Inkább tűnt kéményseprőnek a magyar Rémusz bácsi, de azért szerettük a kormos öregurat. Miközben Amerikában a polgárjogi mozgalmak sikere után a hatvanas években kiment a divatból az eredeti Rémusz bácsi, nálunk pont ekkor lett nagy kedvenc. Következzék 5 érdekesség a magyar Rémusz bácsiról!
1.Rémusz bácsit Horváth Jenő alakította. Kevesen tudták akkoriban, hogy a kedves feketére „meszelt” bácsi három és fél évet ült az 1956-os forradalom miatt. Horváth Jenő ugyanis szegedi színészként – 35 éves volt ekkor – nem csak üdvözölte a szabadságharcot, hanem a szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottságba is beválasztották és ő volt a felelőse a november 2-án indult helyi Széchenyi rádiónak. Az adó két nappal később végleg elhallgatott, Horváth Jenőt pedig bíróság elé állították. Az ügyész tíz éves börtönbüntetést kért rá, végül öt évet kapott és három és fél év után szabadulhatott. A rendszer aztán újra színpadra engedte, később rendezett is és Rémusz bácsit is eljátszhatta a televízióban.
Fotó: Youtube/Rémusz bácsi meséi
2.Az eredeti Rémusz bácsit egy atlantai újságíró, bizonyos Joel Chandler Harris találta ki és 1881-ben jelent meg először könyv formájában az idős afroamerikai rabszolga meséje. Harris nagy sikert aratott a déli államokban gyűjtött mesékkel, összesen hét kötetben jelentette meg a tanulságos történeteket a nyúl főszereplésével. A könyv főleg a déli államokban élő fehérek között volt népszerű, hiszen Chandler a kötetekhez írt bevezetőjében a rabszolgatartás mellett tette le a voksát. Nyolcvan évvel később, a sikeres afroamerikai polgárjogi mozgalmak hatására viszont a Rémusz bácsi már nem volt szalonképes.
3.Itthon 1967-ben bemutatták be a 13 részes bábfilmet (élőszereplős bevezetővel). Horváth Jenő mellett a legtöbbet egy kisfiú szerepelt, akit Scheuring Zsoltnak hívtak.
Fotó: Youtube/Rémusz bácsi meséi
4.A bábok – amelyek a Süsü megalkotójának, Lévai Sándornak a keze munkáját dicsérik – a koraszak legismertebb színészeinek hangján szólaltak meg. A nyúl Márkus László volt, a róka Kaló Flórián, de Rajz János (teknős apó), Kiss Manyi (Mezeiné, a juh) és Garas Dezső (farkas koma) is a hangját adta a meséhez.
5.A bábfilm előtt 1963-ban jelent meg először magyarul Joel Chandler Harris meséje. A kötetbe Dégh Linda válogatta a meséket, aki amúgy is a népi folklór nagy ismerője volt, egy évvel később már Amerikában, az Indianai egyetemen volt oktató. A fordító pedig a férje, Vázsonyi Endre volt, aki szintén vele tartott a tengerentúlra. Bár csak néhány éves távolmaradásról volt szó, végül Amerikában telepedtek le és ott is haltak meg mindketten.
