Az örök nő. Százszor elhasznált mondat, ám ennél jobban aligha lehetne jellemezni Tarján Györgyit. Az egykori hosszú, göndör, fürtös hajú stoppos lányt a Kenguru című filmből.
Sokan játszottak el a gondolattal a Kádár-korszakban, hogy milyen is lehet a szabad világban élni? S akadtak, akik valóban nekivágtak a nagy útnak, s a tengerentúlon kezdtek új életet. 1990-ben, amikor itthon eljött a rendszerváltás, Tarján Györgyi is összepakolt és meg sem állt az Egyesült Államokig. Ám addigra már meghódította az ország férfinépét, s nem csak szépségével, hanem tehetségével is rengeteg rajongót szerzett magának.
Orvosszülők gyermekeként nőtt fel. Az édesapja és az édesanyja is az egészségügyet szolgálta, s talán ezért is volt olyan fájdalmas a számukra, amikor kiderült, hogy a kislányuk fejlődési rendellenességgel született. Négyéves volt, amikor végre valahogy megtanult járni. De a próbatételek sora még nem ért véget, merthogy színművészeti főiskolásként jött az újabb csapás. Egy gerincműtétet végeztek el rajta, amely előtt azt mondták neki, 50 százalék az esélye az életben maradásra. Drámai, szinte felfoghatatlan mondat. Megbirkózni vele már-már lehetetlen. A műtét sikerült, és a tehetséges fiatal a halálközeli élmény után pillanatok alatt az élet sűrűjében találta magát. Zsombolyai János talán a szépségére figyelt fel, talán a kisugárzására, talán az egyéniségére. Mert vadóc volt, és a kiváló rendező épp egy ilyen lányt keresett. Egy tűzről pattant lányt, aki egyszer csak beül Kánya, a teherautósofőr mellé, mint stoppos. A dátum 1976, és a Kenguru című film azóta is remek szórakozást nyújt a közönségnek.
Tarján Györgyi főiskolásként kapta meg élete első jelentős szerepét, s onnantól kezdve valóban válogathatott a lehetőségek között. Egyszer azt mondta: „Engem nem a pénz érdekelt, hanem a munka. Katonának neveltek, hogy odaadóan szolgáljak egy ügyet. Mindig a feladat számított, a karakterre koncentráltam. Egész nap abban éltem, amíg le nem jöttem a színpadról…” És ott volt a színpadon folyamatosan. Szerepelt a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválon című kultikus előadásban, de a filmek tették igazán népszerűvé. A Kenguru után a Herkulesfürdői emlék, majd az Egy erkölcsös éjszaka következett. Hívta őt Jancsó Miklós, kereste Gothár Péter, és szerepet szánt neki Bacsó Péter is. Akadt olyan esztendő, amikor a korszak híres underground zenekarában, a Sziámiban énekelt. Ám az igazi nagy szerelme a színészet mellett a tánc volt. A népszerű Jeszenszky balettben évekig táncolt. Mindig is lelkesen beszélt erről. „Azt mondták nekem, az ötéves koromat már nem fogom megélni. Így nőttem fel, azzal a tudattal, hogy minden év az utolsó lehet. Aztán közbeszólt a tánc, a zene, a színház. Igazán felszabadult a táncosok között voltam. A másik éltető elemem a zene volt. Szakcsi Lakatos Béla és a jazz. Ezekből jött aztán a színészet…”
Az ezerszínű, vonzó, vörösesszőke hölgy, azzal a göndör hajjal. Férfiak ostromolták, ám ő gyorsan választott. Talán túlságosan is gyorsan. Az első férje a ma is népszerű énekes, Horváth Charlie volt. Heves, szenvedélyes szerelem, amely nem tartott sokáig. Két évig éltek együtt, de mindketten tudták, hogy fiatalok a házassághoz. Végül Charlie adta be a válópert, ahogy megjegyezték: mert ő volt a bátrabb. De a következő férje is énekes volt, méghozzá a pályafutása csúcsán lévő Zorán. Vele négy és fél évig éltek együtt. Így emlékezett kapcsolatuk elejére Tarján Györgyi: „A Bartók Béla út 1-es szám alatt laktunk, szemben volt a házasságkötő terem, csak át kellett sétálnunk. Emlékszem, álltunk a zebra előtt, vártunk a zöldre. Rohantunk, mert rövid volt, gyorsan váltott pirosra. A szertartáson örömükben zokogtak a mamák. Nagyon szerettem Zorán szüleit, az édesapja olyannak fogadott el, amilyen akkoriban voltam. Vadnak és vagánynak…”
Fotó: Fortepan/Hunyady József/Főfotó
Aztán ez a házasság is zátonyra futott. A színésznő erről keserédesen azt mesélte, hogy felsétáltak Zoránnal a Szabadsághegyre, nézték a várost csendben, és ő könyörgött a férjének, akit egyébként nagyon szeretett, hogy egy kicsit váljanak el, egy kicsit legyenek szabadok. Aztán ott, a város fényei fölött megígérte neki, hogy egyszer majd újra hozzámegy, megint a felesége lesz. De az élet már másfelé, messze sodorta egymástól őket. Messze, kilométerben is. Merthogy Tarján Györgyi film és színházi sikerekkel a háta mögött hagyva, 1990-ben az Egyesült Államokba utazott. Nem sokkal később már a tengerentúlon is színpadra állhatott, de egy kisebb szerepet kapott a Vészhelyzet című népszerű sorozatban is, George Clooney partnereként. Kint élt, kint teremtett magának egzisztenciát, kint forgathatott dokumentumfilmeket, és odakint esett újra szerelembe. Robert P. Gentili, egy rendező oldalán kezdett új életet. A férje haláláig éltek harmóniában, ám egy súlyos betegség tette őt özveggyé, ráadásul akkoriban veszítette el az édesanyját is. Később hazaköltözött, és itthon megint új életet kezdett. Gyermeke nem születhetett, ám mégsem érzi magát magányosnak. November 12-én pedig elfújhat 65 szál gyertyát a tortáján.
Boldog születésnapot előre is!
