Az Erzsébet híd pesti oldalán magasodó Klotild paloták a főváros emblematikus ikertornyai. Kevesen tudják, hogy a tulajdonosukról, Klotild főhercegnőről kapták a nevüket. De ki volt ő?
1846-ban született nem messze Párizstól, német hercegnőként, hogy aztán 1864-ben (18 évesen) feleségül menjen a Habsburg-ház tagjához, József főherceghez. Klotild talán sosem jött volna Magyarországra, ám a férjét 1868-ban a magyar honvédség főparancsnokává nevezték ki, így véglegesen ideköltöztek. A házasságból hét gyermek született. Közülük hárman is fiatalon hunytak el, Erzsébet 1 évesen, Klotild 19 esztendősen, László pedig 20 évesen. Az első kettőt betegség ragadta el, László viszont 1895-ben egy szerencsétlen vadászbalesetben hunyt el.
Fotó: Wikipedia
A családnak több városban is volt palotája, ám legtöbbet az alcsúti kastélyban időztek. 1870-ben írták meg a lapok, hogy Klotild főhercegnő szorgalmasan tanulja a magyar nyelvet. Az alcsúti kastélyba éppen ezért rendszeresen látogatást tett a helyi református lelkész és ő tanította a magyar nyelvre. Imádta a korcsolyázást. Ha Pesten időzött, akkor naponta két órát korcsolyázott a városligeti pályán. Minden délelőtt 10 órakor érkezett a Városligetbe és barna, bársonyruhájában libbent a jégre, mögötte pedig kevésbé kecses mozdulatokkal a komornája haladt. Olyannyira szerette a korcsolyázást, hogy alkalmanként a korcsolyabálra is ellátogatott. Rajongott a festészetért és ő is gyakorolta, számtalan képet készített a kedvencéről, az alcsúti kastély pompás parkjáról. Az egyik kedvenc festője idősebb Vastagh György volt, tőle több portrét is rendelt a családjáról, sőt, volt, hogy személyesen ment el a festőművész műtermébe, hogy megcsodálja a kész és éppen készülő remekműveket. Később róla és a férjéről is hatalmas méretű portré készült, ezeket a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozták.
Sok időt töltött Alcsúton, például 1877 karácsonyán is. Pesten szerezte be az ünnepi kellékeket. Kugler Henrik cukrászdájában vásárolt süteményeket, Kertész Tódor boltjában ajándékokat, Hüttl Tódornál pedig pompás porcelánokat. Az alcsúti szegényekről sem feledkezett meg, nekik is vitt ajándékot, többek között ruhákat és csizmákat. Rajongott az alcsúti kastélyért, különösen a hatalmas pálmaházért, ahol számtalan orchideát nevelt. Ha átment a pálmaházba, nem egyszer órákig csodálta a különböző színű virágokat.
Fotó: Arcanum/Magyar Szalon
Rendszeresen megfordult a Margitszigeten is, amely a férjének, József főhercegnek a tulajdonában állt. Még 1867-ben találtak jó minőségű gyógyvizet a szigetnél, s a főherceg ekkor rendelkezett arról, hogy a gyógyvízre alapozva fürdőt, szállodát és vendéglőket építsenek, az amúgy csak gőzhajóval vagy csónakkal megközelíthető szigetre. Mint közismert, a Margitsziget a híres író, Arany János kedvence is volt, sokat időzött az árnyas fák alatt. Klotild főhercegnővel is kiváló viszonyt ápolt, nem véletlen, hogy mikor Arany János 1882-ben elhunyt, Klotild főhercegnő elsők között küldött gyásztáviratot az özvegyének, méghozzá a következő szöveggel: „Pótolhatatlan vesztesége felett érzett mély fájdalmában őszinte, benső részvéttel osztozom.”
A már említett Klotild palotákat a főhercegnő álmodta meg. Mivel az Erzsébet híd építése miatt a hídfő környékén lebontották a régi házakat, megvásárolta az üres telkeket és ott építették fel a Klotild palotákat, amelyek aljában elegáns üzletek és kávéház is helyet kapott. Ez volt a Belvárosi kávéház, itt írta Krúdy Gyula a Szindbád több fejezetét is. Klotildnak az Erzsébet-hídnál volt palotája, a férjének, József főhercegnek pedig a budai Várban. Átépítések után 1902-ben készült el a József főhercegi palota, amely a II. világháborúban megsérült, és bár megmenthető lett volna, hagyták teljesen lepusztulni, majd 1968-ban felrobbantották. A Nemzeti Hauszmann Program keretében a József főhercegi palota újraépítése is zajlik már, hamarosan régi pompájában láthatják a várba érkezők.
Grafika: Nemzeti Hauszmann Program
De vissza a századelőbe. 1905-ben, 72 éves korában elhunyt József főherceg. Klotild főhercegnő a gyermekeire támaszkodott a gyászban és továbbra is az alcsúti kastélyban élt, egészen 1927-ig, amikor 80 éves korában örökre elaludt. A Klotild palotákat ekkor már régen eladta, s a halála után a gyerekei örökölték az alcsúti kastélyt, hogy aztán 1944-ben magára hagyják és külföldre távozzanak. Ma az alcsútdobozi arborétum működik a helyén, az egykor pompás kastélynak pedig csak a bejárati homlokzata maradt meg. Emlékeztetve az utókort arra, hogy egykor itt lakott József főherceg és Klotild főhercegnő.
(További izgalmas, nosztalgikus cikkek a budai Várról és a megújuló Budavári Palotanegyedről a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalánhttps://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram)
