Fifikás kurucok, bénázó labancok, Eke Máté, Buga Jakab, no meg Eberstein Eckbert báró. Következzék 9 érdekesség a legendás Tenkes kapitányáról!
1. A film zenéjét a tragikus sorsú Vujicsics Tihamérnak köszönhetjük. A szerb származású, de Pomázon született művész A Tenkes kapitánya mellett a Bors című filmnek is zseniális zenét készített. 1975-ben, mindössze 46 évesen halt meg, miután máig tisztázatlan körülmények között lezuhant a a csehszlovák légitársaság Prágából Damaszkuszba tartó repülőgépe. Sajnos Vujicsics is ott volt a fedélzeten.
2. A Tenkes kapitánya történetét Örsi Ferenc vetette papírra. Kacskaringós utat járt be. Jogászként végzett még a II. világháború után, volt gyógyszertári laboráns, könyvelő, majd újságíró lett. A megítélését nagyban árnyalja, hogy utóbb kiderült, 1960 és 1971 között – tehát A Tenkes kapitánya forgatása alatt is – jelentéseket írt az állambiztonsági hivatalnak. Még a Pajtás újság főmunkatársaként is jelentett a kollégáiról, kezdetben a Háy Gyula majd a Szűcs Ferenc fedőnevet használta. A Tenkes kapitánya megírásáért egyébként részenként 4 ezer forintot kapott, tehát 52 ezer forinttal lett gazdagabb a forgatás végére.
3. 1963-ban készítették a 13 részes sorozatot és egy évvel később mutatták be. A siker láttán kétrészes mozifilm-változat is megjelent belőle, a film forgatókönyv-írója, Örsi Ferenc is csak a film bemutatója után adta ki a regényét.
4. A film korhűnek hat, ám a valós történelmi eseményekhez egyáltalán nem ragaszkodott. A valóságban a kuruc brigadérosként bemutatott Béri Balogh Ádám 1704-ben pont, hogy a labancokat szolgálta. Pisztolyt akkoriban csak közelharcban használtak, a filmben viszont távolra is tökéletesen lőnek vele. Egy viszont igaz, a labancoknál valóban sok volt a képzetlen katona, mivel I. Lipót és I. József a legjobb katonáit a spanyol örökösödési háborúban vetette be.
5. A labanc katonák többségét az őket alakító színészekről nevezték el, csak németesítették. Így lett például Kibédi Ervin a filmben Erwiner szakaszvezető, Horkai János pedig Horkmajer káplár. Madaras József esetében csak simán lefordították a nevét, így született meg a Vogeller mesterlövész.
6. A főszereplő Zenthe Ferenc imádta a filmet. Lovagolni már egy korábbi mozi miatt megtanult, tehát ez sem okozott gondot számára. Zenthe amúgy egy bányamérnök fiaként, Salgóbányán látta meg a napvilágot 1920-ban. A színészi pályáról hallani sem akart a családja, ám végül mégis az lett. Évtizedeken át ő volt mindenki számára Eke Máté a furfangos hős, idős korára pedig Taki bácsiként, a Szomszédokban imádta a fél ország. Rohan az idő, immár 16 éve nincs közöttünk.
7. Mivel a film költségvetése nem engedte meg a statiszták alkalmazását, ezért a csatajeleneteket a tíz évvel korábban bemutatott Rákóczi hadnagya című filmből vágták be. Zenthe Ferenc amúgy abban az alkotásban is szerepelt.
8. Az Eberstein Eckbertnét, vagyis Amáliát zseniálisan alakító Krencsey Marianne a forgatás után három évvel, 1966-ban távozott az országból. A disszidálásért a távollétében börtönbüntetésre ítélték, amit aztán hatályon kívül helyeztek. Csak húsz év múlva, 1986-ban jött újra haza, hogy láthassa a nagybeteg édesanyját.
9. A fürdős résznél, ahol Eke Máté iszappal dobálja Eberstein Eckbertet, valójában csokipudingot hajigált. A jelenetet többször újra kellett venni, mert a bárót alakító Ungváry László állandóan beleevett a felé repülő pudingba.
