A Time magazin Adolf Hitler és XI. Piusz pápa társaságában a világ tíz legbefolyásosabb embere közé választotta 1938-ban. Ő volt az, aki egy fontért vette meg a különc írótól, George Bernard Shawtól a Pygmalion filmes jogait, pedig az amerikai Metro-Goldwyn-Mayernek egymillió dollárért sem adta oda az idős író.
A trükkös férfi Gabriel Pascal néven lett világhírű, de Lehel Gábor volt az eredeti neve. Később már ismert producerként sokat tett azért, hogy származását misztikus homály burkolja. Annyi azért bizonyos, hogy Lehel Gábor 1894. július 6-án, Aradon látta meg a napvilágot, napra pontosan 129 évvel ezelőtt. De az, hogy kisgyermek volt, mikor a szülei meghaltak, őt pedig egy cigánykaraván vitte magával, valószínűleg a mesék birodalmába tartozik. Végül is mindegy, a lényeg, hogy 17 évesen Bécsben fellépett egy darabban, aztán az I. világháború során a fronton szolgált.
Majd valószínűleg Pesten élt, ahonnan 1930-ban Indiába utazott. Itt Meher Baba követője lett. A spirituális mesterről tudni lehet, hogy 1925-től a 44 év múlva bekövetkezett haláláig nem szólalt meg, egy ábécés táblára mutogatva kommunikált a híveivel. Lehel a mesterével bejárta Indiát, majd gondolt egyet, és 1936-ban Angliába utazott. Kitalálta magának a Gabriel Pascal nevet, próbálkozott színészkedéssel és rendezéssel is, de kevés sikerrel. Pénze nem volt, annak is örült, ha nem éhesen feküdt le este. Aztán egy nap azt olvasta az újságban, hogy a Metro-Goldwyn-Mayer egymillió dollárt ajánlott a híres írónak, George Bernard Shaw-nak a Pygmalion filmes jogaiért, de hiába. Hirtelen ötlettől vezérelve, felkereste a nyolcvanadik évét taposó írózsenit. Pimasz ajánlatot tett Shaw-nak. Kijelentette, hogy egy fontot ad a könyv filmes jogaiért, de ő nem ígérget, azt a pénzt oda is adja. Majd letette az asztalra a pénzt (talán nem is volt több nála). Shaw-nak megtetszett Lehel határozott fellépése, és elfogadta az egyfontost, azzal a kikötéssel, hogy ő maga írja a forgatókönyvet. (Ez Hollywoodban nem volt szokásban.) Gabriel Pascal még az általa választott főszereplőt is megnevezte: Leslie Howard játssza majd doktor Higginst. Nem mellékesen a híres brit színész, Howard is magyar származású volt, Londonba emigrált apját Steiner Ferdinándnak hívták.
A folytatás ismert, a Pygmalion filmes változata óriási siker lett, Shaw Oscar-díjat kapott 1938-ban a forgatókönyvért. Gabriel Pascal a film szövegéhez is hozzájárult, mégpedig olyan ötletekkel, amelyek a magyar mozinézők fülébe is belemásztak. Tőle származik ugyanis a két nyelvtörő sor, amelyet Elizának gyakorolnia kell: „The rain in Spain stays mainly in the plain” (G. Dénes Györgynél magyarul: „Lenn délen édes éjen édent remélsz”) és az „In Hertford, Hereford, and Hampshire, hurricanes hardly ever happen” („Hol harsány hegedű hangját hegedűk hetykén húzzák”). Mindkettő bekerült a My fair Ladybe is, az Elizát alakító Audrey Hepburn rosszul mondogatja, és jól énekli őket.
Az egyfontos ügylet bevált, ettől kezdve az író minden könyvének filmes jogait Pascalra bízta, ő pedig meggazdagodott belőlük. A Time magazin az év legbefolyásosabb emberei közé jelölte, a társaságát pedig olyan hírességek keresték, mint Charlie Chaplin vagy Ingrid Bergman, aki négy évvel később főszerepet kapott a Casablanca című kultikus filmben. George Bernard Shaw amúgy más magyarokkal is kapcsolatba került. A szobrász Kisfaludi Strobl Zsigmondra barátjaként tekintett, és modellt is állt a szobraihoz, azt pedig többször is kijelentette, hogy nagyra tartja Molnár Ferencet. És ne feledjük, az idős írót érzelmi szálak fűzték a magyar színésznőhöz, Hidvéghy Valériához. Gabriel Pascal, aki egy szemtelen ajánlatnak köszönhetően lett híres és gazdag ember, 1954-ben, 60 éves korában hunyt el.
Nyugodjon békében!
