Csak Szép Ottónak hívta a köznép a jókedélyű, művészetpártoló főherceget, és ha a sors úgy akarja, ő lehetett volna Ferenc József utódja magyar királyként. Többször megfordult a Budavári Királyi Palotában és a fővárosban. De a sors nem ezt az utat szánta neki. Mikor 1916-ban a fiát, IV. Károlyt királlyá koronázták a budai Várban, Ottó főherceg már tíz éve halott volt…
1865. április 21-én született Bécsben. Az apja Ferenc József öccse volt, a bátyja pedig a későbbi tragikus sorsú trónörökös, Ferenc Ferdinánd, akit 1914-ben Szarajevóban a feleségével együtt meggyilkoltak. Ottó főherceget a Habsburg-háznál szokásos módon hamar katonai pályára adták, ám mellette már fiatalon rajongott a festészetért. Még Ferenc Józsefről is készített portrét. Másik szenvedélye a vadászat volt. Az újságok is megírták, hogy 1885-ben egy kétnapos vadászat során ritka fekete gólyát is zsákmányolt. Egy évvel később aztán az udvar ideális feleséget talált az akkor 21 éves Ottó főhercegnek: a szász királyi családhoz tartozó Mária Jozefa főhercegnőt vezette oltár elé Drezdában. Az ifjú feleség méregdrága nászajándékokat kapott az európai udvaroktól, főleg gyémánttal, zafírral ékesített ékszerekkel halmozták el.
Fotó: Wikipedia
Ottó főherceg életét úgy rendezte az udvar, hogy ha bármikor szóba kerül trónörökösként, akkor se legyen sötét folt az előéletében. Főleg, miután Ferenc József egyetlen fia, Rudolf 1889-ben öngyilkos lett. Ottó főherceg – kimondva, kimondatlanul – a trón harmadik várományosa lett, megelőzte őt az édesapja, Károly Lajos főherceg, és a bátyja, Ferenc Ferdinánd. Ottó ráadásul Ferenc Ferdinánddal ellentétben már házas volt, katonai pályát választott, így az újságok is azt taglalták, akár ő lehet majd Ferenc József utódja a trónon.
Vidám, jókedélyű ember volt, de az élete során számtalan balszerencse érte. 1890-ben például bukott a lovával, ráadásul az állat alá került, szerencsére megúszta kisebb sérülésekkel. Egyik vadászata alkalmával pedig medve támadt a társaságra, egy embert a szeme láttára marcangolt szét a fenevad, ám itt sem esett baja a főhercegnek. Részese volt egy vasúti balesetnek is, 1893-ban pedig a saját pisztolyával sebesítette meg magát. 1896-ban halt meg az édesapja, a lapok pedig már azt taglalták, meglehet, „beelőzi” Ferenc Ferdinándot és őt jelölik ki utódnak. Ezt erősítette az is, hogy Ferenc József a Sopronban állomásozó Ottó főherceget Bécsbe rendelte, nem mellékesen pedig Ferenc Ferdinándot komoly betegségek gyötörték már ekkoriban. Ferenc József végül mégis Ferenc Ferdinánd mellett döntött, annak ellenére, hogy rangon alul házasodott.
A döntésben az is közrejátszhatott, hogy Ottó főhercegről ekkor már a bécsi udvarban is beszélték, hogy megromlott a házassága és külső kapcsolatokban keresi a vigasztalást. Olyannyira, hogy házasságon kívül két gyermeke is született. A festészet volt az egyetlen, ahol nyugalomra talált, ám tiltakozott, ha művészként emlegették. Egy alkalommal például így védekezett: „Egyszerű dilettáns vagyok csak. Talán ha szorgalmasabb lettem volna, fejleszthettem volna tehetségemet. De így minden csak félművészet, közönséges dilettantizmus.”
Ottó főherceg Budapesten is gyakran megfordult, többször járt az Operában, és ha tehette, cigányzenészekkel húzatta el kedvenc nótáit. Egyszer azt is megkérdezték tőle, mit szól hozzá, hogy Szép Ottóként emlegetik a Monarchiában. Erre is szerényen válaszolt: „Sokkal jobb szeretném, ha a legkedvesebb, legszellemesebb embernek tartanának. A szépség Isten adománya és senki sem tehet róla, ha szép, de a kedvességet és a magasabb műveltséget mindenkinek önmagának kell megszerezni.”
Fotó: Wikipedia
Ottó főherceg élete aztán rossz irányba fordult. Főleg, hogy az akkor gyógyíthatatlan szifilisz is megtámadta a szervezetét. A családjától eltávolodott, hol Egyiptomban, hol Bécsben próbált talpra állni, kevés sikerrel. 1906 novemberében, Döblingben hunyt el, mindössze 41 éves korában. A többi ismert: bátyja, a trónörökös Ferenc Ferdinánd nyolc évvel később merénylet áldozata lett. Így mikor 1916-ban Ferenc József örökre elaludt, a már halott Ottó főherceg fia lett a magyar király. Akit úgy hívtak: IV. Károly…
(További izgalmas, nosztalgikus cikkek a budai Várról és a megújuló Budavári Palotanegyedről a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán https://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram)
