Fotó: Fortepan/Révész György

A szép nőnek minden könnyen megy. A szép nőt körülveszik a férfiak, lesik minden kívánságát, ajánlatokkal bombázzák, a tenyerükön hordozzák. A szép nő sikerre született és kiváltságokat élvez. Mondatok, amelyeknek a fele sem igaz.

Mert olykor valóban sokat jelenthet az előnyös külső. A szerelemben, a munkában, a karrierben, az érvényesülésben – az élet minden területén. Ugyanakkor megszámlálhatatlan történetet olvasni különleges szépségű nőkről, akik soha nem találták meg az igazi boldogságot, akik hiába vágytak harmóniára, lelki békére, szerető, megértő társra. Akiknek inkább átok volt a gyönyörű külső, mintsem ajándék a teremtőtől… „A végzet asszonyát látták bennem a férfiak. De egész életemben egyet sem tudtam megtartani. Túlságosan önálló voltam hozzájuk, olyan tulajdonságokkal, gondolatokkal, amiket már nem tartottak praktikusnak egy úgynevezett csinibabától. Soha nem tudtam a férfiaknak parancsolni, pedig valahogy kellene irányítani őket, de nekem ez nem jött össze. Ezért sem mentem férjhez…”

A végzet asszonya. Ez a kifejezés tökéletesen illik Tordai Terire. Az volt. A férfiak álma, a tökéletes nő, a különleges szépség, aki nem csak a külsejével, a tehetségével is hódít. Ha azt kérdezték volna a hatvanas években hazánk férfilakóitól, termelőszövetkezetekben, az irodákban, vagy a futballpályákon, hogy mondják meg ki itthon az igazi díva, a nőideál, ki a végzet asszonya, bizony sokan lettek volna, akik elsőként Tordai Teri nevét említik. Akkor már ismert, sokat foglalkoztatott színésznő volt. Jól állt neki a kamera, bármilyen szögből vették, azt a gyönyörű arcot, a nőiességet.

Tordai Teri a Pendragon legenda című filmben 1974-ben.
Fotó: Fortepan/Révész György

„Fiatal lányként még azon keseregtem, hogy túlságosan nyurga vagyok, emiatt aztán a balettkarban majd biztosan hátraállítanak, ott rejtenek el. Egerben, a szülővárosomban kitették az érettségi tablót a fényképész kirakatába és állítólag már akkor sokaknak megakadt a szeme rajtam….” Egy gyönyörű lány önbizalom híján. Pedig a családi háttér biztosította számára, hogy bátran szembenézzen a kihívásokkal. Tordai Gyula, az édesapja és Tarján Lili az édesanyja a nővérével együtt megpróbáltak mindent megadni Tordai Terinek. A család a II. világháború vihara miatt menekülni kényszerült. Debrecenből Egerbe költöztek, az anyai nagymamához. Ott nőttek fel a Tordai-lányok, akiket az édesanyjuk egy kelet-német tánctanárnőhöz vitt el.

„Márpedig balettozni fogtok…” Így szólt a visszafogott utasítás, hogy az életből már ifjú leányzóként kihasítsanak egy nagyon is édes szeletet. Próbák, újra és újra próbák. Pedig Tordai Teri fejében akkor még meg sem fordult, hogy táncosnő lesz, esetleg színész. A helyi Tanítóképző Főiskolára járt és talán arra gondolt, a békés világban, túl a háború borzalmain, majd fiatal felnőttként gyerekeket oktat, csakhogy a sors egészen más utat szánt neki. Az egri intézmény egy szép napon szavalóversenyt rendezett. Az eseményen ott volt Gáti József is, aki akkor a Színház és Filmművészeti Főiskola beszéd- és színészmesterség tanára volt. Róla tudni kell, hogy 1965-ben megjelent a Versmondás című könyve, amely a maga nemében szinte az első volt itthon. És ehhez a fontos műhöz még akkoriban hanglemezt is mellékeltek. Gáti József a versek iránt igencsak fogékony művészember érdeklődve figyelte a műsort, hallgatta az amatőr versmondókat és bizony megakadt a szeme a különleges szépségű lányon, aki ráadásul  tökéletesen formálta a szavakat. Így aztán odament hozzá a program végén, és azt mondta neki: „Ifjú hölgy, azt javaslom kegyednek, hogy utazzon Budapestre és jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára…” Tordai Terit azonnal felvették, Pártos Géza osztályába került, olyan társak mellé és közé, mint Szegedi Erika, Halász Judit, Béres Ilona és Polonyi Gyöngyi. Az utóbbi három kolleginával együtt aztán már főiskolásként szerepet kaptak.

