Rómeó volt. Tökéletes, szenvedélyes Rómeó. Mintha Shakespeare rá szabta volna a hősszerelmes szerepét. Fekete haj, fekete szem, mintha valóban egy veronai nemesi család sarja lett volna.
Pedig Kalocsay Miklós a budai Várban, az Uri utcában nőtt fel. Ám azok a hölgyek, akik a szegedi szabadtéri színpad nézőterén ültek, elhitték neki, hogy olasz vér csörgedezik az ereiben. És sokan összesúgtak: ki ez a jóképű, sármos ifjú színész? Lubickolt a szerepben. Később, évek múltán már érett színészként is eljátszotta ugyanezt a fővárosban, a Nemzetiben. Már gyerekként színésznek készült. A barátaival rendszeresen eljátszották A Pál utcai fiúkat, vagy épp Robin Hood kalandjait adták elő. Izgalmas gyerekkor volt az, a háború nyomai, szürreális bombatölcsérek között katonásdit játszani a Várban, az utcán talált hulladékokból bunkert, fedezéket építeni, fából géppuskát készíteni… Egy gyermek lelke mindig, mindenhol megtalálja az élet örömét.
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika
Kalocsay Miklós erős kislegény volt, és miközben játszottak, sokszor hősnek érezte magát. A világot megmentő hősnek. Aztán amikor a sors, vagy inkább a szülői gondoskodás a Petőfi gimnáziumba sodorta, pontosan tudta, hogy a versek, az irodalom a legfontosabb tantárgy, hogy jöhetnek neki algebrával, egyenletekkel, ő inkább Radnótit, Petőfit, József Attilát szaval. A magyartanára, bizonyos Ibos Ferencné megszerettette vele és osztálytársaival mindazt a szépséget és mélységet, amelyet a költészet és az irodalom jelenthet egy fiatal számára. Onnan már csak egy lépés volt előadni a világirodalom remekeit. És a helyi gimnázium tornatermében ők, a lelkes ifjak szórakoztatták a közönséget. Például A méla Tempefői című darabbal.
Nem volt kérdés, hogy az Uri utcából, a Petőfi gimnáziumból, a gyermekkori álmok világából hova és merre haladjon az útja: egészen a színművészeti főiskola kapujáig. Elszánt volt és magabiztos a felvételin. A Cyranoból adott elő és az orrmonológgal próbált hatást gyakorolni a szigorú ítészekre. Mindhiába. Mosolyogva, bíztató szavak között mutattak neki ajtót. Ő pedig meg sem állt a Madách színházig. De akkor még nem Rómeóként, hanem a negyedik alabárdos meglehetősen szürke szerepével vártak rá.
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika
De gyorsan elszaladt az az esztendő, és a jóképű fiatalember újra ott állt a vizsgabizottság előtt. Szavalt és énekelt, de úgy, hogy a falak is beleremegtek. A Gyere, Bodri kutyámmal hatott a döntnökökre, s másodszorra felvették. Olyan csoporttársak közé ülhetett be, mint Kútvölgyi Erzsébet, Lázár Katalin, vagy Egri Márta. A diplomát 1973-ban vehette át, és mindenki nagy jövőt jósolt neki. Mert egy színésznél a tehetség mellett nem mellékes a külső sem. S Kalocsay Miklósról úgy beszéltek, hogy bárhol megállná a helyét. Rá is írták a hősszerelmes karaktereket. Ahogy megjelent a színpadon és megszólalt azzal a kissé mély, ám nagyon is férfias hangjával, a hölgyközönség felszisszent a nézőtéren. S hogy milyen volt az az orgánum, nos, elég csak megnézni néhány korabeli hollywoodi filmet és hallgatni Tony Curtist, Alain Delon-t, Jack Nicholsont. Valamennyiüknek Kalocsay Miklós kölcsönözte a hangját.
Az a színész, aki játszott a Szegedi Nemzeti Színházban, később a Ruszt József vezette Független Színpadon. Az volt számára a csúcs a karrierjében. Ott úgy érezte, kibontakozhat, ott nem volt skatulya, csak színtiszta játék. Kevés mozifilmben szerepelt (ez erősen bántotta a lelkét), ám annál több tévéfilmben játszott. Olyanokban, mint a Kántor, a Szerelmespár, a Tévedések vígjátéka vagy a Charlie nénje. És ne feledjük, ő volt a fiatalok egyik kedvenc műsorának, a Kuckónak a műsorvezetője. Elsősorban állatszeretetre, felelősségre nevelte a gyerekeket a Kuckóban. Nem mellékesen a saját kutyáival állt a kamerák elé.
Fotó: Arcanum/Pajtás
Kalocsay Miklós kétszer házasodott, a másodikból született az imádott fia. Érzékeny ember volt. Érzékeny és sokszor védtelen, ha lelkileg bántották, vagy ha nem érezte, hogy a helyén van. És a színészetet nézve a kezdeti sikerek ellenére sokszor érezte úgy, hogy nincs a megfelelő helyen. A Független Színpad talán későn érkezett az életébe. A kiváló színész 1991. december 2-án, csupán 41 évesen kapott végzetes szívrohamot. A Farkasréti temetőben alussza örök álmát az a színész, aki többet, sokkal többet érdemelt volna a sorstól.
Nyugodj békében, Kalocsay Miklós!
