Ha Uruguayban vagy Paraguayban felcsendülnek dallamai, az emberek megállnak, és áhítattal hallgatják. Egy magyar írta mindkét ország nemzeti himnuszának a zenéjét. Debály Ferenc József élete.

1791-ben látta meg a napvilágot, egyes források szerint Kolozsvártól egy macskaugrásra, Kajántón. Az apja katonazenész volt, nem mellékesen a klasszikus osztrák zeneszerzőnél, Joseph Haydnnél tanult. Debály Ferenc József sorsa ezzel el is dőlt, ő is az osztrák hadsereg katonazenésze lett. 1820-ban leszerelt, Lipcsében és Bécsben tanult, majd Szardíniára utazott, a szárd hadsereg karmestere lett. Itt ismerkedett meg olasz feleségével, Magdalena Bagnascóval, akitől hat gyermeke született.

Giuseppe Garibaldi is jó barátja lett a magyar zeneszerzőnek.
Fotó: Wikipedia

Ő a XIX. század szülöttje volt, nem a nyomorúság, hanem a kalandvágy hajtotta a tengeren túlra. 1838-ban népes családjával együtt felült egy Brazíliába tartó hajóra. Csakhogy a hatalmas országban éppen tombolt a sárgaláz, a hajót nem engedték kikötni, végül Uruguayban tudtak partra szállni. Ennyin múlt, hogy ebben az országban telepedett le a Debály família. A családfő hamar talált munkát a helyi Caja de Comedia zenekarában. Aztán a folyamatos polgárháború sújtotta országban jelentkezett a függetlenségért küzdő hadseregbe, azaz itt is katonazenésznek állt. Az uruguayi történelem taglalására itt nincs elég hely, de azt tudni lehet, hogy a két sokkal nagyobb szomszédos ország, Argentína és Brazília állandó összetűzéseinek egyik oka az Uruguay feletti hatalom megszerzése volt. Ez még visszavezethető a spanyolok és portugálok vetélkedésére is, az argentinok (ahogy Uruguay lakosai is) ma is spanyolul, a brazilok portugálul beszélnek.

Ebben az időben az Uruguay szabadságáért küzdő hadsereg főparancsnoka egy bizonyos Giuseppe Garibaldi volt. Igen, igen, ugyanaz a Garibaldi, aki 1848-ban, nem sokkal Montevideo végleges visszafoglalása után meghallotta hírét az olasz lázongások kitörésének, és dél-amerikai feleségével, gyerekeivel hazasietett. Néhány év után aztán győzelmeinek eredményeképpen született meg az egységes Olaszország. Garibaldi seregében vezérkari főnökként szolgált Türr István – szobra is van Rómában –, és a magyar szabadságharc leverése után az emigrációba kényszerült magyar vezetők hosszan tárgyaltak Garibaldival arról, hogy csapataival megpróbálkoznak egy újabb felkeléssel, de végül ebből nem lett semmi.

Az Uruguay-i himnusz. Debály Ferenc József szerezte a zenéjét.
Fotó: Wikipedia

Debály – illetve Francisco José Debali – akkor már a vezérkarnál dolgozott, kinevezték Fructuoso Rivera elnök tábori zenekarának karmesterévé. Jó viszonyt alakított ki Garibaldival. Egyrészt tudott olaszul, másrészt Szardíniával is számolni kellett Itália egységének megteremtésekor, harmadrészt a katonák hamar egymásra találnak egy ügy érdekében akkor is, ha előzőleg ellenséges országok – olasz és osztrák – szolgálatában álltak.

A magyar karmester a zenekar vezetése mellett folyamatosan komponált is. Elsősorban indulókat a seregnek, de valcereket is, hisz ebben az országban mindenki táncra perdül, ha éppen nem kell fegyvert fognia. Megrendítő, ünnepélyes muzsikát is írt. A Montevideo melletti Cagancha patak partján 1839-ben győztesen megvívott csata emlékére szerezte a Himno a Cagancha zenéjét, ez a himnikus kompozíció egyszeriben híressé tette az egész országban. Így aztán kéznél volt, amikor a Francisco Acuna de Figueroa költő által írt uruguayi himnuszt szerették volna megzenésíteni. Állítólag ez a világ leghosszabb nemzeti himnusza, összesen tizenegy versszakból áll, csaknem öt percig tart. Olimpiákon, nagy nemzetközi sportversenyeken általában egy rövidített változatot játszanak el az uruguayi-i győztes tiszteletére.

Paruguay fociválogatottja az ország himnuszát hallgatja. Ez magyar szerzeményét.

Közben Debali híre az egész régióban elterjedt. 1846-ban eljött az ideje, hogy a független – és szintén spanyol ajkú lakosokkal benépesült – Paraguay is himnuszt írasson magának. A szöveget ezúttal is Francisco Acuna de Figueroa írta, a zenét pedig a magyar–osztrák–olasz–uruguayi zeneszerző komponálta hozzá. Hatvanhét éves korában, 1859-ben halt meg. Élete során 143 zeneművet alkotott. Örökre beírta magát a dél-amerikai zene történetébe, a helyiek szerint korának legtehetségesebb és legképzettebb zeneszerzője volt. Emlékét Montevideóban máig egy utca neve őrzi.

Nyugodj békében, Debály Ferenc József!

Előző cikkAZ ÁLLATSZOBRÁSZAT MOZARTJA: IFJ. VASTAGH GYÖRGY CSODÁS ÉLETMŰVE
Következő cikkDEÁK VOLT A MENTORA, VÖRÖSMARTY LÁNYA PEDIG A FELESÉGE: SZÉLL KÁLMÁN