A leghíresebb cigányprímás volt, aki Liszt Ferencnek félórás szólót adott és 4 házasságából 34 gyermeke született. Következzék Rácz Pali kalandos élete.
1822-ben látta meg a napvilágot Nagygécen, s hamar kiderült, a hegedülésre született. Már 13 évesen prímás volt, aztán 17 esztendősen katonának állt. Csaknem húsz évig szolgált az olasz fronton, ahol a hegedűjével adott vigaszt a magyar katonáknak. Az első feleségét is Olaszországban ismerte meg, akitől több gyermeke született. Később azonban elváltak. 1870-től egyre többet cikkeztek róla a lapok. Sokat játszott az Angol királynő szállodában, s hamar híre ment a városi előkelőségek között, hogy az „Angolban” van egy csodás prímás. 1871-ben például a brazil császárnak és feleségének játszott a szállodában, 1873-ban pedig azt írta az egyik újság: „Rácz Pali hegedűje az idegen vendégek szemeiből könnyeket, a magyar hazafiak zsebéből pénzt sír ki.”
Fotó: Fortepan
1873-ban Pesten Liszt Ferencnek is játszott. Az ünnepelt zongoraművésznek tetszett az előadás, Rácz Pali, a magas, fekete hajú, robusztus férfi pedig mindent beleadott, félórás szólóval tisztelget Liszt előtt. A Budapesti Hírlap így írt az estéről: „A régi idők dőzsölőjéhez hasonlóag, ki poharát az utolsó korty után összetörte, utolsó vonóhúzásával a húrt ketté szakítá. Úgy éreztük, mintha a dallam egy éles sóhajtással, élet nélkül hullt volna a mester lábaihoz. Így hódolt a cigányprímás a zongora királyának.” 1874-ben a brit királyi udvartól is meghívást kapott és sokat időzött Párizsban is a zenekarával. Nagy feltűnést keltett, mikor a világ egyik leggazdagabb embere, Rothschild báró hívta Angliába, ám Rácz Pali, ahelyett, hogy rohant volna, megüzente, csak akkor megy, ha az egyhetes útért 14 ezer forintot kap. Tetemes összeg volt ez, a báró megbízottja sokáig nem is jelentkezett, aztán mégis elfogadta a prímás anyagi igényeit. Ha itthon játszott, akkor időközönként egy fehér tányérral járta körbe a hallgatóságot és csak úgy hullottak bele a forintok. El is terjedt Pesten a mondás: „Húzd rá Pali, csak azért is, Ha mindjárt a frakkomért is.” Rengeteg esküvőn és úri mulatságon játszott, ahol elhalmozták borravalóval, főleg, hogy „Rácz Pali hegedűje itatta az embert.” Még egy dal is született: „Rácz Pali hegedűje, veszett volna az erdőbe. Ha az erdőn veszett volna, belőlem lump nem lett volna.”
Fotók: Wikipedia
Rácz Palit imádták a nők, ő pedig nem mondott nemet nekik. Összesen négyszer házasodott és 34 gyermeke született. 1876-ban aztán nagy öröm érte, egy Nógrád megyei idős koldusról ugyanis kiderült, hogy az ő régen elveszettnek hitt édesapja. Azonnal érte ment. Az esetről így írtak a lapok: „Rácz Pali azonnal fölkereste, hogy agg atyját vén napjaiban, mint jó fiúhoz illik, támogassa és a koldulás szégyene alól felmentse.” Számtalan külföldi meghívása volt. Így fordulhatott elő, hogy időponttorlódás miatt nemet kellett mondani az olasz udvarnak. A Kecskemét című lap 1878-ban a magasztalásában odáig jutott, hogy az újságíró szerint Orpheusz, a görög mitológiában szereplő dalnok, aki a zenéjével a folyókat is megállította, elbújhat Rácz Pali mellett: „Orpheusz csak silány kontár az öreg Rácz Pali mellett, lantja hitvány doromb Pali bácsi varázshegedűjéhez képest.”
1879-ben történt, hogy a prímás a Vadászkürt vendéglőben játszott egyik este. Feltűnt neki, hogy egy magában üldögélő, elegáns úr, minden alkalommal öt forintot tett a körbejáró fehér tányárba. Megtudakolta, kit tisztelhet az idegenben. Megsúgták neki, hogy Alfred Brehm az, a híres német természettudós. Éjfél fele járt már az idő. Rácz Pali odalépett Brehmhez, bemutatkozott, s két órán keresztül csak a híres vendégnek játszott, már borravaló nélkül. Mert ilyen volt ő. Örült, hogy sokat kereshetett a hegedűjátékával, ám nem a pénz, hanem elsősorban a szórakoztatás motiválta.
Fotó: Fiumei úti sírkert
1880-ban aztán Rudolf trónörökös esküvőjére is meghívást kapott, három napig hegedült a násznépnek. Ebben az évben nem csak jó történt vele. Előbb „veszedelmes lábbaj” támadta meg, sokáig úgy volt, hogy le kell vágni az egyik lábát, majd miután felépült, bíróságra citálták, mert a vád szerint az Schödl kávéház titkos szerencsebarlangjában kártyázott. Nagy derültséget keltett a tárgyaláson, amikor Rácz Pali a következőket mondta a bírónak: „Ilyen évben, mikor gyantára is alig telik, bizony nem játszom, tekintetes uram!” Végül felmentették a vád alól.
1885-ben aztán 62 éves korában aludt el örökre a legendás prímás. A Soroksáron található lakásán ravatalozták fel, majd tízezres tömeg kísérte a Kálvin téren, a Múzeum körúton és a Kerepesi úton a halottaskocsit, amely a Kerepesi temetőbe ment. Szinte megbénult a belváros a temetése napján, sokan akartak elbúcsúzni a legendás prímástól, aki évtizedeken át szórakoztatta a pesti éjszakába járókat. Azt is tudni lehet, hogy a gyászszertartáson a 34 gyermekéből 19 fiú és 3 lány volt ott, a többiek ekkor már nem éltek. Rácz Pali varázshegedűjét az egyik fia, ifjabb Rácz Pál kapta meg, aki aztán szintén híres prímás lett. A legendás cigányprímás sírja ma is látható a Fiumei úti sírkertben. A síremlékét a családja és a korabeli zenésztársadalom emeltette.
Nyugodj békében, Rácz Pali!
