Fotók: Wikipedia

Már 11 évesen a Nemzeti Színházban játszott, később pedig külföldön is rajongtak érte. Ő Szilágyi Lilla, aki jótékony emberként a tetemes vagyonát egy árvaházra hagyta.

1833 májusában született Kolozsváron, a neves színész, Szilágyi Pál lányaként. Mindez meghatározta a sorsát, már gyerekként a színpadon találta magát. Olyannyira, hogy már 11 esztendősen a pesti Nemzeti Színház színpadán állt. A Pesti Divatlap a következőket vetette papírra róla: „Ezen művészi apróság már most is jobban játszik, mint sok vidéki primadonna.” A testvére, Szilágyi Béla is színészkedett, ő később 13 évesen fegyverrel harcolt a forradalom idején. 1846-ban az Életképek aztán azért reklamált, mert kevesellte Szilágyi Lilla honoráriumát. „A napokban vétetett föl 40 forint havi díjjal egy nem nagy jelentőségű színésznő a Nemzeti Színházhoz, holott a derék Szilágyi Lillának nyolc forintból áll egy hónapi fizetése.”

Szilágyi Lilla férje, a márciusi ifjak közé tartozó Bulyovszky Gyula.
Fotó: Wikipedia

1848-ban, csupán 15 évesen aztán a szerelem is rátalált a forradalom forgatagában. A 22 esztendős hírlapíró és ügyvéd Bulyovszky Gyula felesége lett, az esküvőt pedig november 9-én tartották Pesten. Bulyovszky a márciusi ifjak közé tartozott, ő volt a 12 pont egyik megfogalmazója. A szerelem pikantériája, hogy Bulyovszky még az Életképek című lapban nem egyszer kritikával illette Szilágyi Lillát, ehhez képest az első találkozásuk után megpecsételődött a sorsuk. Nem ez volt az egyetlen házasság, amelyet a forradalom hozott, Jókai Mór szintén márciusban esett szerelembe Laborfalvi Rózával. A Regélő Pesti Divatlap meg is jegyezte: „Különös, hogy a forradalom óta a marcziusi fiatalság közül már kettő nősült, s mindkettő színésznőt vett feleségül, s minthogy azelőtt az Életképekben mind a ketten kritizálták nejeiket, most már ezeken sor, hogy legalább a házasélet boldog színpadán visszaadják a kölcsönt.” Bulyovszky és a színésznő házasságából egy gyermek született, Aladár 1852-ban látta meg a napvilágot.

Szilágyi Lilla a karrierjével nem volt elégedett, a Nemzeti Színházban Laborfalvi Róza mellett nem teljesedhetett ki, így 1859-ben úgy döntött, igent mond a külföldi meghívásoknak. Nem túlzás, szédületes karriert futott be külföldön. Münchenben, Hamburgban és Drezdában vendégszerepelt hosszú éveken keresztül, nagy kedvence lett például II. Lajos, bajor királynak. Nem csak a színészetre jutott ideje, bejárta a világot, turistaként például Spanyolországba, Skóciába, Svédországba és Norvégiába is eljutott, és egy könyvben számolt be az utazások élményeiről. Élvezte az élet minden pillanatát és boldog volt, hogy a kesergés helyett inkább külhonban próbált szerencsét és nem adta fel az álmait.

Laborfalvi Róza (a képen) miatt hagyta el a Nemzeti Színházat Szilágyi Lilla.
Fotó: Wikipedia

Aztán 1874-ben meghalt az imádott édesapja, Szilágyi Pál, majd 1883-ban a férje is, aki mindvégig hűséges társa volt az életben. Szilágyi Lilla ekkor már újra itthon lépett színpadra, a külföldi karrierjét lezárta. Sosem titkolta, rengeteg pénzt keresett, olyannyira, hogy dúsgazdag embernek számított Pesten. Gazdag volt, de folyamatosan jótékonykodott. Árvaházakat támogatott, 1884-ben pedig a Sefánia-gyermekkórháznak adott tetemes összeget. Mint mondta, tette mindezt azért, mert gyermekként az orvosok az ő szeme világát is megmentették és ebben a kórházban dolgozott az az orvos, aki a fiát, Aladárt is meggyógyította a súlyos betegségéből.

Szilágyi Lillának hosszú életet adott a teremtő, 76 éves volt, amikor Grazban, egy szállodában érte a halál. Miután örökre elaludt, utána írták meg a lapok, hogy páratlan vagyonnal rendelkezett. Pesten, a Veres Pálné utcában volt egy 17 szobás lakása, mellette három bérháza és egy pompás villája Ausztriában, Gmundenben, nem beszélve a rengeteg készpénzről, értékpapírról, ékszerekről (az egyik méregdrága, briliánsokkal kirakott karkötőt II. Lajostól kapta). A végrendeletében úgy határozott, mivel Aladár fiának már megteremtette a nyugodt életet, az ingatlanjait a kolozsvári leány árvaházra hagyta, de a testvére, Szilágyi Béla gyermekeire is gondolt.

Szilágyi Lilla síremléke.
Fotó: Fiumei úti sírkert

A halála után aztán méltatlan módon, a fia, Bulyovszky Aladár bíróságon támadta meg a végrendeletet s végül a testület úgy döntött, ő rendelkezhet a tetemes vagyonnal. Az a fiú tett így, akiért rajongott az édesanyja… Szilágyi Lilla szerencsére erről már nem tudhatott. A csodás színésznő és jótékony ember ekkor már egy éve a mai Fiumei úti sírkertben pihent és azóta is ott alussza örök álmát.

Nyugodjon békében!

Előző cikkEGY MAGYAR FOTÓS VOLT MARILYN MONROE FELFEDEZŐJE: DIENES ANDOR
Következő cikkNEVETÉS ÉS SZORONGÁS: 9 ÉVE NINCS KÖZÖTTÜNK BAJOR IMRE