SZERELEM UTÁNI SÓVÁRGÁS ÉS ÚTKERESÉS: MARY ZSUZSI ÉS A KÉT NAGY Ő

Ez az írás a szerelemről szól elsősorban. A szerelem utáni sóvárgásról, a nagy ő kereséséről. Ez az írás Mary Zsuzsiról szól. De legalább annyira fontos szereplő benne Dobos Attila is. No meg Klapka György. Hol romantikus, hol szívfájdító pillanatok. Együtt és külön.

Gyerekkorom egyik legtöbbet emlegetett slágere az Isten véled édes Piroskám volt. Édesanyámat Piroskának hívták, s ha felhangzott a Tánczenei koktélban Aradszky László búgó hangja és hozzá az imádott dallam, akkor néhány pillanatra valami megmagyarázhatatlan harmónia költözött a szoba-konyhás lakásunkba. Fogalmam sem lehetett róla, hogy ezt a dalt egy bizonyos Dobos Attila szerezte. Az a férfi, aki valóságos slágergyárat üzemeltetett, merthogy az ő nevéhez fűződött például a Se veled, se nélküled, a Boldogságtól ordítani tudnék, a Szervusztok régi barátok vagy éppen a Mama.

Valamennyi generációk kedvencévé vált. Dobos Attila úgy ontotta a népszerűbbnél népszerűbb dallamokat, mintha csak az ABBA muzsikusa lenne. Pedig mérgében lett dalszerző. „Lehet, hogy furcsa, de nekem az éneklés még a dalszerzés előtt jött. Tizennyolc éves koromban a Pillangó utcai munkásszállón játszottam a zenekarommal, ahol minden szombaton élőzenés klubest volt. Ott a zongorázás mellett énekeltem is. Akkor már figyeltük a nyugati, modern könnyűzenét, Paul Ankát, Elvis Presley-t Bill Haleyt hallgattuk a Luxembourg rádión. Engem eléggé bosszantottak az előttem lévő generáció slágerei, tiszteltem a tehetségüket, és karrierjüket, hiszen igen nagy sztárok voltak, de amikor folyton az ő slágereiket kérték tőlem, egyszer felcsattantam, hogy öt perc alatt írok ezeknél jobbat. És tényleg, leültem a zongorához, és megírtam, szóval mérgemben lettem zeneszerző. Ott tanultam meg fül után a harmonizálás alapjait…”

Ha méregből írta, ha nem, az ország egyik legnépszerűbb zeneszerzőjévé vált. Amilyen dallamhoz nyúlt, abból sláger lett. S a fiatalok megőrültek ugyan az Illésért, a Metróért, az Omegáért, ám nagyon is sokan szerették a Dobos-dalokat, melyeket leginkább a Stúdió 11 hangszerelt és adott elő, vagy épp valamelyik táncdalénekes.

De ez az írás nem elsősorban Dobos Attiláról, a kiváló zeneszerzőről szól. Inkább a szerelem utáni vágyról szól ez az írás. Az érzésről, amelyet egykoron Dobos Attila a gyönyörű szép Mary Zsuzsiban megtalált. Álompár voltak. A tehetséges szerző és a gyönyörű díva. Mary Zsuzsi imádott párja dalával, a Mamával lett egyre népszerűbb. Aztán mégis elhagyták Magyarországot, meg sem álltak Németországig. Mary Zsuzsi akkor már a szíve alatt hordta a közös gyermeküket, és ott kint kezdtek új életet. Dobos Attila fogorvosként helyezkedett el, miközben itthon letörölték a rádiófelvételeit, a hanglemezgyártó-vállalat pedig visszavonta lemezeit, és bezúzta azokat. Aztán kint minden másként alakult, mint ahogy eltervezték. Próbáltak zenélésből is megélni, de a németek nem kértek a slágereikből. S egy szép napon Dobos Attila felhívta egy düsseldorfi szállodából a szintén kint élő Klapka Györgyöt, akit régóta ismert. Ő aztán vendégül látta a párt. Másnap Dobos elindult állást keresni, miközben a már megszületett lányuk, a picurka szépség, a hathónapos Angéla, no meg felesége, ott maradtak Klapkánál. „Mire visszamentem, már nem volt feleségem. Én azt hittem, hogy ott halok meg helyben, amikor ezt kézen fogva bejelentették nekem…”

Az élet csapdája. A nő, az imádott nő, aki néhány óra leforgása alatt immár másé lett. Ezt megélni, ezt feldolgozni, embert próbáló feladat. Dobos Attila onnantól kezdve csak azért harcolt, hogy a gyerek legalább nála maradhasson. München környékén talált fogorvosi állást, és végül magához vehette kislányát, és ő nevelhette fel. Mary Zsuzsi pedig megtalálta élete párját. A különleges szépségű díva négy gyereket szült az ismert, jómódú vállalkozónak. Kapcsolatukról, házasságukról megannyi cikk született. Miközben Mary Zsuzsi azt énekelte, „A bánatomat nem mondhatom el, még te se tudd, még te se lásd”, aligha sejtette a hallgatóság, hogy mennyire a valóságról énekel…

Mary Zsuzsi aztán 1999-ben úgy döntött, hogy hazaköltözik Magyarországra két kisebb gyermekével. Az idő múlásával dacoló, örök díva. Úgy tűnt boldog – pedig nem volt az. A nagy útkeresés és érzelmi viharok közepette egyre inkább nem találta a helyét. Alkoholproblémák, testképzavarok, hol a fogyás, hol a hízás miatt esett kétségbe. Volt időszak, amikor alig evett, nagyon lefogyott és rendkívül rossz mentális állapotba került. Máskor meg felborult a hormonháztartása, és nagyjából negyven kilót hízott. Ekkor már régen magányos volt, külön élt Klapkától. Látszólag harcolt, fogadkozott, és vágyakozott. Aztán 2011. december 25-én öngyilkos lett. Klapka György 2017-ben hunyt el. Napra pontosan öt évvel később, 2022. január 4-én pedig jött a szomorú hír, Dobos Attila szíve is megállt végérvényesen. Három ember, sokszor fájdalmas, olykor közös története örökre lezárult.

Nyugodjanak békében!