1972. január 1-jén, szombat este vetítették A fekete város című tévésorozat első részét. A sikert nehéz megfelelő jelzőkkel kifejezni. A ma már kultikus sorozatra emlékezünk!
Zsurzs Éva olyan filmet rendezett, amelyre rég várt a közönség. Mikszáth Kálmán regényéből készült és a korszak kiemelkedő színészei szerepeltek benne. De nem csak a nagy kedvencek, hanem például egy Nagy Gábor nevű, addig ismeretlen főiskolás. Pillanatok alatt lett a magyar lányok, asszonyok első számú kedvence. „Mentem az utcán, megálltak, vihogva utánam néztek a tizenéves lányok. Először feszélyezett, zavarba hozott, hogy néznek, aztán megszoktam. A leveleket is. Csak az bosszant, hogy néhányan valósággal a tulajdonuknak tekintenek: öngyilkossággal fenyegetőznek, ha nem találkozhatnak velem, vagy ha nem fogadom el a születésnapi vacsorára szóló meghívást…” – mondta a bemutató után Nagy Gábor. De ez még mind semmi. Egy lánykollégium 68 növendéke a tévésorozat utolsó része előtt levélben figyelmeztette Nagy Gábort, nehogy kivégeztesse Görgey Pált, mert az nem más, mint Rozali édesapja…
A hatvanas évek már valamelyest elkényeztették a nézőket, már ami a történelmi filmeket illeti. Több irodalmi klasszikus került filmvászonra, népszerű Jókai-regények, a zseniális Várkonyi Zoltán rendezésében. Aztán a televízió nagy hatalmú vezetői is úgy gondolták, ebből a fősodorból nekik sem szabad kimaradniuk. Így aztán jött az ötlet, majd a megvalósítás. Előbb Móricz Zsigmond regényből készült el a Rózsa Sándor, majd Mikszáth Kálmán, A fekete városa című regénye került képernyőre. Mikszáth így írt erről a regényről. „A megtörténhetés illúzióját fenn kell tartani. Ez az egyetlen törvény, mely az írót kötelezi. Legjobb tehát úgy venni, hogy az egész regény költött, mint ahogy költött is… Mert nem valamely család igaz történetét akartam papírra vetni, hanem egy kornak az igazi levegőjét. Mert hiszen az író kitölti a hézagokat, saját fantáziájával nagyít, zsugorít, elhallgat, amint az ő művészi érzéke megkívánja…”
A regényt először a Vasárnapi Újság közölte folytatásokban 1908 és 1910 között. Aztán természetesen könyv alakjában is megjelent, 1911-ben. Csakhogy akkor már Mikszáth Kálmán nem élt. Az elkészült filmre viszont büszke lett volna az író. Még akkor is, ha itt-ott változtattak a regényfolyamon. Thurzó Gábor dolgozta fel Mikszáth művét, és adta Zsurzs Éva kezébe a történet fonalát, aki aztán a lehető legprofibb, legtökéletesebb módon gombolyította azt. A Magyar Televízió 7 részben sugározta a filmet 1972. január 1. és február 13-a között. Az első rész szombaton ment le, a többit viszont vasárnap este. A fekete város színesben készült, de ez akkoriban senkit sem érdekelt, tudniillik szinte mindenhol fekete-fehér készüléket néztek. A kritika pedig így fogadta: „A fekete város egyike a kevés játékfilmeknek, amelynek láttán sajnáltuk a nézőket, hogy nem élvezhetik élőben Czabarka György képeinek Brueghel-re emlékeztető színpompáját, a téli Lőcse főterén tolongó nép színes foltjait, a kivilágított városháza teljes pompáját, a tündéri vidék szinte belélegezhető, színdús szépségét.”
