Egy elfelejtett 1848-as szabadságharcos, aki csupán 26 éves volt, mikor a bécsi udvar kivégeztette. A mára elfeledett Kolosy György élettörténete.
A Maros megyei Mezőkövesden (ma Székelykövesd) született 1824-ben. Az 1848-as forradalom kitörése Pesten érte, ahol jogot tanult. Kolosy György üdvözölte a forradalom kitörését, de ekkor még nem sejtette, idővel belekerül a neve a történelemkönyvekbe. 1848. szeptember 25-én a Habsburgok Magyarország katonai parancsnokává nevezték ki az akkor 56 éves Lamberg Ferenc Fülöpöt, ám a magyar országgyűlés ezt nem ismerte el. A gróf három nappal később, mégis úgy döntött, átveszi a hivatalát a forrongó Pesten. Nagyon rosszul tette, hiszen az életével fizetett a döntésért…
Fotó: Wikipedia
Lamberg Ferenc 1848. szeptember 28-án délelőtt 10 órakor érkezett a budai Várba. A Fortuna szállodában foglalt szobát, ahol polgári ruhába öltözött, s felkereste a vár parancsnokát, Hrabovszky altábornagyot, aki figyelmeztette, az élete veszélyben lehet. Lamberg nem foglalkozott a figyelmeztetéssel, nem mérte fel, hogy napok alatt a közutálat tárgya lett. Beszállt az 51-es számú bérkocsiba és Pestre ment, ahol Batthyány Lajos miniszterelnököt kereste. Elkerülték egymást, így Majláth György országbíróval tárgyalt két órát. Addigra valóban már mindenki tudta, hogy megérkezett, állítólag a Fortuna szálloda londinere vitte a hírt, hogy Pesten van. A nemzetőrök és a pesti emberek puskákkal, karddal, kaszákkal a keresésére indultak. Lamberg éppen a Duna ideiglenes hídján haladt át Buda irányában a bérkocsijával (a még át nem adott Lánchíd mellett volt) amikor felismerték és kirángatták a kocsiból.
Innentől kezdve csak az a biztos, hogy Lambergen elégtételt vett a feldühödött tömeg, számtalan ütés és szúrás érte a testét. Az is bizonyos a szemtanúk szerint Kolosy György is odavágott egyet a kardjával, de nem ettől halt meg, a tömeg egyszerűen meglincselte. Kolosy György innen Erdélybe ment és fegyverrel harcolt a magyar szabadságért. A világosi fegyverletétel után Erdély-szerte bujkált, egy ideig betyárként. Kolosy mikor hírét vette, hogy Pesten letartóztatták a szerelmét és annak szüleit, azonnal feladta magát. Habár Lamberg megölésekor több száz főre duzzadt a feldühödött tömeg, s számtalan szúrás érte a testét, a bécsi udvar csak Kolosy-t tudta kézre keríteni és őt büntette meg. A halálos ítélet kimondása után néhány nappal, 1850. január 23-án végezték ki. Csupán 26 éves volt…
Fotók: Wikipedia
Évtizedekkel később, 1882-ben írták meg az újságok, hogy Ujházy Ferenc festőművész birtokában van Kolosy György végrendelete, amit még 1850-ben a kivégzése előtt küldött el hozzá (együtt harcoltak a szabadságharcban). A végrendeletet a kivégzése helyszínén, az Újépület börtönében írta (a hatalmas börtön Pesten, a mai Szabadság tér helyén állt). Ebből idézünk: „Ti szeretett szülőim, Kolosy József és Donáth Cecilia, azon nagyfokú szeretet kapcsára, mely köztünk, mint jó szülők és engedelmes és háladatos magzat közt létezett és létezik és ti kedves testvéreim, Mihály, Rózsa, Zsuzsi, Klára és Antal, azon forró egymáshoz viseltető szeretet szentségére szólítalak igazságos, méltányos és jogos kérelmemet és utolsó rendeletemet átkom alatt meg ne tagadjátok. Én a pesti Újépült 5-ik pavillon 17.-ik számú sötét magántömlöcében, a világtól elzárva és az emberiségtől elhagyatva egyedüli legnagyobb jótevőm, gondnokom, segítőm és fájdalmaimban résztvevőm csak Bosch Anna, szeretett kedves nőm vala, kinek gondoskodását, fáradtságát és százakra menő költségeit visszafizetni sem én sem ti képesek nem vagyok, azt csak megköszönni és szívből meghálálni lehet. Én tehát Bosch Anna kedves nőmet törvényes utódomnak ismerem és ő feljogosítom az engemet illető fekvő birtok fölvevéssel.”
Fotó: Fiumei úti sírkert
A kedvesére hagyta a szülőföldjén található házát és földbirtokát, majd a következő szavakkal zárta a végrendeletet: „Bosch Anna, mint tőlem öröklött emlékeket fönntartani és gyarapítani el nem mulasztandod és végre éljél boldogul, mint a jó esetben velem éltél volna. Írtam Pesten, fogoly állapotomban. Kolosy György.” A kivégzés utána Kolosy György testét a józsefvárosi temetőben, jeltelen sírba tették, később Damjanich János özvegye gondoskodott róla, hogy a földi maradványai átkerüljenek a mai, Fiumei úti sírkertbe. Az emlékét hirdető szabadságharcos emlékművön azonban hibásan, Kolosy Gábor név szerepel. Hosszú évtizedeken át szinte semmit nem írtak az újságok Kolosy Györgyről, aztán 1900-ban, az óbudai Lujza teret Kolosy térré nevezték át. Azóta viseli a nevét ez a forgalmas budai tér.
Nyugodjon békében, Kolosy György!
