A Budavári Palota századfordulós fejlesztésével megbízott Hauszmann Alajos sokoldalú ember volt. Ha éppen nem épületeket tervezett, rendszeresen vadászott vagy vitorlázni járt. Egy esetben például az 1848-as szabadságharc egykori hadügyminisztere, az akkor már idős Görgey Artúr is fent volt a vitorlásán, amikor komoly veszélybe kerültek a Balatonon.
Hauszmann Alajos építész munkásságáról sok minden tudható, életműve ékköveként a budai Várban alkotott maradandót. A múlt század elején átadott csodás épületek és díszes termek azonban a II. világháború alatt jórészt súlyosan megsérültek, a háború után pedig ideológiai okokból a helyreállítás helyett felrobbantották vagy eldózerolták őket. A Nemzeti Hauszmann Programban az eredeti tervek alapján állítják helyre a századforduló egykori budavári remekeit, ezáltal is tisztelegve Hauszmann Alajos és a kor további meghatározó magyar alkotói, művészei és építészei előtt.
Fotó: Wikipedia
A program eredményeként régi fényében született újjá a Lovarda, a Főőrség épülete, a Stöckl lépcső, átfogó felújítása után megszépülve várja a látogatókat a Mátyás kútja és a restaurált Csikós szobor, augusztus 20-án pedig átadják a Budavári Palota első, eredeti tervek alapján helyreállított termét, a Szent István-termet. A palota ékszerdobozaként is emlegetett teremben olyan kiemelkedő mesterek alkottak, mint a porcelánjairól híres Zsolnay Vilmos, a fa művésze, Thék Endre vagy éppen a szobrász, Strobl Alajos.
Hauszmann vízi hobbijáról azonban jóval kevesebben hallottak. Éppen ezért izgalmas fellapozni az 1997-ben könyv formájában is megjelent naplóját, ahol részletesen ír arról is, hogyan lett például a vitorlázás szerelmese. Történt, hogy egy nap kedves barátja, Szarvassy Sándor kereste meg azzal, hogy a pesti angol konzul eladná a Királyné nevű vitorlását, amelyet Angliából hozatott a Balatonra, ám mivel Koppenhágában kap munkát, megválna a hajótól. Nyolcszáz forintot kért a modern hajóért, amelyben természetesen kabin, konyha és toalett is volt. Végül Szarvassy, Hauszmann Alajos és az ügyvéd, Perlaky Kálmán vette meg közösen az angol konzul vitorlását. Nem kisebb cél vezérelte őket ezzel, mint hogy divatossá tegyék a magyar tengeren a vitorlássportot. Akkoriban ugyanis csak elvétve lehetett vitorláshajókat látni a Balatonon.
A csodájára jártak a hajójuknak, a halászok is tátott szájjal lesték. Sőt, nem csak a halászok, a Balatonnál időző előkelőségek is kiszúrták a különleges vitorlást a balatonfüredi kikötőben. Nem meglepő tehát, hogy hamarjában gróf Nádasdy és gróf Esterházy is vitorlást rendelt a Balatonra. 1881-ben Hauszmann Alajos is ott volt, mikor megalakították a Stefánia Yacht Clubot, amelynek klubházát természetesen Hauszmann Alajos tervezte. Idővel olyannyira kedvelt időtöltés lett a vitorlázás, hogy egy angol mester érkezett a szigetországból és a Balaton partján gyártotta a hajókat.
Fotó: Fortepan/Kiss László/Dabasy Fromm Géza
1882-ben az első vitorlásversenyt is megrendezték a magyar tengeren, amely akkoriban is sokszor kiszámíthatatlan volt. Egy alkalommal, amikor Perlaky ügyvédnél volt a hajó, komoly viharba került, s a matróza a nagy hullámok miatt egyszer csak belezuhant a vízbe. Nem sikerült élve kimenteni, ami annyire megviselte Perlaky-t, hogy felhagyott a vitorlázással és a tulajdonrészét Szarvassynak adta el. Egy esetben Hauszmann is bajba került a hajón. Mint a naplójában is olvasható, többek mellett maga Görgey Artúr, a szabadságharc korábbi hadvezére kérte meg, hogy vigye el Balatonfüredről Keszthelyre hajóval. A víz csodás és nyugodt volt, mikor útnak indultak, ám Badacsonynál hatalmas viharba kerültek. Mindenki nehezen viselte a hánykolódást, azonban – Hauszmann naplója szerint – „Görgey úgy állt, mint Sion hegye, mozdulatlanul várta a történéseket.”
A vitorlás irányíthatatlanná vált, s végül zátonyra futott. A partról halászok jöttek értük csónakkal, az éjszakát pedig egy halászkunyhóban töltötték. Másnap szekéren mentek vissza Balatonfüredre, a hajót pedig egy matróz navigálta haza. Hauszmann az eset után pont úgy érzett, mint Perlaky, s némi hezitálás után úgy döntött, letesz a veszélyes szenvedélyről. A vitorlásban lévő tulajdonrészét eladta Szarvassynak, aki később úgy döntött, jobb helye lesz a Királynénak a tengeren, így Fiumébe költöztette a vitorlást. Hogy mi lett vele, azóta sem tudni.
Hauszmann Alajos egész életében a víz közelségében érezte jól magát. A család lakása a budai Duna-parton volt, kedvelt nyaralója az Annavölgyben, nem messze a szentendrei Duna-parttól és később egy pazar villát is építtetett magának a Velencei tónál. Az utóbbinál viszont már nem vitorlázott, a Badacsonynál tomboló vihar egy életre elvette tőle a kedvét.
(További izgalmas, nosztalgikus cikkek a budai Várról és a megújuló Budavári Palotanegyedről a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán https://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram)
