Kilencvenhárom éve, a síremléke felavatásakor írtak róla utoljára a lapok. Pedig a tragikusan fiatalon elhunyt Huszka Nelly nem csupán itthon, Párizsban is ünnepelt színésznő volt a századelőn.
Jómódú családban született, az édesapja, Huszka Lajos főpénztárosként dolgozott egy tehetős cégnél. A fiatal lány a Nemzeti Zenedében tanult, majd annak elvégzése után a Budai Színkör tagja lett. 1906-ban a Budapesti Katolikus Kör hangversenyén lépett fe, nagy sikerrel, a következő évben pedig így írtak róla az újságok: „Huszka Nelly, a bájos, fekete szemű leány, nagyreményű énekesnő. Hangja érces, tisztán csengő és simulékony, mely fejlődése virágjában van.”
Fotó: Fortepan/Vargha Zsuzsa
Két évig volt a tagja a Budai Színkörnek, ám többre vágyott. Pontosabban Párizsba, amely akkoriban a haladó európai művészet központja volt. Habár itthon is elismerték, fogta magát és meg sem állt a francia fővárosig. Kint nyelvet tanult, majd a tehetségét felismerve maga Sarah Bernhardt vette maga mellé. Róla tudni kell, a korszak világhírű színésznője, színháztulajdonosa volt, akinek színiiskolájába számtalan fiatal vágyott. Bernhardt volta az, aki utazó társulatával bejárta a világot és mindenhol sikert aratott, Budapesten is többször felléptek. Nem mellékes az sem, hogy a színházi plakátjait, egy bizonyos Alfons Muchával rajzoltatta, a szecesszió kiemelkedő plakátművészével.
Ebbe a közegbe került be Huszka Nelly, akit a nagyhírű Gymnase Színház szerződtette, majd a szintén neves, Porte-Saint Marin színházban is felléphetett, tegyük hozzá, kiugró sikerrel. Huszka Nellyt megismerték és megkedvelték a franciák, hiszen csodásan énekelt, mellette pedig tökéletes akcentussal beszélte a franciát. Nem csak Párizsban, az ország összes nagyvárosában fellépett, az I. világháború idején is kint dolgozott. Aztán a sikerek ellenére úgy döntött, hazatér és visszavonul a színészettől. Hiába várták volna mindenhol tárt karokkal, ő nem kért a szereplésből, ettől kezdve csak alkalmanként lépett fel, s akkor is csak francia nyelven énekelt vagy francia szerzők verseit adta elő. De már itthon, Párizzsal végérvényesen szakított. A lapok ettől kezdve már csak ritkábban írtak róla, de ha valahol fellépett, mindenkit lenyűgözött a tehetségével.
Fotó: Wikipedia
Aztán minden összeomlott. 1926-ban elkezdett fejfájásra panaszkodni. Orvostól orvosig jártak, de szervi problémát egy szakember sem talált. A szülei végül a legjobb idegorvosokat szerezték meg számára és sokat támogatta a barátnője, a színésznőként közismert Péchy Erzsi is. Sok közös volt bennük. Péchy is remekül tudott franciául, nem mellékesen pedig az ő élete is tragikusan alakult, csupán 45 éves volt, mikor Huszka Nelly után hat évvel elhunyt. De visszatérve Huszkához és a végzetes naphoz. Reggel felkelt, jókedvű volt, majd meglátogatta dr. Stern, a háziorvosa. Később a szobájába ment, rajta kívül csak az édesanyja volt otthon. Ő nyitott be hozzá órákkal később és azt látta, hogy a lánya élettelenül fekszik egy sezlonon.
Az egész ház összesereglett a tragikus hír hallatán, s ekkor érkezett a házhoz Péchy Erzsi, aki még akkor sem gyanította, hogy a legjobb barátnőjével van gond, mikor a ház előtt megpillantotta a mentőt. Mikor a lakásba lépve meglátta Huszka Nelly élettelen testét, azonnal elájult és csak percekkel később tért magához. Később az újságoknak is nyilatkozott és elmondta, Nelly szerinte a legértékesebb színésznők közé tartozott és képtelen feldolgozni a történteket. A boncolás után kiderült az influenza szövődményeként szívbénulás okozta a színésznő halálát, aki még negyven esztendős sem volt…
Fotó: Fiumei úti sírkert
Huszka Nellyt nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára Fiumei úti sírkertben. Akkor még csak egy fa kereszt volt a sírhantján, ám a következő évben a La Fontaine Társaság emlékelőadást tartott, a bevételt pedig a színésznő síremlékére fordították. Az eseményen még Medgyaszay Vilma, a híres díva is fellépett. 1930-ban aztán ünnepélyes keretek között avatták fel a síremléket a Fiumei úti sírkertben. A szobrot a Finnországot megszálló cári Oroszország miatt ide menekült művész, Yrjö Liipola készítette.
A síremlék avatásánál Rexa Dezső irodalomtörténész, neves levéltáros mondott beszédet: „Itt állunk mellette, hogy kőbe faragott fájdalmunk és emlékezésünk maradandó jelét itt elhelyezve ismét búcsút vegyünk tőle.” Rexa neve sokaknak ismerős lehet, ő volt az, aki levéltárosként kikutatta, hogy a hírhedt grófnő, Báthory Erzsébet kínozta, megölette az alattvalóit. Szerinte, ha előbb derül ki, hogy milyen ember volt, akkor ma a szadizmust báthoryzmusnak hívnánk. Arra is kitért, hogy Huszka Nelly nevét nem felejtheti senki, az utókor majd nagy becsben tartja. Sajnos szokás szerint nem így történt, 93 év hallgatás után talán ideje volt fejet hajtani a színésznő emléke előtt.
Nyugodj békében, Huszka Nelly!
