Kisgyerekeknek írt meséket és a receptes könyveiért is rajongtak az emberek. Aztán a származása miatt bujkálni kényszerült és végül önkezével vetett véget az életének. Az elfeledett írónő, Tábori Piroska története.
1892-ben született Budapesten. Kislány volt még, amikor 1900-ban váratlanul elhunyt az édesanyja, Engel Eugénia. Még ebben az évben az édesapja, a neves író és újságíró, Tábori Róbert az ifjúsági regényeket író Tutsek Annával kötötte össze az életét, ez pedig meghatározó volt Piroska életében. A nevelőanyja és az édesapja is az írásra biztatta, s volt is tehetsége hozzá. Az első verse 1910-ben, 18 éves korában jelent meg a népszerű Új Időkben, amelyet Herczeg Ferenc szerkesztett, de ennél is fontosabb, hogy Tábori Róbert a lap szerkesztője volt.
1920-ban Tutsek Anna legújabb mesekönyvébe Piroska versei is bekerültek. Trianon után voltunk, mindez pedig az akkor 28 éves Tábori Piroskát is megérintette, főleg, hogy a tanulmányai egy részét az elcsatolt Erdélyben végezte. Egyik nap megírta az Üzenet Erdélyből című versét, amely hamar megkapta az irredenta jelzőt. Itthon sokaknak tetszett, a románok ellenben a szívükre vették az írást. Ma már nem tudni, hogyan, de ekkortájt az is elterjedt – és hosszú évtizedeken át tartotta magát a tévhit –, hogy a verset egy bizonyos erdélyi tanítónő, Kárpáti Tábori Piroska írta, s a románok mindezért kivégezték. Tábori Piroska egyre többet írt. Meséket gyerekeknek, ifjúsági regényeket fiatal lányoknak, képes mesekönyvekhez verseket. És ekkor már senki nem emlegette vele kapcsolatban, hogy azért jelenhetnek meg írásai a lapokban, mert az édesapja újságíró, a nevelőanyja pedig népszerű író. Belátták a kritikusok is, hogy Tábori Piroska alanyi jogon szerepel az újságokban, mivel tehetséges, egyre kiforrottabb író.
1924-ben ment hozzá feleségül a vele egyidős Závodszky Zoltánhoz, aki ekkor már az Operaház ünnepelt énekese volt, s a Wagner-operák első számú szereplője (nem született közös gyermekük). 1930-ban jelent meg Tábori legújabb mesekönyve, amelynek Dugó Dani volt a főszereplője. A parafahős – aki különleges kalandokat élt át –, a gyerekek első számú kedvence lett, Tábori Piroska pedig egyre-másra írta Dugó Dani történeteit. Mellette a Magyar Lányok című lap hasábjain a fiatal lányoknak adott tanácsokat és 1932-ben már szakácskönyvet is jegyzett, a kötetben diétás ételek receptjeit is papírra vetette. 1940-ben megírta a Húspótló ételek hústalan napokra, majd egy évvel később, a Kevésből jót! című szakácskönyvét. Az élet aztán sajnos őt igazolta, hiszen a világégés során eljött az idő, amikor éheztek az emberek. Népszerű volt, a gyerekek egyik nagy kedvence, aztán a történelem mindent szétzilált. Ahelyett, hogy azon gondolkozhatott volna, hogy mi lesz a következő kötete, azzal kellett szembesülnie, hogy az élete is veszélybe kerülhet.
Fotó: Arcanum/Magyar Lányok
A II. világháború alatt Tábori Piroska tiltólistára került a zsidó származása miatt. A férjének nem volt félnivalója a háború alatt, ám így is megtalálták a nyilasok. Sámy Zoltán hegedűművész, az Operaház nyilasok által delegált kormánybiztosa felszólította Závodszky Zoltánt, hogy váljon el a zsidó származású feleségétől és erre határidőt is szabott. Tábori Piroska férje egy percig sem gondolkozott és a következőt mondta a nyilas Sámynak: „A határidő bevárása nélkül már most közlöm önnel, hogy semmi szín alatt sem válok el, és ha feleségemet az üldözöttek közé viszik, én is követem!” Majd látványosan oltár elé vezette a kikeresztelkedett Tábori Piroskát, hiszen 1924-ben csak polgári szertartás keretében kötötték össze az életüket. Závodszky Zoltán kiállása hasonló Jávor Páléhoz, aki szintén nem volt hajlandó megtagadni a zsidó származású feleségét a világégés idején.
Tábori Piroska túlélte a borzalmakat, ám lelkileg kikészült a nyilas rémuralom alatt. Ennek ellenére 1947 májusában mindenkit váratlanul ért a hír, hogy a neves írónő 54 évesen öngyilkos lett. Május 2-án egy Svábhegyi panzióban időzött, amikor bekövetkezett a tragédia. Rengeteg altatót vett be, s hiába szállították a Rókus kórházba, már nem tudták megmenteni az életét. A lapok szerint már korábban is volt öngyilkossági kísérlete, ám mindig sikerült megmenteni. 1947 májusában nem. Az öngyilkosság okát akkoriban nem sejtették a lapok, később viszont elterjedt, hogy Tábori Piroska számára egyértelművé vált, hogy a férje életében egy másik nő is megjelent, ez pedig már sok volt az amúgy is idegileg zilált írónőnek.
Fotó: Fiumei úti sírkert
Tábori Piroskát a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra, s szépen lassan elfelejtették az emberek. A rendszer is tett róla, a gyermeklelkek soviniszta, irredenta lélekmérgezőjeként írtak Tábori Piroskáról a halála után néhány évvel. Pedig Dugó Dani megálmodója sokkal többet érdemelne az utókortól.
Nyugodj békében, Tábori Piroska!
