Címke: Somló Tamás

Ha még élnél, talán az Álomarcú lányról énekelnél nekünk. Állnál a színpadon, előtted hatalmas tömeg, talán az Arénában, melletted barátok, zenésztársak, s mi ott,...

Nem így kellene ennek történnie, Mecky! Valahol együtt ülnénk most, ha ez a világ nem fordult volna ki önmagából. Talán a Balatonon, az imádott...

Féltelek Rózsi! S féltünk valamennyien. Mert mi vagyunk, mi lennénk a szabadság vándorai. Mi, akik öregedő fejjel végigbaktattuk a hepehupás, csapdákkal teli életösvényt. A szabadság...

Átölel ez az átkozott melankólia. A lakat ott az ajtón lassan egy éve és az ember hol a tévét bámulja, hol meg néz ki...