A Nemzeti Színház ünnepelt színésze volt, sokáig dúsgazdag, ám a játékszenvedélye mindent romba döntött. A kártyaadósságai miatt végül öngyilkos lett. Következzék a tragikus sorsú Almássy Endre tanulságoktól sem mentes története.
Kezdetben minden olyan szép volt. Az 1875-ben Marosvásárhelyen született s hamar színész lett. A magas, jóképű fiatalember volt az ügyeletes hősszerelmes minden darabban. Játszott Szegeden is, ahol beleszeretett a direktor lányába és el is vette feleségül. A gazdag após pedig egy nap átadta a színház vezetését a színésznek. Almássy igazgatóként is megállta a helyét, 1911-től kilenc éven át vezette a teátrumot. Aztán Budapestre költözött a feleségével. Már Szegeden hallani lehetett, hogy a színház mellett a kártya a másik szenvedélye, ám azt mesélték, képtelen vesztesen felállni a kártyaasztaltól. A szóbeszéd szerint több lakást is vásárolt a nyereményeiből és tehetős ember lett.
Fotó: Arcanum/Új Nemzedék
Így érkezett Pestre, ahol a Nemzeti Színház szerződtette színésznek. Almássy alázatos volt, soha, egyetlen próbáról sem hiányzott és bár tudták, hogy néha eljár kártyázni, senkinek sem volt kifogása ellene. Pontosabban egy embernek igen. Amikor ugyanis Almássyra bízták a színház pénztárát, Rózsahegyi Kálmán óva intett mindenki: „Kártyás ember ne legyen pénztáros!” – mondta az ülésen, de nem hallgattak rá. De miért is tették volna, hiszen ránézésre Almássynál minden rendben volt. Elegánsan járt, fényűző életet élt, rendszeresen vacsorákat adott a kollégáknak, sokszor ő készítette el a menüsort, mivel imádott főzni. Ezek után 1929. szeptember elsején általános döbbenetet keltett, hogy Almássy nem jelent meg vasárnap este a Nemzetiben, ahol az Ember tragédiájában lett volna jelenése. Senki sem értette mi történt, így azonnal a Rákóczi úton található lakására küldtek egy embert, ahol kiderült, a felesége azt gondolta, a színházban van az ura. Nem volt… Keresni kezdték, a hétfői lapok már az eltűnéséről írtak . A kollégák aggódtak, de aztán kedd hajnalban mindenre fény derült: Almássy ugyanis öngyilkosságot követett el a budai Esplanade szálloda 207-es szobájában. Brutális módszert választott. Leült a szobában található nagyméretű tükör elé, majd egy beretvával előbb átvágta a saját torkát, majd a jobb kezének ütőerét, s még arra is maradt ereje, hogy a bal kezén is mély sebet ejtsen. De mi vezetett a tragédiához?
A detektívek hamar összerakták a mozaikokat. Almássy még pénteken este 3000 pengőt vesztett egy erzsébetvárosi kártyabarlangban. Másnap este visszament, akkor pedig újabb súlyos veszteségek érték. Hajnalban hazaugrott, ám a feleségének azt mondta, fontos megbeszélése lesz, s onnantól nem tudni merre járt. Valószínűsíthető, hogy szombaton már a színház nyugdíjalapjából játszott és vesztett és emiatt döntött úgy, hogy szégyenében inkább az öngyilkosságot választja. Hétfő este tért be az Esplanade szállodába, ahol egyből felismerte a portás, hiszen ismert színész volt, sőt, az újságokban azt is olvasta, hogy keresik. Azzal nyugtatta meg a szállodai alkalmazottat, hogy kicsit sokat ivott, így pedig nem mehet haza, inkább kialussza magát. Kedden hajnalban aztán a szobalányok furcsa hörgésre lettek figyelmesek, a hangok pedig a 207-es szobából jöttek. Mivel Almássy bezárkózott, pótkulccsal nyitották ki a szobát. És ott ült a széken átvágott torokkal és kezekkel.
Azonnal a Rókus kórházba szállították, az orvosok mindent megtettek, hogy megmentsék az életét, ám annyi vért vesztett, hogy délután fél kettőkor leállt a szíve. Utóbb az is kiderült, összesen négyezer pengőt vett ki a színház kasszájából. Az özvegye minden ingóságát eladta, így szedte össze a pénzt. A lakásban nem maradt csak egy ágy, meg egy asztal két székkel. És a kiábrándultság, hiszen magára maradt a színész fiával. Almássy drámai története egy rövid időre rávilágított, hogy mi folyik a pesti éjszakai életben, még a körmére is néztek egy-két kártyabarlangnak, de aztán minden folytatódott tovább a zöld asztaloknál. Nagy veszteségek és emberi tragédiák. Almássy temetésén felsorakoztak a Nemzeti Színház tagjai s bár a pénztárba nyúlt, mindenki azt mondta, kár érte, remek színész volt, csak sajnos gyenge ember. Nyugodj békében, Almássy Endre!
