Volt segédmunkás, díjbeszedő, hajmosó, eladó a Corvin Áruház játékosztályán, de aztán színészként alkotott maradandót. Következzék a születésnapot Fodor Zsóka élete!
A II. világháború alatt látta meg a napvilágot, aprócska gyerekként élte át a vérzivatart. Az viszont csak később, az elmesélésekből tudhatta meg, hogy az édesanyja a hosszú tél alatt többször is órákat gyalogolt és elpusztult lovak megfagyott teteméből vitt neki egy-egy darabot. Hogy ne haljon éhen… Már kicsi lányként színésznőnek készült, olykor úgy is beszélt és gesztikulált, mintha már színpadon állna. Ám a világot jelentő deszkák helyett előbb az élet színpadán kellett helytállnia. Volt segédmunkás, díjbeszedő, hajmosó, eladó a Corvin áruház játékosztályán. Már civilként bekerült az egyik újságba, a Csemege Édesipari Gyár dolgozói közül ugyanis őt választották ki egy riporthoz, az ő képe került be a lapba a következő képaláírással: „Fodor Erzsébet szaloncukrot címkéz…”
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika
Fodor Erzsébetként született, de mi sokáig Magdi anyusnak hívtuk őt. Ő volt az ország Magdi anyusa, a szókimondó asszony. A Barátok közt című tévésorozat történelmet írt. Milliók nézték estéről estére, és milliók szerették meg a szereplőket, a karaktereket, s tán közülük is az egyik legnépszerűbb Magdi anyus volt. Fodor Zsóka egy látszólag tökéletes családba született. Édesapja a Posta műszaki főellenőre volt, egy fess, feltűnően jóképű, barna hajú és szürke szemű férfi. Az édesanyja, Róza ügyesen korcsolyázott, táncversenyeket nyert. Aztán az apja beleszeretett az egyik kolléganőjébe és hosszas vívódás után elhagyta a családját.
Onnantól kezdve a kis Zsóka, no meg a hat évvel idősebb bátyja külön élt. Zsóka hol az apjával lakott, hol idegeneknél aludt, mert az apja megfizette, hogy vigyázzanak rá, hol pedig visszaköltözött az édesanyjához. A nehéz élethelyzetben talán pont az hozott megnyugvást, hogy elképzelte, hogy ha felnő, akkor ő bizony díva lesz. Tizennégy esztendősen már iskolai szavalóversenyt nyert, és egyenes út vezetett a színiiskolába. Még nem volt meg az érettségije, mégis felvételizett a színművészeti főiskolára, ám nem vették fel. De nem hiányzott belőle az akarat, a lelkesedés és a vágy, így újra megpróbálta. Másodszorra felvették, még mindig érettségi nélkül.
Szinetár Miklós osztályába került, olyan csoporttársak mellé, mint Moór Marianna, Bálint András, Ernyey Béla, Balázs Péter, és Drahota Andrea. A Nemzeti Színházban töltötte a gyakorló éveit, mi több, az Ember tragédiájában virágáruslányként tipegett a színpadra, Bessenyei Ferenc és Básti Lajos mellé. Később játszott Kecskeméten a Katona József Színházban, Budapesten a József Attila Színházban, az Irodalmi Színpadon, a békéscsabai Jókai Színházban. S azt is kevesen tudják róla, hogy rövid ideig a Magyar Televízió bemondónője is volt. Szinetár Miklós ajánlotta, és együtt indult a televíziós pályafutása Berkes Zsuzsával és Kertész Zsuzsával. Aztán nagyjából egy év múltán elköszöntek tőle. Az indok pedig igencsak abszurd volt: túl szép a hangja és színész diplomával amúgy se ücsörögjön a tévé stúdiójában a mikrofon mögött…
Fodor Zsóka később olyan filmekben szerepelt, mint a Hattyúdal, a Kőszívű ember fiai, az Őrjárat az égen, vagy a Keménykalap és krumpliorr. Még gyerekként a Krisztinavárosban egy szőke kissráccal, Lacikával barátkozott leginkább. Aztán Lacikából Benkő László lett, ismert, híres zenész, az Omega billentyűse. Életre szóló barátság volt az övék, a színésznő meggyászolta Benkő László halálát. Fodor Zsóka kétszer ment férjhez. Az elsőt az Irodalmi Színpadon ismerte meg, a másodikat pedig kollégaként szerette meg. Egyik kapcsolatából sem született gyermek és mindkettő válással végződött. De a sors talán kárpótolta Kertész Magdi, azaz Magdi anyus szerepével…
Fodor Zsóka, nem mellékesen, ma 81 esztendős. Boldog születésnapot!
