Együtt kellene emlegetnünk Kabos Gyulával, a két Latabárral, ehelyett a huszadik század egyik legnagyobb magyar komikája elszegényedve, kitagadva halt meg napra pontosan 29 éve…
Pedig Fejes Teri volt az, akit még Honthy Hanna is megtűrt maga mellett a színpadon, mégis tettek róla, hogy megkeseredve, a világtól elzárkózva hagyja itt a földi világot. Fejes Teri 1902-ben született egy kis faluban, Torontáltordán. Ötéves sem volt, mikor a szülei elváltak és az édesanyja a három leánygyermekkel Budapestre jött a megélhetés miatt. Cselédként kereste a betevőt, a gyerekekre viszont semmi ideje nem jutott. A kis Teri aztán hamar a színészet felé indult, az ő bérházukban lakott ugyanis a Nemzeti Színház portása. Ő szólt az akkor tízéves kislánynak, hogy a Nemzetiben gyerekszereplőket keresnek. Minden eldőlt.
Fotó: Wikipedia
A mindig mosolygós kislányt az Isten is komikának teremtette. Húszévesen már a nagy hírű pesti Royal Orfeum, majd az Operettszínház szerződtette táncos komikusnak. És nem volt megállás. Egyik este Csortos Gyulával játszott, aztán a két Latabárral, Kálmánnal és Árpáddal, Kabos Gyulával pedig 16 évig elválaszthatatlan párost alkottak. Kabosról tudni kell, kevés embert engedett magához közel, Fejes Teri viszont köztük volt.
Barátok voltak, közösen nevettették meg a pestieket hosszú éveken át, éppen ezért a komikát nagyon megviselte, hogy Kabos 1939-ben kivándorolt Amerikába az egyre erősödő üldöztetés miatt. Az pedig, hogy Kabos 1941-ben, elszegényedve, magányosan halt meg New Yorkban, teljesen kikészítette Fejes Terit. Soha nem beszélt arról mit érez, hiába is kérdezték.
Fotó: Arcanum/Színházi Élet
Kabos halála mellett egy családi dráma fokozta a keserűségét. 1941-ben megszületett a várva várt gyermeke, ám csak néhány hónapos korában derült ki, hogy súlyosan értelmi fogyatékos a baba, egész életében a szülei gondoskodására lesz szüksége. A mindig mosolygós, életvidám Fejes Teri már nem volt ugyanaz az ember, mint aki a húszas-harmincas években az operett vagy éppen a füstös lokálok színpadán vidámmá tette a fővárost. Megtört, de nem adta fel. A háború után megpróbálta újrakezdeni, a Vidám Színpad szerződtette, de 1966-ban, némileg váratlanul, csupán 64 éves korában nyugdíjba küldték a legendás nevettetőt. Kabos, Latabár, Jávor és Honthy egykori játszótársát.
Tudta mennyit ér, így nem könyörgött, hanem vette a kabátját és a Vidám Színpad környékére sem ment többé. A csekélyke nyugdíjából arra futotta, hogy eltartsa az akkor már felnőtt, de gondozásra szoruló gyermekét. Habár megtehette volna, nem kért segélyt inkább elfeledve élt még 28 éven keresztül.
Mikor 1994-ben – nem is volt az olyan régen – 92 éves korában meghalt, a Vidám Színpad pár soros nekrológja jelent meg az újságokban. A buszon, villamoson a munkába sietők talán át is lapozták a nyúlfarknyi méltatást. Pedig a huszadik század egyik legjobb komikája hagyott itt minket. Némi vigaszt jelenthet, hogy ma már, valahol ott fent, újra Kabos Gyulával játszik egy színpadon. Mint egykoron a pesti éjszakában.
Nyugodj békében, Fejes Teri!
