Állt itt érsekek és bíboros pompás háza, aztán a Vöröskereszt Egylet gyönyörű palotája, amely egy időben a Külügyminisztérium épületeként is szolgált.
Fókuszban a Dísz tér ma még üres szeglete a budai Várban, ahol a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül ismét felépítik a Hauszmann Alajos tervezőirodája által tervezett Vöröskereszt Egylet palotáját, amely a II. világháborúban súlyosan megsérült, megmenthető lett volna, ám 1948-ban elbontották. A fejlesztés során újjáépülő palota helyén a középkorban több ház is állt, melyek közül nem egy az esztergomi érsekek birtokában volt, budai szállásukként szolgált.Később Bakócz Tamás érsek és bíboros is itt lakott. Ő 1513-ban a pápaválasztáson is indult, ám végül győzött az olasz vonal és Giovanni de Medici lett a katolikus egyház feje.
1686-ban aztán ádáz csatában sikerült kiűzni a törököket a budai Várból, ám komoly veszteségek árán. Az ágyúgolyózápor miatt sok épület összedőlt, s szinte az összes ház kiégett. A Dísz tér 1. számú is, ahol aztán egy élelmes vállalkozó, nevezetesen Bösinger Ferenc Ignác 1687 őszén vagy a következő év elején a romos épület helyett újat épített, majd szemben a Dísz téren megnyitotta a budai Vár első patikáját. Nem sokkal később báró Werlein István tulajdonába került a terület, majd 1783-tól hosszú időn keresztül a Bikkesy-család birtokában volt.
Az is kiderül a korabeli lapokból, hogy a tér kiváltságos szerepe miatt már 1879-ben felmerült, hogy rendes utat kapjon a Dísz tér. A Hon írása szerint hamarosan „asphalt burkolattal” látják el az utat. Aztán a Budavári Palota felújítása, átépítése kapcsán került szóba, hogy a várba költözhetne a Vöröskereszt Egylet. A palota építőjét, a neves tervezőt, Hauszmann Alajost kérték fel, hogy álmodja meg a monumentális épületet, amely helyén akkoriban három lakóház állt. Hauszmann irodája meg is tervezte, a lapok pedig a következőképp jellemezték a tervet: „A mester a szecesszió szolgálatába lépett.” S valóban, az elkészült palota magán viselte a szecesszió jegyeit.
Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság
A három korábban itt állt épületet 1901-ben bontották le, majd 1902-ben a Magyar Nemzet is megírta, hogy a Vöröskereszt Egylet hatalmas palotát építtet, amely 635 ezer koronába került eddig. Azt is megírták, hogy 1902. augusztus 1-jén kell átadni és a Magyar Királyi Horvát-Szlavon-Dalmát Minisztérium is ott kap irodát. Így is történt, a négyszintes palotát nem mellékesen úgy alakították ki, hogy magánlakásokat is elhelyeztek benne, amelyeket bérbe adtak az előkelőségeknek.
Amúgy a Vöröskereszt Egylet elnöke akkoriban az egyik leggazdagabb magyar, Csekonics Endre volt. A tehetős nagybirtokos sokat adakozott, s az ő gyermeke volt Csekonics Gyula, aki az apjával ellentétben a bulvárlapok állandó szereplője lett. Sokszor két kézzel szórta a pénzt, tetemes kártya- és lóverseny-veszteséget szenvedett el a századelőn. Ő megtehette, hogy szórja a pénzt sokakkal ellentétben, így a kirakatoknál drága játékok után sóvárgó gyerekeket sok szülő a „nem vagyok én Csekonics báró!” mondattal hűtötte le. Az évtizedeken át használt mondás amúgy nem teljesen pontos, hiszen Csekonics Gyula nem báró, hanem gróf volt, s végül dicstelen módon, szegényen halt meg, miután 1920-ban a trianoni békeszerződés után a család hatalmas és jól jövedelmező birtokai román kézre kerültek.
A Vöröskereszt Egylet palotája végül a tervek szerint 1902-ben készült el, ahová aztán 1920-ban a Külügyminisztérium költözött. Egészen a II. világháború végéig volt ott a külügy, ám akkor az épület pont úgy járt, mint az elődje a török kiűzésének idején. Bombatalálatot kapott, jelentősen megrongálódott, ám a kommunista hatalomátvétel után nem helyreállítása, hanem az elbontása mellett döntöttek. Így történt meg az a méltatlan helyzet, hogy a Dísz tér egyik legszebb fekvésű területén sokáig csak városképi sebként egy elhanyagolt telek tátongott. Egészen mostanáig. A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépülő Vöröskereszt Székház előkészítő munkálatai az egykori palota pinceszintjének törmelékmentesítését követően a régészeti feltárási munkálatainál tartanak, s máris több érdekesség került elő a múltból. Például Álmos és Előd vezéreket ábrázoló szobrokra leltek a szakemberek. A két vezér eredetileg a Halászbástyánál állt, ám a II. világháborúban megsérültek, kijavításuk helyett másolataikkal pótolták őket.
Fotó: Nemzeti Hauszmann Program
Ugyancsak a pinceszint törmelékei közül került elő két feliratos gránittábla-töredék. Az egyiken a Vöröskereszt Egylet központi igazgatóságának névsora olvasható 1902-ből, a másikon pedig a jótékonysági szervezet legfőbb védnökeinek nevei láthatók. Feltehetően a II. világháború során sérültek meg a táblák, s kerültek a pincerendszerbe a törmelékkel együtt egy belövés következtében. A világörökségi ranghoz méltatlan, jelenleg üresen álló telken a következő években felépülhet a lerombolt pompás palota. Hamarosan újra a budai Vár egyik ékköve lesz az a terület, ahol egykoron Bakócz Tamás is lakott. A magyar bíboros, akiből csaknem pápa lett…
(További izgalmas, nosztalgikus cikkek a budai Várról és a megújuló Budavári Palotanegyedről a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán https://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram)
