Nagyszerű autótervező volt, megelőzte korát, mert már a húszas években kicsi, áramvonalas, és nem utolsó sorban olcsó autókat tervezett. A nagy autógyárak profitjukat féltve próbálták tönkretenni, sokáig eredménytelenül.
A tehetsége miatt nem tudták eltávolítani a szakmából, de a származása elég ok volt arra, hogy végül személyesen Adolf Hitler adjon utasítást: a Budapesten született, zsidó származású Ganz József tűnjön el a német autóiparból. Egy mondatban így lehetne összefoglalni a politikától tönkretett XX. századi életutat.
A magyar fővárosban született, 1898-ban egy nagy szerelem gyümölcseként. Az édesanyja, Török Mária a német Frankfurter Zeitung budapesti tudósítójába, Hugo Markus Ganzba habarodott bele. Megházasodtak és két gyermekük született, másodiknak József. Aztán a munka Bécsbe szólította az édesapát, a család pedig vele tartott, később Frankfurtba költöztek. Ganz József – ekkor már Josef Ganz – 18 évesen önként vonult be a német hadseregbe – a haditengerészetnél szolgált –, majd a leszerelés után gyerekkori álmát folytatta, autókat akart építeni. Amit kitalált: kicsi, áramvonalas és olcsó gépkocsit kell megalkotni. Kezdetben megmosolyogták, ám amikor már a tervezés mellett a marketingtevékenységbe is belekezdett, vagyis az újságokban is az olcsó kisautók mellett érveltek, az ellenérdekelt autógyárak kezdték komolyan venni. Ganz később saját újságot szerkesztett Klein Motor Sport néven, nem mellékesen helyet kaptak benne a VW Bogarat később megálmodó Barényi Béla tervei is.
A nagy gyártók eleinte csak üzengettek neki, később összefogtak, és nem hirdettek a lapjában, hátha így jobb belátásra bírják. Ganz ezért a kisebb autógyárakat kereste meg a terveivel. Tárgyalt a Zündapp, a DKW és az Ardie tulajdonosaival, és végül az utóbbi gyárral állapodott meg. 1930-ban meg is kezdődött a kétüléses Ardie-Ganz gyártása. A koncepció működőképesnek bizonyult, a harcot megnyerte, hamarosan a BMW és a Mercedes-Benz is felkérte tervezőnek. Ő azonban az Adlerhez igazolt, ott készült el a következő évben az új autó, amelynek a Cserebogár nevet adta, végül 1933 februárjában a Standard Fahrzeugfabrik gyártotta le a Standard Superior prototípusát. Ha valaki ránéz erre a kocsira, azonnal a későbbi Volkswagen jut eszébe, és nem véletlenül.
A Berlinben bemutatott kisautó terve Hitlernek is tetszett, ám elragadtatása csak addig tartott, míg kiderült, hogy Ganz zsidó származású. Előbb eltiltották az újságírástól, majd májusban a Gestapo letartóztatta. Hiába harcolt az I. világháború alatt a német oldalon, hiába tervezte meg az olcsó népautót, miután kiengedték, 1934-ben végleg el kellett hagynia Németországot. Csupán 36 éves volt. Nemsokára eljutott hozzá a hír, hogy Ferdinand Porsche megtervezte az új német népautót. Ganz József sem örült a Porsche-féle népautó láttán, sosem tudta megemészteni, hogy a politika miatt nem ő, hanem Ferdinand Porsche lett az ünnepelt ember, aki megtervezte a kicsi és olcsó autót.
Ganz József később Svájcban, majd Franciaországban tervezett kisautókat, de akkorra már olyan sikere lett a Volkswagen Bogárnak, hogy nem tudott konkurálni vele. Svájcban készült néhány kocsi a tervei alapján, de aztán felhagytak a gyártásával, Franciaországban pedig már egyetlen terve sem jutott el a megvalósulásig. Mint tudjuk, csak az 1936-tól gyártott Fiat 500-as, azaz a Topolino és az 1939-ben tervezett, de a sorozatgyártásig csak 1948-ban eljutott Citroën 2 CV, azaz a Kacsa tudott valamennyire versenyre kelni a bogárhátú VW-vel.
Aztán Ganz József 1951-ben Ausztráliában telepedett le. A General Motors ottani lerakatában helyezkedett el, de senki sem tudta, hogy igazából ki is ő. Önkéntes száműzetése alatt több szívrohamot is kapott, idővel már tervezni sem volt kedve. Magányosan élt, kerülte a társaságot. Végül 1967-ben kapott végzetes szívrohamot melbourne-i otthonában. A jómódúak lakta Edgewater Towersben, a luxuslakásában találtak rá a méltatlanul elfeledett ragyogó magyar tervező holttestére.
Nyugodj békében, Ganz József!
