Mi vagyunk a grund. S mi vagyunk Boka, Nemecsek és Csónakos. Mi vagyunk azok a fiúk, akik életük végéig vigyáznának a játszótérre, az élettérre, amely oly fontos nekik.

És mi vagyunk azok a fiúk, akik soha nem akarnak felnőttek lenni. Csak a grundon, az imádott grundon játszani mindig, örökkön örökké. S mi vagyunk azok is, akik azt éneklik teli torokból, tánc közben, hogy: „Hé, soha ne félj, hogy oda sodor a szél, ahol jó!” A mi krónikásunk, a mi magyar hangunk Geszti Péter. A generációk vad életszeretetének a krónikása, utat, kiutat, boldogságmorzsákat kutatók idegenvezetője. Mi vagyunk a grund, írta nekünk és mi énekeljük. Mi, a szép kor felé sétálók és örök álmodozók.

Geszti Péter egy 1996-os fényképen. Az autó rendszáma is beszédes.
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika

Nem könnyű Geszti Péter munkásságát, kreativitását plasztikusan jellemezni. Talán az utánozhatatlan az egyetlen olyan szó, amely vitán felül illik hozzá. Rajongásig szerettük a rímhányó Romhányit. Zseniként írunk, beszélünk róla. S ha valakit méltó utódjaként emlegethetünk, az talán épp Geszti Péter. Ahogy rímbe szedi az élet apró-cseprő dolgait, ahogy dalba foglalja a szerelem utáni sóvárgást, az valóban különlegessé teszi őt. Különlegessé és utánozhatatlanná. Messziről indult, hogy aztán a példaképek közé kerüljön.

Gyerekszínészként kezdte pályafutását, ami szinte adta magát. Merthogy az édesapja, Geszty Péter a rádiónál és a televíziónál dolgozott szerkesztőként és dramaturgként. Gyere és játssz! Gyere és mutasd meg magad, bátran! Talán ezt mondta neki és a kis Péter bátran belevágott. A nagyközönség is láthatta őt több, a hetvenes években készült filmben, ám az igazi áttörést a hangjával érte el, a sajátos orgánumával, amikor az 1976-ban elkészült rajzfilmben magát Lúdas Matyit szólaltatta meg. S amikor két évvel később jött a Mézga család, a mi kedvenc famíliánk, nem volt nehéz azonosulni az okostojás Mézga Aladárral, aki mindig, mindent jobban tudott az apjánál. Persze Geszti Péter hangján megszólalva.

A Rapülők a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb együttese lett.

Geszti Péter később az ELTE tanárképző főiskoláján, magyar-történelem szakon diplomázott, ám már főiskolásként is az írás, a rímfaragás töltötte ki az életét. Dalszövegeket írt az akkoriban hihetetlen népszerűségnek örvendő Első Emelet zenekar számára. De szükség volt rá a televízióban is. Az arcára, a megjelenésére, a karakterére, ő volt az Ász című ifjúsági tehetségkutató műsor házigazdája. Aztán nem sokkal később már színpadon állt, és olyan sikereket ért el, amelyekről talán még gyerekszínészként sem álmodozhatott. A Rapülők a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb zenekara lett. Tehetséges zenészek szólaltatták meg a hangszereiket, s ott volt Geszti, a frontember, aki hihetetlen szójátékokkal, frappáns dalszövegekkel szórakoztatta és gondolkodtatta el a táncoló ifjúságot. Jól jellemzi a Rapülők mítoszát, hogy a közelmúltban afféle nosztalgiakoncerten is zsúfolt ház táncolta, tapsolta énekelte végig a koncertet az Arénában.

S később jött a Jazz+Az. Már egy finomabb formáció, és akkoriban ragasztották rá Geszti Péterre a „szöveggyártó kisiparos” becenevet. S nem volt ez sértő, olyan tempóban, olyan lendülettel gyártotta a frappánsabbnál frappánsabb szövegeket, az életfilozófiának is beillő mondatait, generációk életérzését megfogalmazva, hogy senki nem tarthatta vele a lépést. Láthattuk őt a Magyar Televízió Megáll az ész! című műsor vezetőjeként is, ahol elmagyarázta az utókornak, hogy Mozart és Beethoven bizony nagyon is cool. S fokozta a tempót, különösen amikor a zseniális Dés Lászlóval kezdtek el közösen dolgozni. S jött a Dzsungel könyve, minden idők egyik legnépszerűbb színházi előadása. A zseniális musical miatt a Pesti Színház valóságos zarándokhely lett hosszú évekig.

A Jazz+Az formációt is sikerre vitte.

Geszti kiapadhatatlan lendülete, az évek, évtizedek múlásával sem csökkent. Kész csoda, hogy a folyamatos mondatgyártás, rímfaragás közepette jutott ideje a szerelemre. Előbb Gryllus Dorkával, a gyönyörű színésznővel élt házasságban, amely öt évig tartott. Majd megismerte második feleségét, Ditz Editet, akivel 2008 óta él nagy-nagy harmóniában és nevelik közös gyermekeiket, Sára Lujzát és Lenke Rózát. Geszti a magyar kulturális élet központi alakja ma 59 esztendős. És ma is karakteres véleményt formál a körülöttünk lévő világról. Csak talán egy kicsit már ritkábban…

Boldog születésnapot Geszti Péter!  

Előző cikkAKI 10 NYELVEN KÉSZÍTETT INTERJÚKAT: A TÉVÉS SUGÁR ANDRÁS ÉLETTÖRTÉNETE
Következő cikkŐ TANÍTOTTA MAGYARRA FERENC JÓZSEF GYEREKEIT: RÓNAY JÁCINT ÉLETE