Az élet nagy ajándéka, hogy az utolsó filmszerepével lett halhatatlan. Persze, a Dollárpapában is imádtuk, de Rajz János gyerekek tízezreinek lett tiszteletbeli nagypapája az Égigérő fűben alakított Poldi bácsiként.
Olyan volt az életben, mint a filmben: akkurátus, alázatos. Minden szerepet végtelenül komolyan vett. Mikor 1907-ben megszületett, el is dőlt, hogy színész lesz, hiszen a családból szinte mindenki ezt a pályát űzte. A nővére, Irén és a bátyja, Ferenc is. Az utóbbi nem mellékesen kiváló futó is volt, 1913-ban a Magyar Testgyakorlók Körének versenyzőjeként világcsúcsot állított fel 500 méteres síkfutásban.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
A kis Rajz János (ekkor még Reisz János Arnold) artista akart lenni, de aztán belátta, a színpad az ő világa. Negyvenöt éves koráig csak vidéken ismerték, akkor aztán felfedezte magának Major Tamás, a Nemzeti Színház direktora. Rajz tudta, hogy nem főszerepekre hívta a nagy hatalmú igazgató 1952-ben, de boldogan mondott igent. Abból sem csinált hiúsági kérdést, ha két-három mondatos filmszerepekre hívták. Megbecsülte, ami van. 1956-ban a Dollárpapa aztán országos ismertséget hozott neki. Élvezte a sikert, az emberek imádták a kicsit rekedtes, mégis bársonyos hangját, ahogy idősödött egyre több nagypapás szereppel találták meg.
A magánélete is csöndes volt, 1943-ban vette feleségül a nála tíz évvel fiatalabb Süli Margitot. Boldogan, békében éltek, ám az asszonyt mindössze 57 éves korában elragadta a halál. Rajz János a munkába temetkezett. 1966-tól 15 éven át ő volt a rádiós „Barátok Közt-ben”, a Szabó családban Szabó bácsi (750 részt vettek fel vele).
Fotó: Fortepan/Ráday Mihály
Azt mesélik, mikor a rádió a Szabó családot adta, szinte mindenkinek rátapad a füle a készülékre, a fodrászatokban, üzemekben megállt a munka. Rajz rengeteget filmezett, a nagy jutalomjáték pedig az Égigérő fű volt számára. Hetvenkét évesen alakította az idős gyepmestert, zseniálisan. Az ember úgy átölelte volna a képernyőn keresztül a jóravaló, tisztességes bácsit. Rajz ekkor már nyugdíjas volt, ám mikor elment a Nemzeti Színháztól, búcsúzóul létrehozott egy tehetséges színészeket támogató alapítványt. Mert ilyen volt ő.
Az Égigérő fű bemutatója után két évvel, 1981-ben, 74 éves korában távozott az élők sorából az egyik legnagyobb epizodista, mindenki Poldi bácsija.
Nyugodj békében, Rajz János!
