Mindent elért, amire csak vágyott. Visszapörgetve ezt a felejthetetlen 87 esztendőt, szinte lehetetlenség megállapítani, melyik volt a legjobb időszaka Jack Nicholsonnak.

Talán ő maga sem tudja. Mert az ember hajlamos az ifjúságára úgy gondolni, mint valamiféle paradicsomi állapotra, ám Jack Nicholson kamaszkora tulajdonképpen soha nem ért véget. Ő 30, 40, 50, de 70 esztendősen is ugyanolyan ifjonti lelkesedéssel hajtotta az élet kisebb-nagyobb csodáit, mintha épp most készülne az érettségire.

Nála sokoldalúbb színészt nem sokat hordott magán a földgolyó.

A hedonizmus mintapéldánya. De végtelenül igazságtalanok lennénk, ha irigykednénk rá. Megérdemelte. Mindent megérdemelt. A hódításokat, a szebbnél szebb nőket, a grófi életmódot, a luxuskörülményeket, a szakmai sikereket, mert különleges tehetséggel áldotta meg a sors. Ha most ott ülnénk egy televíziós vetélkedő szereplőjeként a nyikorgó forgószékben, velünk szemben szegény Vágó István és azt tudakolná tőlünk 40 forintos kérdés gyanánt, melyik volt a legjobb Jack Nicholson film, bizony belesülnénk a válaszba. Talán mert nincs is megfelelő megoldás. Mert lenne, aki kapásból és lelkesen mondaná, hogy a Ken Kesey zseniális regényéből készült Száll a kakukk fészkére című mozi, a nagy-nagy kedvence. Patrick McMurphy megformálása, az őrületbe hajló, elementáris karakter életre keltése tökéletesen sikerült Jack Nicholsonnak. Nem csoda, hogy Oscar-díjjal jutalmazták alakítását.

Pedig nem ez volt az első filmje, amelyért arany szobrot érdemelt volna. Az 1969-es Szelíd motorosokban, Peter Fonda és Dennis Hopper mellett alakított zseniálisat, ekkor már jelölték a nagydíjra, ám akkor még nem kaphatta meg. A kezdés még meglehetősen visszafogott volt. Tudniillik az 1937-ben (napra pontosan 87 éve), New Yorkban született ifjú úgy nőtt fel, hogy soha nem látta, nem ismerhette az apját. Az ír, angol és német származású édesanyja 17 esztendősen szülte meg, miután szenvedélyes kapcsolatban volt egy Rucillo nevű amerikai-olasz showmannel. Csakhogy ez a románc gyorsan véget ért, a gyermek Jack soha nem ismerhette vér szerinti apját. Aztán az anyja néhány évvel később férjhez ment egy John Joseph Nicholson nevű ír származású kirakatrendezőhöz. Ő nevelte fel Jacket, aki aztán a nevét is viselte. És úgy nőhetett fel, hogy közben az anyukájáról azt hitte, hogy a nővére és a nagymamát hitte édesanyjának…

Hol félelmetes volt, hol szerethető a filmvásznon.

Zavaros kezdés, ám a folytatásban nagyon is helyre kerültek a dolgok. S ez még akkor is igaz, ha Jack meglehetősen utált iskolába járni és nem szeretett tanulni. Ám volt benne önbizalom és nagyravágyás, ami csak vitte és vitte előre, talán még maga sem tudta akkor, hogy hová is. Az viszont már tény, hogy 17 esztendősen elköszönt otthonról, otthagyta a poros kisvárost, amelyben élt és meg sem állt Hollywoodig. Ott aztán dolgozott a Metro-Goldwin-Mayer alkalmazottjaként kifutófiúként és közben folyamatosan képezte magát egy színtársulatnál gyakorolta a színészmesterséget. A tehetségére pillanatok alatt felfigyeltek. Egyik szerep követte a másikat. A hetvenes évek elején már a Cannes-i filmfesztivál legjobb férfi színészének járó díját vehette át, majd jött egy újabb felejthetetlen mozi: Roman Polanski rendezésében a Kínai negyed, amelyet ma is élmény megnézni. Azt csak kevesen tudják Jack Nicholsonról, hogy neki is felajánlották a Keresztapa című csodában Michael Corleone szerepét, ám visszautasította. Jól tette: Al Pacino maga volt Michael Corleone.