De azért így is maradt látnivaló. Elbűvölő látnivaló, hangulat és atmoszféra. Zsurzs Éváról pedig azt írták. „Nem csak azt tudja, hogyan lehet tömeget mozgalmasan ábrázolni a képernyőn, közeli képekből összerakva hogyan lehet atmoszférát teremteni egy-egy arccal, tárggyal, mozdulattal. Igen jól ismeri a ritmus kialakításának műhelytitkait is, hogy a néző ne fáradjon el…” A néző csodát láthatott. Izgalmas, látványos, elgondolkodtató, szórakoztató filmet. Zsurzs sikeréhez persze hozzájárult a színészgárda is. Bessenyei Ferenc élete egyik legjobb alakítását nyújtotta a mogorva, dúvad Görgey alispán szerepében. Pécsi Sándor stílusa, játéka lenyűgözte a közönséget, Venczel Vera Rozali szerepében szebb, törékenyebb és imádnivalóbb volt, mint előző szerepeiben. Ezt írták róla: „Olyan, mint egy hamvas pasztellkép…” És akkor még nem beszéltünk Avar Istvánról, aki a sorozatban negatív szerepet játszott, Páger Antalról, a Presztonként oly hiteles Szirtes Ádámról, és arról a Kiss Manyiról, aki mindössze 60 esztendősen épp a forgatás közben halt meg. Drámai szál ez: a zseniális színésznő senkinek nem mondta el, hogy halálos beteg. Elvesztése valósággal sokkolta a kollégáit és a közönséget.
Megannyi felejthetetlen jelenet maradt meg az emlékezetben. Például amikor az első részben agyonlövik Fitykét, a vizslát. Kevesen tudják, de az egész vizslacsalád „színész volt”, még Fityke testvérei is feltűntek A fekete városban. A kutyák a Mafilm gödöllői telepén éltek, tulajdonosuk egy bizonyos Szigethy Kálmán ott volt minden jelenetnél. Szükség is volt rá, ugyanis a filmbéli gazda, Bessenyei Ferenc hiába szólongatta Fitykét, a kutya a fülét sem mozgatta. Így aztán a felvételek idején az igazi gazda ment a színész előtt, persze kamerák látókörén kívül és ő utasította Fitykét, aki aztán parancsszóra elvágódott. S eljátszotta a nagy halált.
A színészek számára egyszerre volt felemelő és rendkívül fárasztó a sorozatban szerepelni. Korabeli cikkek jelentek meg arról, hogy a művészeket késő este, a színházi előadások után a Mafilm autói várták, benne sofőrrel, s hopp, már indultak is a forgatások helyszínére. Eredeti helyszíneken forgattak, például Lőcsén, amely akkor már Csehszlovákiához tartozott. Aztán Besztercebányán, Pozsonyban, Szepesváralján. Akadt olyan színész, aki a forgatás három hete alatt nagyjából tizenötezer kilométert utazott. De megérte. ilyen kritikát sem írtak, sem azelőtt sem azóta: „A mese sodra elsöpör fenntartást, szigorúságot. Derűre, kalandra, költői igazságra szomjas lelkünk örömmel fogadja az ajándékot, amelyet a televízió Mikszáth Kálmán 125. születésnapjára nyújt át több millió hívének…”
Persze azért akadtak bőven, akik mérgesek voltak. Haragudtak, szentségeltek, és igazságot követeltek: tudniillik nem volt szokás elveszíteni a főszereplőt. Kevés olyan filmet vetítettek, amelyben meghal a nagy kedvenc. Márpedig A fekete város utolsó részére lefejezik Görgey alispánt, vagyis Bessenyei Ferencet. Ugyancsak cikkek sora emlékezett meg a nézői reakciókról, például arról, hogy: „A rendező Zsurzs Évának is meg kellett küzdenie első közönsége, fodrászok, műszakiak színészek kegyelmi kérvényeivel, mindannyian azt akarták, hogy ne fejezzék le Bessenyei Ferencet… De Görgey a hóhér keze alatt végezte. Így aztán a lányát alakító Rozali, vagyis Venczel Vera és az ítéletet meghozó Nagy Gábor, vagyis Fabricius Antal sem lettek egymáséi. A szomorú vég ellenére immár 51 éve imádjuk ezt a sorozatot…
