Fotó: Arcanum/Képes Újság

Mindvégig megőrizte titokzatosságát. Évtizedekig ömlött rá a rivaldafény, mégis, szinte semmit sem tudtunk Piros Ildikó életéről. Csak egyvalami volt változatlan: a kisugárzása és a nőiessége.  

Különleges esztendő volt az 1969-es. Abban az évben lépett Holdra az ember. Itthon akadt némi feszültség, mert a stockholmi jégkorong-világbajnokságon a csehszlovák válogatott nagy meglepetésre legyőzte a Szovjetuniót, ami után Csehszlovákia szerte szovjetellenes megmozdulások történetek. Ne felejtsük, egy évvel korábban volt a csehszlovákok 56-ja…Akkor már túl voltunk egy, a közvéleményt felkavaró eseményen, merthogy február 25-én a Központi Kerületi Bíróság a vádlottak távollétében, hazatérés megtagadásáért az országot elhagyó Varga Zoltánt, a Fradi szurkolók nagy-nagy kedvencét, a virtuóz nyolcast, öt évnyi, feleségét két és fél évi szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte.

Piros Ildikó a színházi magazin címlapjain.
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika

Nem volt ez vidám pillanat, pedig öt nappal korábban szinte együtt nevetett az ország. Helyesebben azok a szerencsések, akik mozijegyhez jutottak, ugyanis akkor mutatták be a hazai filmszínházak a Veréb is madár című vígjátékot a Kabos László főszereplésével. Vérbő komédia volt az minden szempontból. Kabos két szerepben is parádézott, ráadásul a roppant csinos Medveczky Ilona hamvas testét az egyik jelenetben mindössze egy hosszú boa takarta. De nem csak emiatt rajongott a filmért az ország: Egy szöszi valósággal elvarázsolta az embereket. Szöszi a bájos, Szöszi a romlatlan, Szöszi a csábító.

Piros Ildikó nagy alakítása volt az. Huszonkét esztendős volt akkor, s pillanatok alatt közönségkedvenccé vált. Nem csak a szépsége, a tehetsége is elvarázsolt mindenkit. Senki sem tudta, hogy az édesanyja hatására választotta a színészi pályát. Ildikó mindössze 13 éves volt, amikor elhunyt az édesapja. Ők ketten, apa és lánya rendkívül szoros kapcsolatot ápoltak addig. A színésznő egyszer egy interjúban élete egyik meghatározó emlékeként mesélt arról a napról, amikor az 1956-os forradalom idején az édesapja kézen fogta és kisétált vele az utcára. Az utcára, ami szinte mennydörgött a szovjet tankok miatt. Az a jelenet beleivódott a lelkébe, az emlékezetébe.

Piros Ildikó, Huszti Péter és a közös gyermekük. A kép 1979-ben készült.
Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

Piros Ildikó 16 éves volt, amikor az édesanyja először vitte el a filmgyárba. Visszahúzódó, törékeny gyerekként talán nem is akarta ezt a megmérettetést, de aztán 3500 gyerek közül végül is őt választották ki az Aranysárkány című film egyik szerepére. Mindig is ragaszkodott szülővárosához, Kecskeméthez, és cseppet sem vonzotta a főváros nyüzsgése. Mégis beadta a felvételit a színművészeti főiskolára, ahová első nekifutásra felvették. Ezerkétszáz fiatalból tizenkettő mondhatta el magáról, hogy színnövendék vagyok! Tehetséges osztálytársak közé került. Blaskó Péter, Sunyovszky Szilvia, Verebes István, Kern András. Várkonyi Zoltán és Vámos László figyelt rájuk, tanította, okította őket a színészmesterség minden egyes fortélyára.

Pillanatok alatt felfigyeltek Piros Ildikó rátermettségére. Diplomával a kézben nem a Vígszínházba szerződött, ahová Várkonyi Zoltán hívta, hanem a Madáchba. Pedig ha a Vígszínházat választja, együtt játszhatott volna legnagyobb kedvencével, Ruttkai Évával. Harminchét évet töltött el a Madách világot jelentő deszkáin. Egyik főszerep követte a másikat, mindent eljátszott, amiről csak álmodhatott. Ádám Ottó igazgatta a teátrumot, akiről egyszer ezt mondta Piros Ildikó: „Óriási tehetségű ember volt. Tudta, hogy a színész lelke sérülékeny, ezért puhán kezelt minket. Hagyta kibontakozni a kreativitásunkat, nem avatkozott bele soha, nem kényszerített ránk semmit. Hagyta hogy a színész azt mutassa meg amit tud…” Nem csak a színházban, kamerák előtt is maradandót alkotott. Olyan filmekben, mint a Macskajáték, az Egy óra múlva itt vagyok, a Rózsa Sándor, a Fekete város, de talán az Abigél volt az, amelyben mélyen megérintette a közönséget. Zsuzsanna testvér szerepe karrierje egyik legfontosabb alakítása. Később játszott Sopronban, majd a Turay Ida Színházban. S megvalósíthatta egyik nagy álmát: tanárként oktathatta a növendékeket a Magyar Táncművészeti Főiskolán. 2021-ben a Magyar Művészet Akadémia levelező tagjává választották, és sorra kapta az elismeréseket. Kossuth- és Jászai Mari-díj, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Huszti Péter és Piros Ildikó manapság. 1975 óta tartoznak össze.

Piros Ildikó december 23-án, napra pontosan 76 évvel ezelőtt karácsonyi ajándékként jött a világra. Ajándékként a szüleinek, és nekünk, nézőknek, rajongóknak, akik hosszú évtizedek óta csodálhatjuk a játékát, nőiességét, a szépségét. S ha meg is őrizte titokzatosságát, annyit azért tudni lehet róla, hogy első férje Pintér Tamás kaszkadőr volt, a népszerű Oroszlán, aki 2012-ben hunyt el. Tőle született egy fia, András, ám kettejük kapcsolata csak rövid életű volt, mert jött a mindent elsöprő szerelem. A kolléga, Huszti Péter lett a második férje, élete párja, a másik fele. Ők ketten 1975-ben házasodtak össze és született egy fiúk, Gergely. Piros Ildikóval kapcsolatban többször is felröppent, hogy befejezi a színészi karrierjét, ám sem a szakma, sem a közönség nem engedi ezt neki. Nem, mert kell nekünk!

Boldog születésnapot, Piros Ildikó!

Előző cikkAZ ELMARADT ÖLELÉSEK: FÁJDALMAS ÉS SZOMORÚ LEVÉL SZÉCSI PÁLNAK
Következő cikkIMÁDOTT CITERÁZNI A BUDAI VÁRBAN IDŐZŐ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