Jack barátunknak is megadatott, hogy Marlon Brandóval játsszon a Missouri fejvadász című filmben. Brando egyébként később a legjobb barátja lett, köszönhetően annak, hogy egymás mellett laktak. Jókat beszélgettek, nagyokat söröztek, kibeszélték a nőket, a világot – a világot, amelynek ők voltak a császárai. Nicholson annyira szerette és tisztelte Brandót, hogy a halála után megvásárolta a villáját, elbontatta a házát és a helyére emlékművet állíttatott, Brando kedvenc virágaival díszítve. Aztán jött a Ragyogás s nem volt megállás: A postás mindig kétszer csenget, Jessica Lange-al, A Becéző szavak Shirley MacLaine-el, a Gyomok között Meryl Streeppel, az Eastwicki boszorkányokban Susan Sarandonnal, Michelle Pfeifferrel és Cherrel.

A legendás színész ma 87 esztendős.

Persze a nők, a gyönyörű nők. Jack Nicholson egyetlen egyszer volt nős, Sandra Knightot vette el 1962-ben és kitartott mellette 1968-ig. Aztán Anjelica Huston élt vele nagyjából 17 esztendeig, amolyan élettársi kapcsolatban, ám Jack, ahogy mondani szokták, egyik ágyból a másikba vetődött, kalandok sora jellemezte az életét. S nem is tagadta, hogy megőrül a gyönyörű, vonzó nőkért és ha valaki megtetszett neki, megpróbálta pillanatok alatt elcsábítani. A legenda szerint rengeteg mogyoróvajat fogyasztott, mintegy férfierő-növelő szerként… A nőket szédítette – a közönséget pedig elvarázsolta. Lehetetlenség felsorolni a remekműveket, amelyekben szerepelt. Ha mégis ki lehetne emelni közülük, akkor a Lesz ez még így se című film lenne az, Helen Hunt oldalán. Megunhatatlan. Jack Nicholson ebben a moziban tulajdonképpen saját bogaras, mogorva énjét mutatja meg. Talán nem is nagyon kellett színészkednie. Merthogy ilyen is volt. Egyszer például dührohamot kapott autójában ülve és addig-addig üldözött egy másik sofőrt, amíg utol nem érte és baseballütővel összetörte a másik kocsi szélvédőjét és a motorháztetőjét. Ötszázezer dollárjába került ez a kis rohamocska.

És ott volt a Minden végzet nehéz cím romantikus vígjáték, Diane Keatonnal – imádnivaló film, s az ember szinte már sírva gyászolta az idősödő szívtipró szerepében Nicholsont, holott ő még túl a hetvenen is nagyon is eleven volt, a hírekben például szerepelt, hogy egy 22 esztendős kolléganőjével is kikezdett. És akkor még ott van a Bakancslista. A film, amely a lélekre hat. Merthogy Jack Nicholson minden hangszeren játszott: drámában, vígjátékban, sírós, nevetős filmekben. 2013 szeptemberében bejelentette, hogy visszavonul a színészettől. Azzal indokolta, hogy már nehezen megy a szövegtanulás, mert folyamatosan romlik a memóriája. Azóta hiányzik a sajátos mosolya, a különleges karaktere. Szabadidejében sörözik vagy ott ül a Staples Center első sorában és hangosan szurkol a Los Angeles Lakers kosárlabdacsapatának. S közben jobbra-balra pillantva nézi, hogy hol bukkan fel egy csinos hölgy, akinek udvarolhat. Nyolcvanhét évesen…

Boldog születésnapot, Jack Nicholson!

Előző cikkA GYORSÍRÁS PAGANINIJE, AKI RÖPTÉBEN FOGTA EL A SZÓT: HAJNIK KÁROLY ÉLETE
Következő cikkSEM SZÓ, SEM CSEND NEM SEGÍT: LEVÉL IDŐSEBB SIMON TIBORNAK