A sors ad, aztán kegyetlenül elveszi azt, aki fontos. Céline Dion, a kanadai énekesnő sem kivétel. Az élet megsimogatta, a tenyerén hordozta, aztán ugyanaz a kéz kegyetlenül arcul csapta…
René Angélil unott arccal nyitotta ki a borítékot. Kapott ő már ilyet, nem is egyet. Inkább százat. Lelkes amatőrök küldtek neki kazettákat, rajta a saját előadásukkal. Hosszabb-rövidebb dalok, melyekkel kikergették őt a világból. De azon a napon talán türelmesebb volt, mert meghallgatta azt a bizonyos felvételt. A borítékra egy bizonyos Michel Dondalinger Dion neve volt felírva, aki csak úgy mellékesen odafirkantott néhány sort is: „Uram, ha elnyerte az ének a tetszését, bátran keressen bennünket!”
René Angélil tudniillik ügynök volt és zenei producer. S hogy miért épp nála landolt ez a bizonyos levél? Nos, ahogy mondani szokták, az élet útjai kifürkészhetetlenek, és ha az ember szerencsés csillagzat alatt születik, bármi megtörténhet vele. Michel Dondalinger Dion egy bizonyos Ginette Reno albumán találta meg René Angélil nevét a stáblistán, majd feladta postán azt a bizonyos kazettát. Angélil többször is meghallgatta a dalt, aztán felkerekedett, és megjelent a Dion-család házánál. Illedelmesen bekopogott, bemutatkozott, és azt kérdezte, kié ez a gyönyörű hang? Nos, az énekesnő édesanya büszkén mutatta be a lányát, a mindössze 12 esztendős Céline-t. A zenei producer akkor, 1980-ban 38 esztendős volt. Aligha gondolhatta, hogy nem csak egy különleges tehetséget, hanem élete szerelmét találta meg a helyes fruskában. Hét évvel később, amikor Céline 19 éves lett, René pedig 45 – már egy párt alkottak. A szerelem kortalan, mondják, írják, és lám, a szőke lány és az érett férfi ezt bebizonyította a következő évtizedekben.
Céline Dion amúgy egy 14 gyermekes család legkisebb lányaként született a kanadai Charlemagne városában 1968. március 30-án, napra pontosan 56 éve. Zenerajongó família volt az övék, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a legkisebb gyermek egy francia énekes, Céline című daláról kapta a nevét. A család a kanadai francia kisebbséghez tartozott, dolgoztak becsülettel, és próbálták élvezni az egyszerű hétköznapokat. Az apa és az anya is helyi kis zenei klubokban dolgozott. Elvállaltak mindent, ha kellett felléptek, énekeltek, ha a helyzet úgy hozta, felszolgáltak. S még azt is elérték, hogy a 14 gyermekük közül a tehetségesebbek is színpadra állhattak. Így történt, hogy Céline már ötévesen arról álmodott, hogy világhírű énekes lesz. S nem kellett sokat várni egy nagyobb fellépésre, az egyik bátyja, Michael esküvőjén állhatott mikrofon mögé és énekelt egy olyat, hogy a násznép pisszenés nélkül hallgatta és hangos üdvrivalgással ünnepelte.
Céline Dion később így emlékezett erre az időszakra: „Nem sajnálom, hogy kihagytam a kamaszkorom, egyetlen álmom volt, énekes akartam lenni…” Ehhez kellett René Angélil lelkesedése. De talán még az is kevés lett volna, a producer olyannyira hitt benne, hogy képes volt jelzálogot felvenni a saját házára csak azért, hogy az ifjú tehetség, az ő kis angyala elkészíthesse az első stúdióalbumát. És amikor kész lett az anyag, a lemez máris a helyi listák élére került és a kanadai Québecben már egyre többen ismerték meg Céline utánozhatatlan, simogató hangját. Onnantól nem volt megállás. Szédítő pályafutás, és álombéli karrier kezdődött. Egy tokiói fesztivállal indult a menetelés 1982-ben, és mintha egy űrhajó vezetését bízták volna Céline Dionra, úgy repült fel egészen a csillagokig. Franciaországban aranylemez, nem sokkal később egy rangos díj, turné Európában, Ázsiában, Ausztráliában, győzelem Dublinban, az Eurovíziós Dalfesztiválon. Szinte még gyerek volt, de már egyre nagyobb önbizalommal alkotott és amikor 18 éves korában látta Michael Jacksont énekelni, azt mondta, ő is akkora sztár akar lenni, mint Michael.
A siker felé vezető úton olykor hatalmas kőtömbök állnak. Céline hamar beleütközött az elsőbe. 1989-ben egy turné során váratlanul elment a hangja. Képtelen volt beszélni, énekelni, a némaság, mint valami gyilkos fegyver bukkant elő az életében. A legjobb orvosok kezelték, küldték ide, küldték oda, aztán a vége az lett, hogy három hétig egyetlen szót sem ejthetett ki a száján. Egyetlen egyet sem. Egy bizonyos William Riley pedig kerek-perec kijelentette Céline-ről: „Túl régóta és túl rosszul használta a hangszálait…”
Aztán a szőke ciklon megkerülte a kőtömböt. Futott, szaladt, fel egészen csúcsra. Jöttek a jobbnál jobb lemezek, különböző stílusok keveredtek, de a közönség imádta a rockballadákat, a lassabb számokat és az elgondolkodtató, lírai felvételeket. Nem volt olyan álomkép, amelyet ne valósított volna meg. Oscar-díj, Grammy-díj, telt házas bulik mindenhol. Céline Dion a világ egyik legnépszerűbb énekesnőjévé küzdötte fel magát. Az Egyesült Államokban olyan jelzőket illették, mint „lenyűgöző, szenvedélyes, stílusos, elegáns” Lehetett ezt még fokozni?
Aztán némi csend állt be a hangos sikerek után. Tizenhárom album, és megszámlálhatatlan koncerttel a háta mögött Céline Dion visszavonult. Nyugalomra, harmóniára volt szüksége, no meg sok-sok erőre, mert férjénél torokrákot diagnosztizáltak. René Angélil 1994. december 17-én vette el Céline-t, ő akkor már túl volt két házasságon, és több gyermekkel büszkélkedhetett. Ám imádott fiatal kedvese sokáig hiába vágyott utódra. De a sors kárpótolta őket, 2001. január 21-én megszületett az első fiúk, majd kilenc évvel később újabb fiú ikreknek adott életet az énekesnő.
2014 augusztusában aztán Céline bejelentette, hogy határozatlan ideig visszavonul a nyilvánosságtól és rögtön törölte ázsiai koncertkörútját és Las Vegas-i fellépéseit. A férjénél ugyanis kiújult betegség. Küzdött és úgy tűnt, hogy legyőzi a gyilkos kórt, ám 2016. január 14-én a Las Vegas-i otthonukban örökre elaludt René Angélil. A tragédia duplán csapott le az énekesnőre, merthogy nem sokkal később az egyik testvére is rákban hunyt el. A ma 56 éves világsztár, elveszítette a férjét, az összetartozás érzését, ám a három gyermeke azóta is tartja benne a lelket. Kell is a támasz, mivel évek visszavonultan él. 2022 decemberében derült ki, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, amely az izomzatát támadta meg, mellette pedig a beszédkészsége is sérült. A nyilvánosság előtt már ritkán mutatkozik, de az idei Grammy-gálán így is elvállalta, hogy díjátadó legyen.
Boldog születésnapot és sok erőt, Céline!
