A „magyar Greta Garbo” egy New York-i szegénykórházban halt meg nincstelenül, magányosan, pedig a húszas-harmincas években valódi híresség volt. Az oroszok világsztárként kezelik ma is, még balettet is írtak a magyar színésznő, Gaál Franciska életéből, akire viszont itthon alig emlékeznek.
Egy budai vendéglős tizenharmadik gyermekeként született 1904-ben. Mint a legtöbb gyerek, szeretett szerepelni, szavalt, énekelt, táncolt. Szerencsére volt hozzá tehetsége, mert a tanulásra nehéz volt rávenni. Még csak 15 éves volt, amikor jelentkezett a színiakadémiára, és mert 16 év volt a korhatár, kénytelen volt új életét hazugsággal kezdeni. Hamar felfedezték, két jeles író, Molnár Ferenc és Bárdos Artúr is meglátta benne a talentumot. Molnár Az ibolya című darabját egyenesen neki írta. Az apró, cserfes szőke lány pillanatok alatt a pesti színházak és a férfiak kedvence lett. Tizennyolc évesen aztán feleségül ment a hírlapíró Lestyán Sándorhoz.
Amelyik színházi előadásban szerepet kapott, biztosan telt házzal ment, közben szép lassan a magyar némafilmek sztárja is lett. Hollywood is felfigyelt rá, de ekkor még nemet mondott a hívásra. Két filmfőszerepet viszont elvállalt Berlinben, a német nézők pedig teljesen belehabarodtak Gaál Franciskába. A nézők igen, az 1933-ban hatalomra kerülő nemzeti szocialisták viszont nem. A német hangosfilmipar „megtisztítása” során a zsidó származású magyar színésznő is nemkívánatos személy lett. Így fordulhatott elő, hogy bár német nyelvű filmeket forgatott, de nem Németországban. A véletlennek is köszönhető, de a Berlinből kiutasított Gaál Franciska végül Moszkvában lett hatalmas sztár.
Az 1935-ös orosz filmszemlén az év vígjátékának választották a Péter című filmet, amelyben ő volt a főszereplő. Azt beszélik, maga Sztálin is odavolt Gaál Franciskáért, a Kreml-ben található magánmozijában több filmjét is megnézte. Az orosz újságok róla cikkeztek, a mozik pedig rongyosra játszották a Pétert és a Kismama című filmjét orosz felirattal. Talán Sztálin utasítására meg is hívták Moszkvába, ám hiába ajánlottak neki annyit, amelyből itthon családi házat lehetett venni, nemet mondott. Moszkva helyett Hollywoodba ment, Los Angelesbe költözött, de már a férje nélkül, akitől 1933-ban elvált. Lestyán Sándor később, már a háború után a Friss Újság főszerkesztője is volt, és hatvanévesen, 1956 novemberében halt meg.
Első amerikai filmjének, a Cecile B. DeMille rendezte Kalózkisasszonynak a plakátján legnagyobb betűkkel a harmincas-negyvenes évek nagy hollywoodi sztárjának, Fredric Marchnak a nevét írták, de már a magyar színésznőt is sztárként szerepeltették rajta. A párizsi nászútban Bing Crosby volt a partnere. Nagyon hamar befutott, a II. világháború alatt, 1941-ben mégis megszakította hollywoodi karrierjét, mert hírét vette, hogy édesanyja nagybeteg. Hazatért annak ellenére, hogy származása miatt Magyarországon is üldözték. Második férje, Dajkovich Ferenc ügyvéd balatoni villájának pincéjében bujkált. Amikor a háború végén az orosz kiskatonák rátaláltak, jobban meglepődtek, mint Franciska maga, hiszen rögtön felismerték a Péter főszereplőjét. Egy ujjal sem bántották, sőt, nem értették, mit keres egy ekkora sztár egy villa pincéjében.
Gaál Franciska háború után aztán már elfogadta a keleti invitálást, és két hónapot töltött a szovjet fővárosban. A tenyerükön hordozták az oroszok, akiknél Gaál Franciska nagyobb sztár volt, mint Greta Garbo. A színésznő férjével együtt, 1947-ben New Yorkba emigrált – még ekkor is csak 43 éves volt –, de már nem sikerült ismét elkápráztatnia az amerikai közönséget. Új sztárok tűntek fel Amerikában, és nem versenyezhetett a Judy Garland, Marlene Dietrich, Marilyn Monroe, Elizabeth Taylor négyessel.
A férje halála után teljesen magára maradt a magyar színésznő. Bevételei nem voltak, végül egy New York-i szegénykórházban halt meg 1973-ban, 69 éves korában. Geréb Anna 2014-ben Moszkvában díjat nyert a róla szóló életrajzi regényével. Ekkor egy emlékkiállítást is rendeztek a „magyar Greta Garbo” előtt tisztelegve az orosz fővárosban. Talán lassan itthon is felfedezzük újra…
Nyugodj békében, Gaál Franciska!
