Fotó: Arcanum/Tolnai Világlapja

A becsület halottai. Ez szerepelt a közös sírjukra helyezett koszorú fekete selyemszalagján, közben pedig tízezer ember állt néma csöndben a Farkasréti temetőben és a Palkovics ikertestvéreket, Pált és Miklóst siratta, akik 1908 áprilisában a közös öngyilkosságot választották a mások által okozott adósságaik miatt.

A jóvágású katonatisztek tragédiája mindenkit megdöbbentett és nem lehetett sírás nélkül elolvasni a búcsúlevelüket sem, amelyben azt írták: „Az életben mindig egyetértettünk, a halálba is együtt megyünk.” Aztán a közös öngyilkosság után lassan kirajzolódott, mi vezetett a nagy visszhangot kiváltó drámához. Az ikrek egy köztiszteletnek örvendő családban látták meg a napvilágot. Az apjuk Palkovics Károly 1848-ban, a forradalom alatt Esztergom megye kormánybiztosa volt, amiért a levert szabadságharc után hat év várbörtönre ítélték. Miután kiszabadult, minden aradi vértanú bitófájából szerzett egy-egy darabot és a mártírokra emlékezve szekrényt készített belőle. Ő volt az apja az ikreknek, Pálnak és Miklósnak, akik a középiskola elvégzése után katonai pályára mentek, őrnagyi címig jutottak. Ugyanazt a rangjelzést viselték és olyannyira ragaszkodtak egymáshoz, hogy ha az egyikük beteg lett, a másik is otthon maradt.

Budapest 1908-ban. Mindenki megdöbbent a Palkovics-ikrek tragédiáján.
Fotó: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége

Jóvágású férfivá cseperedtek, ám elkövettek egy – utólag – végzetes hibát. Két katonatisztnél is kezességet vállaltak, eszükbe sem jutott, hogy aztán az adósságot nekik kell megadniuk. Pedig sajnos így történt, húszezer koronát kellett mások helyett visszafizetniük, éppen ezért bankkölcsönöket vettek fel, mellette pedig uzsorásoktól kértek és kaptak pénzt. A két becstelen tiszt adósságát rendezték, ám így ők kerültek bajba, s képtelenek voltak úrrá lenni a gondokon.

Budapesten, a Nagy János utcában éltek, puritán módon, hiszen minden pénzüket a hitelezők kapták. Aztán úgy tűnt, megoldódnak a gondok, Pál ugyanis beleszeretett egy dúsgazdag gépgyáros lányába és el akarta venni feleségül. A lánykérés alkalmával leült beszélgetni az iparmágnással, ám óvatlan volt, ugyanis megjegyezte, a házasság után végre módja lesz rá, hogy kifizesse a saját és a testvére adósságát. A gépgyárosnak viszont nem tetszett az őszinteség és kijelentette, nem lesz a frigyből semmi, nem azért adja a hozományt, hogy abból a testvére adósságát kiegyenlítsék.

A házasság tehát elmaradt, az ikertestvérek pedig újabb kölcsönökhöz folyamodtak, de szép lassan belátták, képtelenek kikecmeregni az adósságcsapdából. Budapesten, a már említett Nagy János utca 3. szám alatt, a III. emelet 24-es lakásban éltek ketten. A lakás középen egy szalonból, jobb és bal oldalon pedig egy-egy szobából állt. Egy hétfői napon ide tértek haza, ám ekkor már tudták, néhány órán belül halottak lesznek. Négy búcsúlevelet írtak, valaki napokkal ezelőtt azt is hallotta mikor Pál azt mondta ikertestvérének, hogy a leveleket nem szükséges aláírnod, mindkettőnk nevében írtam. Az is csak utóbb derült ki, hogy egy közeli ismerősüknek napokkal korábban kijelentették: úgy el vagyunk adósodva, hogy jobb volna inkább elpusztulni. 

Azon a bizonyos hétfői napon bezárták a lakás ajtaját, a szalonban megölelték egymást, majd mindketten bementek a szobájukba. A lakásban ekkor már semmi érték nem volt, csak ágyak, üres szekrények és a katonai egyenruhájuk maradt meg, minden mást eladtak, hogy pénzt adhassanak az uzsorásoknak. Mindketten a szobájukba mentek és ugyanabban a pillanatban a halántékukhoz emelték a pisztolyt és meghúzták a ravaszt. Azonnal meghaltak, csupán 41 évesen…

A Palkovics-testvérek temetésén tízezer ember állt lehajtott fejjel.
Fotó: Arcanum/Tolnai Világlapja

A városban aztán órák alatt elterjedt az öngyilkosság híre, a katonatársak pedig a lakáshoz rohantak. Mindenkit megdöbbentett az eset és sírva olvasták el a búcsúleveleket is. A budapestieket megviselte az ikrek tragédiája, olyannyira, hogy a temetési menetben tízezren vonultak végig a városon, a Hungária körúti helyőrségi kórháztól a Margit hídon át a Farkasréti temetőig, ahol közös sírba temették Pált és Miklóst. Csak egy évvel később derült ki, hogy kétségbeesésükben még váltót is hamisítottak, talán ez volt az a pont, amikor úgy érezték, nincs tovább, inkább a halál.

A temetésükön a katonai vezérkar is megjelent, s az ikrek drámai története Ferenc József császárhoz is eljutott, aki személyesen ismerte Palkovics Pált. A sok koszorú között mindenkinek feltűnt egy fekete selyemszalagra írt üzenet. A szalagon csak ennyi állt: a becsület halottai. Azok voltak. Becsületesek. Ritka kincsek.

Nyugodj békében, Palkovics Pál és Palkovics Miklós!

Előző cikkMI AZÉRT IS ÖRÖKKÉ FOGUNK ÉLNI: RÉGI SZILVESZTERI ÉJSZAKÁK NYOMÁBAN
Következő cikkKIGÚNYOLTÁK ÉS MEGVERTÉK GYEREKKÉNT: FELEKI KAMILL TÖRTÉNETE