jelentése után a detektívek megbizonyosodtak róla, hogy Takács valójában egy pénzhamisító banda fejeként dolgozik, abból telik a fényűző életre. Minden lépését figyelték az ifjúság korábbi hősének, így például azt is tudhatjuk, hogy az elfogása előtt nem sokkal, Pesten, a Deák téri Putzer-féle vendéglőben vacsorázott. Pezsgőt és jófajta, méregdrága borokat rendelt, s szokása szerint vett egy csokorral Weisz Arankától, az étterembe betérő virágárus lánytól. Utána viszont kattant a bilincs. Mint kiderült, Takács Münchenben vásárolt egy jó minőségű nyomdagépet a Dessauer-cégtől, hozzá pedig papírt és nyomdafestéket. A száz koronásokat fotólitográfia útján állították elő, s bár jól sikerült hamisítványok készültek, nem volt tökéletes a műve.
Az is kiderült, Takácsot végül egy pesti vendéglős dobta fel, akinek eldicsekedett vele, miért is él ennyire nagylábon. Letartóztatták, a nyomdagépeket is megtalálták Baracskán, s azt is megtudták a detektívek, hogy több mint harminc ember dolgozott neki. Mindnyájan a vádlottak padjára kerültek, a főkolompos volt jogász pedig öt és fél év börtönbüntetést kapott, amit a szegedi Csillag börtönben kellett leülnie. A többiek természetesen kisebb büntetéssel megúszták az esetet. Takács Zoltán a rács mögött egy ideig bolondnak tetette magát, majd azt is eljátszotta, hogy elkészült az erejével és moccanni sem tud, ám hamar kiderült a turpisság. Még a börtönből egy bűnbánó levelet írt a Pesten lakó nagybátyjának.
„Az itt töltött idő meggyógyított, kiábrándított régi kalandos terveimből… Erős elhatározással lépem át a börtön küszöbét azzal a vággyal, vajha még egyszer tisztességesen élhetnék.” Majd a levél végén a lényegre tért. „Béla bácsi megígérte, hogy a kiszabadulásom esetén ad pénzt, hogy Amerikába mehessek…”
Fotó: Arcanum/Érdekes Újság
Béla bácsi jószívű volt és adott neki, a megtévedt ügyvéd viszont nem Amerikába ment, hanem Aradra, ahol egy szőlőgazdaságot nyitott és bort forgalmazott nagy tételben, mellette pedig megházasodott. Aztán a nagy fogadkozásból nem lett semmi. Takács hamarosan Londonban tűnt fel, ahol tovább folytatta a száz koronások hamisítását. Ott tetten érték a társaival, ám neki sikerült megszöknie. Meg sem állt Svájcig, ahol a pénzhamisításból feltűnő, nagyvilági életet. De egyszer minden véget ér, így letartóztatták és újra hosszú időre börtönbe került. Aztán szépen lassan elfeledkeztek róla az újságok.
Volt olyan lap, amely szerint már a húszas évek elején meghalt, ám egy újság 1936-ban hozta a nagy írt, hogy 68 éves korában Dél-Amerikában aludt el örökre a nagy magyar pénzhamisító, aki kávé és kaucsukültetvényen dolgozott idős korában. Ma már elfeledtük, pedig a századelőn minden lap a nagy pénzhamisító történetével volt tele, aki hős diákként kezdte, de furfangos bűnözőként vonult be a történelembe. A hamisított Takács-féle 100 koronásokat amúgy hosszú éveken át őrizték egy pesti bankban.
Talán még ma is egy páncélszekrényében pihennek…
