Őt sem ismerjük, pedig Amerikában ma is korszakos zseniként emlékeznek rá, a múzeumok féltve őrzik az általa tervezett textileket és bútorokat. A nagy hírű The New Yorker hetilapnak 186 címlapot készített pályája során.
1896 nyarán látta meg a napvilágot Budapesten, az ezüstműves Kárász Sámuel és Huber Mária első gyermekeként. Hárman voltak a Kárász gyerekek, közülük ketten világhírig vitték. Nem véletlen, hogy művészi pályára adta a családja. Csupán 16 éves volt, amikor felvették a Királyi Képzőművészeti Főiskolára. Nagy szám volt ez, hiszen a századelőn a nőknek kevesebb lehetőségük adódott arra, hogy kibontakozhassanak.
Aztán minden romba dőlni látszott: 1913-ban meghalt a családfő, itthon nem volt biztos megélhetésük. Az özvegy úgy döntött, kivándorolnak Amerikába. A három gyermekből kettő tartott vele: a fia, valamint a csodagyereknek kikiáltott Ilonka. A harmadik gyerek, Mariska egy évvel később követte őket New Yorkba. Előbb Mariska lett elismert divattervező, akinek kreációiért rajongott fél New York. De aztán nála is többre vitte Kárász Ilonka. Elég, ha egy könyvtárban belelapozunk a híres heti magazin, a The New Yorker évfolyamaiba. Ilonka Karasz neve gyakran szerepel benne, mert 1925-ös indulásától egészen 1973-ig összesen 186 címlapot festett az újságnak. A szokatlan látószögű és mesés színekkel varázsoló címoldalak nem látszanak avultnak, mindig meghatározták a hetilap karakterét. Nyugodtan mondhatjuk, stílust teremtett, a jelenlegi magazin tipográfiájánál is visszaköszönnek az általa megálmodott képek, hangulatok és színek. A szerkesztőségben ma is csodálattal nézik a Kárász-féle egyedi címlapokat.
A tízes években nem létezett amerikai stílus, a New York-i művészvilág az egyik belső kerület, a Greenwich Village környékén gyülekezett, és ismerkedett az európai modern művészet olyan alakjainak munkáival, mint Picasso, Cézanne, Matisse, Gauguin vagy Seurat és Marcel Duchamp. Mindenki érdekes és izgalmas volt, aki az öreg kontinensről jött és valami mást, újat tudott mutatni. Nem sokkal Kárászék érkezése után nyílt meg a Modern Art School, Ilonka itt textiltervezést tanult, és már első alkotásaival kivívta tanárai és a kritikusok elismerését. A Németországból emigrált grafikussal, Winold Reisszel megalakították a Modern Művészeti Társaságot, ennek lapjában, a Modern Art Collectorban jelentek meg első munkái.
Két híres divatlapban is állandó tervező volt, a Women’s Wear és a Masses is szívesen tette közzé műveit. Az utóbbinál címlapot is készített, amely a The New Yorker-címlapok közvetlen elődjének tekinthető. Egész élete során tervezett anyagokat a legnagyobb amerikai textilstúdióknak és gyáraknak. Minden magára adó designmúzeumban megtalálható egy darab az ő világhíres tölgyfaleveles anyagából, amely végképp az art deco kiemelkedő alakjai közé emelte Kárász Ilonkát. Külön érdemes kiemelni, hogy ő volt szinte az egyetlen nő, aki repülőgépeknek és autóknak is készített textíliákat.
Bútorokat is tervezett, és ebben is nagy sikereket aratott. A modern művészet holland mozgalma volt a mások mellett a magyar Huszár Vilmos alapította De Stilj, amelynek elgondolásai Kárász bútorait is inspirálták. A multifunkcionális bútorok ma is állják a versenyt az új tervezők kreációival. 1928-ban nagy iparművészeti kiállítást rendeztek a New York-i American Designers’ Gallery szervezésében, ő volt az egyetlen nő, aki egy teljes szoba berendezését mutathatta meg a látogatóknak saját tervei alapján. A múlt századforduló európai művészete megtanította őt arra, hogy mindig az újat kell keresni, sohasem lehet megelégedni azzal, amit már elért. Egyben praktikusan hasznos is akart lenni. Nagy gonddal tervezett gyerekszobákat, amelyekben kiteljesedhet a gyerekek személyisége. Szerinte az a fontos, hogy „ne a szoba uralkodjék a gyerekek fölött, hanem ők irányítsák benne az életüket”.
Illusztrációi nemcsak a The New Yorker címlapján jelentek meg, de tervezett címlapot a Playboynak is, és készített rajzokat nem egy gyerekkönyvhöz. A karrierje mellett a magánélete is csodásan alakult. Huszonnégy esztendősen hozzáment feleségül egy holland kémikushoz, William Nylandhoz, és két gyermekük született.
Kárász Ilonka végül 1981-ben, 86 éves korában aludt el örökre. A következő évben New Yorkban rendeztek neki tárlatot, 2003-ban pedig Elbűvölő modern: Kárász Ilonka, 1896–1981 címmel mutatta be életmű-kiállítását a Georgia Museum of Art. Ideje lenne itthon is felfedeznünk….
Nyugodj békében, Kárász Ilonka!