Tordai Teri 1974-ben.
Fotó: Fortepan/Révész György

Keleti Márton gyönyörűséges filmje, az Esős vasárnap a mai napig hihetetlenül népszerű és megunhatatlan. És ebben a filmben szerepelt több pályakezdő fiatal – köztük Tordai Teri. Pillanatok alatt népszerű lett itthon, jobbnál jobb ajánlatokat kapott, megcsodálhatta őt a közönség egy másik kultikus filmben, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című alkotásban is. Futott a szekér, de a java még hátra volt. A java: Nyugat-Németországban, Terry Torday néven. Történt ugyanis, hogy 1965-ben Magyarországon forgattak egy német vígjátékot, amelyben Tordai Teri is szerepelt, nem is akárkivel, azzal a Dietmar Schönherrel, aki aztán évekkel később az Orion űrhajó főszereplőjét, McLane parancsnokot alakította és lett hihetetlenül népszerű.

De ugyancsak partnere volt az a Götz George, aki majdan Schimanski felügyelőt alakította. Csoda-e, ha Németországban is sztár lett? Évekig játszott odakint, méghozzá engedéllyel. Szerepelt sorozatokban, mozifilmekben, ám itthon az irigyei, rosszakarói elterjesztették róla, hogy „Nyugaton pornográf alkotásokban mutogatja bájait…” Pedig szó sem volt ilyesmiről! A különböző színvonalú alkotásokban olyan partnerek mellett filmezhetett, mint Rex Gildo slágerénekes, Horst Tappert, aki Derrick felügyelőként vált világhírűvé és Sascha Hehnt aki meg a Klinika című sorozatban vált ismertté. Aztán Tordai hazatért, és megküzdött a rosszindulattal, az irigységgel. Nem magyarázkodott, mert nem volt miért. Helyette játszott. Élete egyik legemlékezetesebb karakterét, a Fejes Endre regényéből készült, Jó estét nyár, jó estét szerelemben alakította. A lábai előtt hevert a világ. Vagy legalább is Magyarország.

Tordai Teri ma 82 esztendős.

És írhatnám azt is, hogy élete legboldogabb korszakát élte. S talán igaz is lehet, mert 1976. június 18-án megszületett lánya Lili. Csakhogy Tordai Teri sem akkor, sem később nem ment férjhez. De nem panaszkodott, és egy pillanatra sem lett belőle megkeseredett ember. „Soha nem ültem otthon búslakodva, nagy dívaként elvárva, hogy majd csak valakinek eszébe jut felkérni. Én a munka elé megyek, mert szeretek dolgozni… Minden reggel úgy ébredek, hogy tudom mi a feladatom, ezek tartanak formában. Edzem az agyamat, rengeteget olvasok, német tévécsatornát nézek, követem a híreket…” A csinos kislányból nagyvilági nő lett, sikeres, elismert művész. „Amikor Budapestre jöttem édesanyám úgy engedett el, kislányom egyedül kell boldogulnod, egy törölközőt sem tudok adni. Hitel nélkül, a magam erejéből vettem meg picike lakásomat, az autómat, 67 évesen lett először saját garázsom. Nekem, nekünk akkoriban fontosabb volt a munkánk eredménye, mint a pénz. A mi világunkat nem a tárgyi dolgok tették színessé. Ha valaki most a munkájával sok pénzt tud keresni, ám legyen, sajnos az lett a legfontosabb. Pedig ha észreveszi, olyan ajándékot kaphat az ember, ami pénzben nem mérhető…” – nyilatkozta nem is olyan régen a Blikknek.

Ez az ajándék az élettől a lánya, Horváth Lili, aki ugyancsak sikeres színésznő lett. Három unokája két fiú és egy gyönyörű kislány és persze a hit, ami talán a legfontosabb a számára, és ahogy mondja: „Hívő emberként szoktam járni a pasaréti ferences templomba, szeretem nézni a családokat áldozás után, megvan a magam beszélgetése anyukámmal, apukámmal, a végén felnézek az égre, és azért fohászkodom,  hogy Istenem, adjál nekem még időt és erőt, hogy Lili lányomnak és a környezetemnek tudjak segíteni…” A fohász pedig meghallgattatott, Tordai Teri ugyanis ma 82 éves.

Boldog születésnapot! 

Előző cikkAKI A SZERELEMBE VOLT SZERELMES: BESSENYEI FERENC KALANDOS ÉLETE
Következő cikkA FEJSZÁMOLÓ ZSENI, AKI TÚLÉLTE A MUNKASZOLGÁLATOT IS: PATAKI FERENC