Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság

Egy építkezés hozta Budapestre 1870-ben, ám annyira megtetszett neki a pezsgő város, hogy magyar állampolgárságot kért és 43 évig itt maradt. Ő tervezte a budai Várban a Nemzeti Hauszmann Program keretében hamarosan újjászülető Honvéd Főparancsnokság épületét, a Szent György téren egykor állt Honvédelmi Minisztériumot, és nem mellesleg a Budai Vigadót is a vejével közösen. Következzék Kallina Mór élete!

1844. szeptember 20-án született Morvaországban – a mai Csehország területén – és már kiskorától az építészet izgatta. Előbb Prágában, majd Bécsben képezte magát, s itt találkozott a híres osztrák építésszel, Otto Wagnerrel. 1870-ben aztán Budapestről kapott megrendelést Wagner irodája, a Pesti Izraelita Hitközség ugyanis az osztrák építészt bízta meg a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga megtervezésével. Wagner elvállalta a feladatot, az építkezés ellenőrzésével az akkor 26 esztendős Kallina Mórt bízta meg.

A Honvédelmi Minisztérium pompás épülete 1904-ben.
Fotó: Fortepan/Szémán György

Kétéves megbízásról volt szó, ám Kallinát lenyűgözte a nyüzsgő és egyre inkább fejlődő magyar főváros, ráadásul a szerelem is itt talált rá. Megismerte ugyanis Schmidt Annát, akit aztán 1874-ben oltár elé vezetett. A tehetséges építész egyre több felkérést kapott a pesti arisztokrácia részéről, hogy tervezzen villaépületet a fővárosban. A Bécsből érkezett tervező híre persze a királyi udvarba is eljutott, így Kallina kapott megbízást arra, hogy megtervezze a budai Várban a Honvédelmi Minisztérium épületét, mellette pedig az ő tervei alapján készült el a Honvéd Főparancsnokság is.

A két csodás épület későbbi sorsa ismert. A II. világháború alatt mindkettő súlyos, de nem végzetes sérüléseket szenvedett. A minisztérium épületének maradványait a háború utáni rendszerben végleg eldózerolták, a golyóütötte Honvéd Főparancsnokság épületét pedig helyreállítása helyett a második világháború után ideológiai okokból az első emeletéig visszabontották. A Dísz téren háborús mementóként azóta is csak az épület torzója áll. De már nem sokáig. 2021-ben ugyanis a Nemzeti Hauszmann Programban megkezdődik a Honvéd Főparancsnokság helyreállítása, amely visszakapja hiányzó emeleteit és kupoláját is. Felújítása után látogatóközpont lesz, a budai Vár kulturális és turisztikai kapujakét tölti majd be szerepét.

A minisztérium épülete a II. világháború végén…
Fotó: Fortepan/Kramer István dr

De visszatérve Kallina Mór élettörténetéhez. A Morvaországban született tervező Budapesten maradt, magyar állampolgárságot kért és a házasságából hamarosan három gyermek is született. Előbb két lány, Irma és Anna, majd egy kisfiú, Géza. Kallina egyre-másra kapta a megrendeléseket. Ő tervezte például a Budai Vigadó épületét, tegyük hozzá, családi vállalkozásban, maga mellé vette ugyanis a fiatal építészt, Árkay Aladárt, aki a legidősebb lányának lett a férje. Árkay Aladár is híres építész lett, s az ő fia, Árkay Bertalan – Kallina unokája – is korszakos tervezőként jeleskedett később. És a sort folytathatjuk, hiszen Kallina Mór Géza nevű fia is az apja életművét vitte tovább. Kallina Mór nevéhez fűződik a Nemzeti Tornacsarnok épülete és a budai Várban található Táncsics utcai evangélikus templom megtervezése is. Az Országház tervezésére is pályázott, méghozzá Otto Wagner társaságában és bár végül Steindl Imre tervei alapján készült el a monumentális épület, Kallináék és Hauszmann Alajos tervpályázatát is jutalomban részesítették.

Kallina aktív tagja lett a magyar építészközösségnek, 1896-ban pedig maga Ferenc József, osztrák császár és magyar király is kitüntette – a Ferenc József-rend lovagkeresztjét vehette át.  Még 1883-ban kapott engedélyt arra, hogy a Vörösmarty utca 34. szám alatt kétemeletes házat építhessen, ahol aztán a tervezőirodáját is berendezte. Ott csak az irodája volt, a családjával ugyanis Budán, a Városmajor utcában élt, ahol mindenki tudta, hogy melyik a Kallina-villa. A Városmajor utca 54. alatt található épületen ma is márványtábla hirdeti, hogy itt élt Kallina Mór, a híres építész. Ebben a villában lakott később Árkay Aladár és Árkay Bertalan is.

A Honvéd Főparancsnokság belső tere. Az eredeti állapotot állítják vissza.
Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság

A Morvaországban született, Prágában és Bécsben tanult, de végül Budapesten otthonra lelő Kallina Mór 1913-ban, 68 éves korában aludt el örökre. A Fiumei úti sírkertben temették el azt az embert, aki 1870-ben két évre érkezett, ám végül örökre itt maradt, s akinek több épületét ma is megcsodálhatjuk Budapesten.

Nem feledünk, Kallina Mór!

(További izgalmas, nosztalgikus cikkek a budai Várról és a megújuló Budavári Palotanegyedről a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán https://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram)

Előző cikkA NAP, AMIKOR GÖRGEY ARTÚRT HAJÓBALESET ÉRTE A VIHAROS BALATONON
Következő cikkAZ ÍRÁS SEGÍTETT FELDOLGOZNI A HŐS FIA ELVESZTÉSÉT: GŐSI VALI TÖRTÉNETE