Kugler Henrik a pompás bonbonjaival és süteményeivel stílust teremtett, s hamar sikk lett az arisztokrácia körében az ő cukrászdájában üldögélni. Erzsébet királyné például kétszer járt nála.
1830-ban Sopronban látta meg a napvilágot. A nagyapjának már 1788-ban cukrászdája volt a városban, s Kugler Henrik apja, Kugler Antal is tovább vitte a családi hagyományt. A házaspárnak nem mellékesen nyolc gyermeke született, hét fiú és egy kislány. A kis Henrik egészen fiatalon már a család soproni cukrászdájában volt segéd, majd az apja jóvoltából hosszú éveken keresztül külföldön tanulta a mesterséget. Aztán hazatért, s 1858-ban, 28 éves korában hirdetést adott fel a lapokban, ahol bejelentette, a József téren, a Much-házban megnyitotta a saját cukrászatát és csokoládégyárát.
Fotó: Arcanum/Vadász és Versenylap
A hirdetésben nem felejtette el megemlíteni, hogy nála is kaphatók az édesapja receptje által készített soproni aszaltgyümölcsök, valamint többféle fagylalt és csokoládékülönlegességek. Hamar híre ment a Kugler-féle süteményeknek, bonbonoknak, nem csoda, hogy 1869-ben megkapta a császári és királyi udvari szállító címet. Amikor hírét vette, hogy a Privorszky-kávéház elköltözik a Kereskedelmi Bank épületéből a Gizella téren (a mai Vörösmarty tér), lecsapott a lehetőségre. Ekkor már az arisztokrácia kedvelt találkozóhelye volt a Kugler cukrászda, 1872-ben aztán maga Erzsébet királyné lépett be az ajtón. Nem sokkal karácsony előtt Festetics grófnő társaságában látogatott el Kugler Henrik cukrászdájába és sokféle édességet rendelt a királyi család karácsonyi asztalára. A lapok kiemelték, ez volt az első alkalom, hogy a királyné Pesten egy boltot meglátogatott. A cukrász rendszeresen fenséges bonbonokat küldött a Budavári Palotába is, 1877-ben pedig, mikor Erzsébet királyné ellátogatott az általa támogatott Erzsébet leányárvaházba, oda is küldetett finomságokat. Arra is figyelt, hogy a „czukorsütemények boritékán a királyné arczképe legyen.”
1878-ban tartották a híres cukrász szüleinek aranylakodalmát. Nagy eseménynek számított, olyannyira, hogy még a rendőröket is ki kellett rendelni, akkor volt a tömeg a ferenciek templomnál Pesten. A 78 éves Kugler Antal és a 74 éves felesége, Borbála ötvenéves házassági évfordulóját maga Liszt Ferenc is megtisztelte jelenlétével, a templomi szertartás után pedig az ebéden is részt vett a világhírű zeneszerző és zongoraművész. Azt is feljegyezték az újságok, hogy a kis unokák asztalához átülve a gyerekekkel beszélgetett, viccelődött. A következő évben aztán elhunyt Kugler Antal, akit a Gizella tér 5. szám alatti lakásáról kísérték utolsó útjára.
Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság
Idővel komoly hátfájdalmai lettek Kugler Henriknek, s úgy döntött, szeretné átadni a messze földön híres manufaktúrát másnak. Mivel hosszú ideig Párizsban élt és tanult, végül a francia fővárosban találta meg a méltó utódját, akinek aztán idővel el is adta a céget. Az illetőt úgy hívták: Gerbeaud Emil. Előbb csak betársult a vállalkozásba, aztán 1884-ben, mikor a cukrászdát vezető Kugler Mária elhunyt, Henrik végleg megvált az üzlettől. A szerződés szerint a Kugler Henrik nevet még három évig vitte tovább Gerbeaud Emil, aki a továbbiakban tíz éven keresztül az éves nyereség tíz százalékát juttatta el Kugler Henriknek.
Gerbeaud vezetése mellett sem csökkent a cukrászda presztízse, az arisztokrácia színe-java oda járt. Az sem keltett feltűnést, mikor 1887-ben I. Milán szerb király is betért az üzletbe. Három hatalmas doboz bonbonnal távozott, s mint elmondta, a királynénak viszi meglepetésként. Erzsébet királyné 1893-ban, tehát öt évvel a végzetes merénylet előtt is járt a cukrászdában, ahová a felolvasónője (valójában a legjobb barátnője), Ferenczy Ida kísért el. Az újságok beszámolója szerint a kis szalonban reggeliztek, majd megtekintették a különböző csokoládékat. Természetesen Gerbeaud Emil is ott volt és megmutatta a királynénak a legújabb különlegességeket.
Fotó: Fiumei úti sírkert
Kugler Henrik végül 1905 februárjában, 74 éves korában aludt el örökre, a Gyár utca 20. szám alatti lakásában. A Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. És, hogy mi volt a titka Kugler Henriknek? Azon kívül, hogy pompás, finom és újszerű süteményeket, bonbonokat készített, az, hogy szíven találta az arisztokráciát. Ahogy a halála utána A Hét című lap fogalmazott: „A 6 krajczáros süteményeivel valósággal betört az előkelőség berkeibe. Ő megadta mindenkinek a chance-ot, hogy egy uzsonnakávé révén nagynak, gazdagnak és boldognak képzelhesse magát. (…). Kielégíthesse azt a nagyzási hóbortot, amely édes mindannyiunkban kisebb-nagyobb mértékben éldegél.”
Kugler Henrik temetésen a népes család mellett ott volt például Ligeti Antal szobrászművész és a fabútorairól híres Thék Endre is, s természetesen Gerbeaud Emil is ott állt a koporsó mellett lehajtott fejjel. A haláláról a lapok is megemlékeztek, kiemelve, hogy az aprósüteményeket Európa-szerte Kuglernek hívják, s a híres cukrász Petőfi Sándor és Jókai Mór mellett a legismertebb magyar a világon.
Nyugodj békében, Kugler Henrik!
