Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika

Mindene volt a filmrendezés és a szórakoztatás. A sors pedig úgy akarta, hogy éppen egy filmforgatás közben távozzon erről a világról. A Keleti Márton által rendezett Mágnás Miska is megtekinthető a szeptember 12-én kezdődő Budapesti Klasszikus Film Maratonon.

Egy középosztálybeli magyar zsidó családban született 1905-ben, Goldfinger Berta és Keleti (Kohn) Adolf iskolaigazgató gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten. Fiatal korában a zene vonzotta leginkább, így a Zeneakadémiára jelentkezett. Az akadémia elvégzése után a Városi Színház segédrendezője és karmestere lett, majd filmgyári gyakornok. 1937-ben debütált filmrendezőként, s rögtön a korszak legnagyobbjaival dolgozhatott. A Torockói menyasszonyban Jávor Pál, Kabos Gyula, Dajka Margit és Makláry Zoltán alakították a főbb szerepeket. 

Keleti Márton munka közben.
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika

A mozi sikert aratott, a következő évben pedig az akkor is még csak 33 éves Keleti Márton négy filmet is rendezett. Mintha érezte volna, halmoznia kell a feladatokat, hiszen a következő évben a származása miatt már nem ülhetett a rendezői székbe. A II. világháború borzalmait túlélte, aztán 1945-ben visszatért és rögvest az ő nevéhez fűződött a világháború utáni első magyar film, A tanítónő, amelyet – szintén első magyar filmként – bemutattak a Cannes-i filmfesztiválon is. A Bródy Sándor színműve alapján készült moziban Szörényi Éva és Jávor Pál szerelmi kettőse a háború előtti évek filmes hangulatát idézte, azonban a cselekmény hátterében már felsejlett az 1945-ös magyar valóság. A falusi nincstelenség, kiszolgáltatottság világa, a tömeges kivándorlás időszaka.

Keleti Márton a következő évtizedek legtermékenyebb rendezője lett, számtalan filmet forgatott, a legtöbbért pedig rajongott a közönség. A legsötétebb Rákosi-korszak idején is dolgozhatott, később pedig a Kádár-rendszerben is meg tudta tartani a kiemelt státuszát a népszerű filmjeivel. Az átütő sikert az 1949-ben forgatott Mágnás Miska hozta meg számára. Az arisztokrata életvitel, a grófi világ szellemes kifigurázását nyújtó operettfilmben ideálisan talál egymásra a helyzet- és jellemkomikumokra épülő történetvezetés és a parádés szereposztás. A humoros, érzelmes film főbb szerepeit játszó Gábor Miklós és Mészáros Ági mellett Gobbi Hilda és a Latabár-testvérek is lenyűgözték a publikumot. A Mágnás Miska felújított változatát a szeptember 12-én kezdődő Budapesti Klasszikus Film Maratonon is megnézhetik a mozirajongók.

Szemes Mari, Agárdy Gábor és Huszti Péter a Csínom Palkó forgatásán.
Fotó: Arcanum/Tükör

De visszatérve Keleti Mártonra. Azon kevesek egyike volt, aki három alkalommal is megkapta a Kossuth-díjat, 1951-ben, 1953-ban, majd egy évvel később is. Olyan, ma már legendás mozik fűződnek a nevéhez, mint a Civil a pályán, az Erkel, a Fel a fejjel, A csodacsatár, a Hattyúdal, a Butaságom története vagy éppen A tizedes meg a többiek című remek filmsorozat. Keleti Márton 1973 nyarán (éppen ötven esztendeje) is forgatott. A Csínom Palkót, amelyben többek között Nagy Gábor, Benkő Péter, Huszti Péter és Agárdy Gábor is szerepelt. A forgatás felénél jártak, a 68 éves Keleti lelkes volt, 1973. június 20-án pedig a forgatási nap estéjén elment a jó barátja, Cziffra György zongorakoncertjére, majd taxiba ült, hogy hazamenjen pihenni. A taxiban lett rosszul, ott érte a végzetes infarktus. Korábban sikerült megmentenie az orvosoknak, ám ez a szívroham nem kegyelmezett, a taxiban hunyt el a magyar filmtörténelem egyik legtermékenyebb és legnépszerűbb rendezője.

Keleti Mártont (középen) filmforgatás közben érte a halál.
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika

A Csínom Palkó stábját letaglózta a hír, ám végül úgy döntöttek, Mészáros Gyula lép Keleti Márton helyére. „Nem csak rendező volt, hanem egy barát. Dolgozni kell tovább az ő szellemében” – mondta szomorúan Agárdy Gábor a Keleti halála utána a filmhíradóban. Sinkovits Imre pedig azt idézte fel, hogy Keleti Márton többször említette neki, hogy Erkel Ferenc és Liszt Ferenc után Bartók Béla életét is filmre vinné, ám már nem volt ideje rá. A Csínom Palkó elkészült, Mészáros Gyula pedig társrendezőként szerepelt a stáblistán. Ő így emlékezett Keleti Mártonra: „Keleti egyszemélyben valóságos filmstúdió volt. Sokoldalú, aki állandóan kereste a jobbnál jobb témákat és nagyszerű érzékkel rá is talált azokra, amelyekből érdekes filmeket készíthettünk.”

Nyugodj békében, Keleti Márton!

A szeptember 12-én kezdődő Budapesti Klasszikus Film Maraton programjairól bővebben itt olvashat: Budapesti Klasszikus Film Maraton 2023 – NFI

Előző cikkEGY PIARISTA SZERZETES, AKI MIATT MEGSZERETTÜK A FIZIKÁT: ÖVEGES JÓZSEF
Következő cikkAKI EGYSZERRE VOLT VILÁGKLASSZIS SPORTOLÓ ÉS ÜNNEPELT KARIKATURISTA