ISMÉT RÉGI FÉNYÉBEN POMPÁZIK A KIRÁLYI LOVARDA A BUDAI VÁRBAN

A IV. Károly koronázásának napján használt hátas és Horthy Miklós kedvenc lova is az új királyi Lovardában pihent, amelyet a szintén nagy lovas hírében álló Ferenc József magyar király, osztrák császár kérésére építettek és adtak át 1902-ben.

A II. világháborúban súlyosan megsérült és a kommunista rendszerben földig rombolt Lovarda épülete már újjáépült a Nemzeti Hauszmann Program keretében, s pontosan úgy néz ki, ahogy Hauszmann Alajos, a Budavári Palota építője megálmodta még a 19. század végén. A csodálatos épület multifunkcionális rendezvényközpontként született újjá s 2021 második felében a nagyközönség is birtokba veheti. A Lovarda újra a budai Vár ékessége, ahogy az volt a századelőn is.

1899-ben a Vasárnapi Újság is beszámolt az építkezésről, megállapítva: „Ez az épület nagyságánál, valamint szépségénél fogva az összes európai udvarok lovardáit felülmúlja. Körülbelül 30 méter magasságú és barokk stílű épület ez, hatalmasan ívezett, impozáns vasszerkezetű tetővel.” A fa díszmennyezet Neuschloss Károly és Fia, a csodás üvegablakok pedig Róth Miksa üzemében készültek. Az épület elé egy pazar szobor is került, ifj. Vastagh György Lovát fékező csikós szobra, amelyről később a Lovarda helyszínéül szolgáló Csikós udvar is a nevét kapta. A szobor, melyet a párizsi világkiállításon aranyéremmel tüntettek ki, mindenkit lenyűgözött, még I. Ferenc Józsefet is.

Az uralkodó még a Lovarda átadása előtt két évvel, az Iparművészeti Múzeumnál tekintette meg az alkotást. A lapok is beszámoltak a király látogatásáról: „Őfelsége a szokott pontossággal érkezett az Iparművészeti Múzeumhoz. A király legelőször az épület előtt álló Csikós szobrot tekintette meg. A szobrot ifj. Vastagh György mintázta és a királynak rendkívül megtetszett.” Ferenc József azért szorgalmazta egy új Lovarda építését a budai Várban, mert a régi már szűkösnek bizonyult. Az új Lovardában ráadásul páholyok, szalon és büfé is készült, úgy tervezték, hogy nagyobb lovasjátékoknak is otthont adhasson. A 360 ezer koronába kerülő épületet Ferenc József is kedvelte, bár ekkor már kevesebbet ült lovon.

1903 februárjában a király Gallé Antal várkapitány kíséretében az új királyi lovardába ment, ahol megnézte, hogyan tanulja a lovaglást a dédunokája, József Ferenc főherceg, akinek édesanyja, Auguszta főhercegasszony is lóháton nézte végig a tréninget. A királynak az új lovarda és a fiatal főherceg lovastudása is tetszett. Ferenc József halála után, az új király, IV. Károly koronázásakor a Lovarda is szerepet kapott. Annyiban mindenképpen, hogy itt pihent a bécsi udvarban hosszú hónapok alatt betanított ló, amelyre a koronázási ceremónia alatt felült az új király.

1920-ban, amikor Horthy Miklós lett a kormányzó, a Lovarda ismét bekerült az újságokba. Mint ahogy a lapok megírták, Horthy minden nap fél hétkor kelt és héttől nyolcig az udvari Lovardában lovagolt, majd reggelihez ült és átolvasta a magyar lapokat. A dolgozószobájába aztán pontban tíz órakor lépett be. A Lovardában ott várt rá minden reggel a kedvenc lova. A II. világháború alatt, 1942-ben is rendszeresen lovagolt a Lovardában, ahol várt rá Maestoso. Ez volt az a ló, amellyel a bécsi döntések után a visszacsatolt területekre belovagolt, így Komáromba, Szatmárnémetibe, Kassára és Nagyváradra is Maestoso nyergében ment. Az egyik lap még jellemzést is adott a hátasról: „Maestoso nyugodt ló, tapsoláskor sem figyel a környezetére és a külső zajokra, csak a lovasára. Nyugodtan viszi lovasát, függetlenül a kor történelmi pillanatától és az esemény históriai rangjától.”

De visszatérve a Lovarda történetéhez. A II. világháború alatt a budai Várba visszahúzódó németeket minden eszközzel támadta a Vörös Hadsereg. A Lovarda is súlyosan megsérült, a tetőszerkezet beomlott, és bár megmenthető lett volna, a kommunista rendszer a Lovarda épületét a földdel tette egyenlővé. A gyönyörű épületet nemrég a Nemzeti Hauszmann Program részeként újra felépítették a megmaradt tervezési dokumentumok és archív fotók alapján. A Lovarda előtt álló Lovát fékező csikós szobra túlélte a háborút, majd 1982-ben a mai Hunyadi udvaron állították fel. 2019 augusztusában újabb restaurálás után helyezték vissza eredeti helyére, a Csikós udvarba. Az újjászületett Lovarda a főváros népszerű rendezvényhelyszíne lesz, amely 2021 második felében nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.  

(További izgalmas, nosztalgikus cikkek a budai Várról és a megújuló Budavári Palotanegyedről a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán https://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram)