AKI TÚLÉLTE A REPÜLŐGÉPE LELÖVÉSÉT: A SZÍNÉSZLEGENDA BÁRDY GYÖRGY ÉLETE

Féltünk tőle mikor a félszemű törököt, Jumurdzsákot alakította az Egri csillagokban, viszont imádtuk a hangját Máris szomszédként a Mézga családban.

Kilógott a sorból. Az ötvenes években is elegánsan járt, öltönyben, fényes cipőben és az orgánumáért megőrültek a hölgyek. Lett is baja belőle, hiszen a szocialista erkölcs megsértése miatt három évre száműzték a színházakból. Következzék Bárdy György kalandos élete, aki csak a szerencsének köszönhette, hogy a II. világháború alatt nem halt meg az ukrán fronton.

1921-ben, Trianon után született Kispesten. Kiskorától a színjátszás izgatta, ám a porcelániparban dolgozó apja kezdetben azt erőltette, hogy ő is ezen a területen dolgozzon majd. El is ment gipszmodell készítőnek, de nem szerette. Az apja aztán faképnél hagyta a családot, amely sosem múló sebeket ejtett a fiatal Bárdy Györgyön, nem tudta megbocsátani neki a történteket. És azt sem, hogy később, mikor kezdő színész volt, az apja akkor sem állt mellé, bántó kritikákkal illette a játékát.

Tizenhat évesen már biztosan tudta, csak a színészet érdekli. Éppen ezért sokszor csak azért elment a Nemzeti Színházhoz, hogy az előadások után meglesse a kor ünnepelt művészeit, Csortos Gyulát, Jávor Pált vagy éppen Tímár Ferencet. Csak állt és nézte a nagyokat esténként, ami feltűnt a sztárszínészeknek is. Az ünnepelt Csortos Gyula például egy elegáns lakkcipővel lepte meg a fiút, de Tímár József is leereszkedett hozzá, sőt, később országos barátságot kötöttek. Aztán sokáig úgy tűnt, meglehet, Bárdyból nem lesz színész. Jött ugyanis a II. világháború, ő pedig az ukrán frontra került repülősként. Többször is a halál torkában járt, egy alkalommal a repülőgépe is lezuhant, ám csodával határos módot életben maradt. Utóbb bevallotta, még idős korában sokszor leizzadva ébredt, mert azt álmodta, hogy zuhan a repülőgépével.

A háborút végül túlélte és színész lett belőle, sokat segített neki ebben a későbbi híres rendező, Várkonyi Zoltán, aki meglátta benne a tehetséget. A fiatal Bárdy hamar a hölgyek kedvence lett, ő pedig habzsolta az életet. Az elegáns, jó humorú, csodás orgánumú férfi láttán sok nő elgyengült. Így jött egy villámházasság is az életében, egy Margit névre hallgató jelmeztervezőt vett el feleségül. Aztán mindketten rájöttek, csak érzelmi fellángolásról volt szó s elváltak útjaik. A hölgy később Nyugat-Németországba disszidált és elismert jelmezterező lett, ő álmodta meg például a népszerű sorozat, az Orion űrhajó legényégének ruháit is.

De visszatérve Bárdy Györgyhöz. Kezdő színészként szinte semmije sem volt, megesett, hogy a színház öltözőjében aludt. Ez tűnt fel Jávor Pálnak is, aki megsajnálta a fiatal színészt és felajánlotta, hogy lakjon a Pasaréti úton található elegáns villájában, ahol kap egy saját szobát. Bárdy saját bevallása szerint kisebb megszakításokkal nyolc évet élt Jávor villájában s örökre szívébe zárta a színészlegendát.

Aztán a csodásan induló karrier megszakadt. 1959-ben, mikor már a Nemzeti Színház tagja volt, hivatalosan a szocialista erkölcs megsértése miatt három évre száműzték a színházi deszkákról.  Hivatalosan nem lehetett tudni, hogy mi történt, az újságokban is csak annyi jelent meg, hogy a 12 dühös emberben Bárdy szerepét Sinkovits Imre veszi át. Bárdy György idős korában úgy emlékezett, egy fiatal lánnyal volt kapcsolata, amit nem nézett jó szemmel a pártvonalon befolyásos apja, aki bosszúból elintézte, hogy kirúgják a Nemzetiből. A külföldi magyar nyelvű lapok ellenben mást írtak. Szerintük Bárdy egy másik színész társaságában időzött a fiatal lánnyal és a légyottról hangfelvételt is készítettek.  

Mivel színházban nem játszhatott, végül elment Gödöllőre erdésznek, majd három év elteltével érkezett egy telefon, hogy visszatérhet a reflektorfénybe. És onnantól nem volt megállás. Szinte minden nagy formátumú magyar filmben szerepet kapott, jobbára gonosz karaktereket bíztak rá. Így lett az 1968-ban bemutatott Egri csillagokban is negatív főhős, Jumurdzsák, a félszemű török. A film aztán országos hírnevet hozott Bárdynak, aki később a humoros oldaláról is bemutatkozhatott, Gugyerák Alajosként a fél országot megnevettette és sokan emlékezhetnek rá a Mézga-család című meséből is, ahol a magának való Máris szomszédnak adta a hangját.

Bárdy György kiskorától rajongott a teniszért, egy időben még azon is gondolkozott, hogy élsportoló lesz, ám a játék végül megmaradt szenvedélynek. Ugyanilyen szenvedélye volt a szivarozás és a pipázás is. Aztán idősebb korára ismét megházasodott, hatvan felett a nála több mint harminc évvel fiatalabb Lévay Mariannt vettel el s csodás házasságban éltek. Bárdy az élet nagy ajándékának tartotta, hogy 64 éves korában végül apa lett, ekkor született ugyanis meg az Anna nevű kislánya.

Végül 2013 májusában, 92 éves korában aludt el örökre az a színész, aki Jávor Pál villájában élt sokáig és aki csak a gondviselésnek köszönheti, hogy megúszta a II. világháborút.

Nyugodj békében, Bárdy György!