Elfelejtettük már, pedig ő virágoztatta fel a városligeti cirkuszt a századelőn. Fiatal feleségével és hat gyerekével élt, látszólag nagy gazdagságban, éppen ezért sokkolt mindenkit, hogy 1928. április 5-én Beketow Mátyás a Dunába ölte magát.
1867-ben született Oroszországban, bohóc volt és artista, majd az élet Budapestre sodorta. Beketow Mátyás nem volt több 37 évesnél, mikor 1904-ben bérbe vette a Városligetben üzemelő cirkuszt és elindította világhódító útjára a Beketow-cirkuszt. Hiába született oroszként, magyarrá vált, nem csak a nyelvet tanulta meg tökéletesen, az állampolgárságot is megkapta. A Beketow-cirkusz fogalom lett városszerte, Beketow pedig dúsgazdag emberként élte a kiváltságosok életét. A cirkuszát nyugodtan tekinthetjük a mai is létező Fővárosi Nagycirkusz elődjének, Beketow Mátyás ugyanis a mai épület helyére költözött a magáncirkuszával 1908-ban.
1928-ban viszont minden összeomlott, napok alatt kiderült, a gazdagnak hitt és kiegyensúlyozottnak vélt cirkuszos súlyos titkokat cipelt. 1928. április 3-án veszett nyoma, hiába várták a Városligetben. Csak később derült ki, hogy Bécsbe ment, hogy találkozhasson a cirkusszal ott turnézó feleségével, Klein Valentinával. A 61 esztendős cirkuszost sokan irigyelték, mert egy nála 25 évvel fiatalabb, meseszép artistát vett el feleségül, aki ekkortájt már műlovasként, ügyességi számokkal szórakoztatta a nagyérdeműt. Beketow csak azért utazott Bécsbe, hogy még egyszer találkozhasson az asszonnyal, majd az osztrák fővárosból visszatérve felült a Pestről Mohácsra tartó Deák Ferenc nevét viselő gőzösre.
Tudatosan készült az öngyilkosságra, hiszen a feleségének búcsúlevelet hagyott Bécsben. „Kedves Valentinám! Öngyilkos leszek, mert nem bírom az életet tovább és az utolsó kívánságom, hogy a két kisfiamra nagyon vigyázzál! Én neked megbocsátok mindent!” – szólt a letétbe helyezett levél. Beketow végül április 5-én, éjjel két órakor, Harta község közelében a Dunába vetette magát. Előtte még maga ellen fordította a fegyverét is, a zsebét pedig ötkilós súlyzókkal tömte ki, hogy még a teste se kerülhessen elő. A gőzös személyzetének nem tűnt fel, hogy a fedélzeten bóklászó úr eltűnt, csak másnap szembesültek vele, hogy nincs sehol. A holmiját átkutatva aztán előkerült a búcsúlevele, amit a legjobb barátjának, egy állatorvosnak írt.
Ebből többek között kiderült, hogy súlyos anyagi veszteségek érték, nem mellékesen pedig a házassága sem volt tökéletes a feleségével, aki szerinte idegbajban szenvedett. Elkeserítette az is, hogy a hat hónapos kislánya, Vardia is meghalt nem sokkal korábban. A sűrű sorcsapásokkal már nem tudott megbirkózni. Az is csak az öngyilkosság után látott napvilágot, hogy nem sokkal korábban eladta a Bajza utcai villáját, hogy abból törlessze a tetemes tartozását. Beketow holtteste aztán napokkal később mégis előkerült, Uszód község mellett halászták ki a Dunából. A nagy fia, Sándor hamarosan azonosította a holttestet és azt is megírták az újságok, hogy Beketow a halála előtt nem sokkal még a gőzös éttermének menükártyájára azt körmölte fel remegő kézzel: „Még egy félórám van hátra, aztán vége lesz mindennek.”
A temetésén több ezren vettek részt, ott állt a koporsó mellett a fiatal felesége is (ő volt a harmadik asszonya), valamint a hat gyermeke. A Beketow-cirkuszt a fia, Sándor vitte tovább. Más kérdés, hogy a cirkuszalapító nélkül már nem sokáig maradt fent a legendás intézmény, néhány évvel később meg is szűnt. A cirkuszos felesége, aki miatt részben megölte magát, szinte napra pontosan egy évvel később, 1929-ben hunyt el váratlanul. Közös sírban pihennek a Fiumei úti sírkertben. Egy kőoroszlán vigyáz az álmukra…
Nyugodjanak békében!