A legismertebb hollywoodi rendezők egyike volt. Hosszú életét nagy sikerek kísérték, de megismerte a bukást is. Ha csak a Gázláng és a My Fair Lady marad utána, akkor sem fogják sosem elfelejteni. George Cukor.
Magyarországról származott a családja, de ő már New Yorkban született 1889-ben. Az édesanyja Tokajból való, az édesapja pedig az onnan nem messze eső Ricséről. Szegénységben éltek a szülei, így húsz dollárt összeszedve hajóra szálltak és a többi kivándorlóval együtt New York felé vették az irányt. A szülők sosem tanultak meg igazán jól angolul, gyerekükkel mindig magyarul beszéltek. Ez nem volt haszontalan később, mert egy időben Hollywoodban az angol mellett a magyar volt a „hivatalos” nyelv: a sok, Magyarországról elszármazott rendező és színész ezen a titkos nyelven beszélt egymással, ha nem akarták, hogy mások is értsék, miről van szó.
George Cukor ugyanúgy a kortárs irodalom bűvöletében kezdte munkásságát, ahogy annyi más később közönségfilmekkel befutott rendező. F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című korszakos regényéből készült darabot állította színpadra 1926-ban New Yorkban. A hangosfilm megjelenésekor aztán Los Angelesben bukkant föl, és gyorsan talált magának munkát, mert kiválóan bánt a sztárokkal, különösen a színésznőkkel.
Van is erről egy történet. A fiatal és zabolátlan Katharine Hepburnnel nem bírtak a rendezők. Hisztis volt, nehezen szülte meg a szerepet, mindig volt valamilyen problémája. A Fiatal asszonyok forgatásán összefutott Cukorral, s szokás szerint kóstolgatni kezdte őt. A szerep szerint Hepburnnek egy férfit kellett felcipelnie a lépcsőn. A felvétel előtt odavetette, ő bizony nem emeli meg azt az embert, mert az apja orvos, és azt mondta, nem tesz jót az egészségének. Cukor csak ennyit válaszolt: „Hát akkor ne cipelje!” és tovább sietett. Hepburn elszégyellte magát, és zokszó nélkül követte az instrukciókat. Később ő nyilatkozta: „George Cukor nagy művész. Azt szeretném, hogy mindig ilyen ember legyen a rendezőm, mert feltétlenül hiszem, hogy egy film nem lehet nagyobb, mint a rendezője”.
Cukor a harmincas években egymás után forgatta a filmeket, rábízták A kaméliás hölgy és a Romeo és Júlia megrendezését is. A legnagyobb lehetőség az Elfújta a szél lehetett volna, ő kezdte el a munkálatokat, de meglepő módon nem jött ki a főszerepet alakító, vehemens Clark Gable-lel, és botrányosan távozott a rendezői székből. A film iránti közérdeklődésnek ez jót tett, és az ő karrierjének sem ártott.
1944-ben Gázláng című filmjének bemutatása nagyon magasra emelte tekintélyét. Benne a francia származású Charles Boyer és a svéd Ingrid Bergman alakította a főszerepet. Bergman meg is kapta érte a legjobb színésznőnek járó Oscart. Húsz év múlva ő maga is átvehette a Los Angeles-i Filmakadémia díját a legjobb rendezésért. A My Fair Lady óriási sikert aratott, Audrey Hepburn (aki nem rokona Katharine Hepburnnek) elvarázsolta alakításával a közönséget mindenütt a világon, mégsem kapott Oscart, miközben partnere, Rex Harrison Cukor után kimehetett átvenni a legjobb színésznek járó szobrot.
George Cukor az életében kétszer járt Magyarországon. Először 1936-ban, másodszor 1976-ban. Utóbbi alkalommal lelkes volt, magyarországi filmet tervezett, mesélte, mekkora hatással volt rá Makk Károly Szerelem című filmje. Kiemelte, hogy a Darvas Lili, Törőcsik Mari, Darvas Iván trió zseniálisan játszott, bármelyikükkel örömmel forgatna filmet. „Negyvenöt évet töltöttem el a szakmában, elmondhatom, hogy Greta Garbótól Audrey Hepburnig, Charles Boyer-től Laurence Olivier-ig mindenkivel dolgoztam, de a magyar színészek játéka mégis felvillanyozott.”
Egy magyar újságírónak fogalmazta meg azt is, mi nem változott a filmkészítésben, amióta ő porondra lépett: „Akkor sem, most sem tudjuk eldönteni, melyik filmből lesz siker, és melyik vérzik el, jut idő előtt a temetőbe. Aki ugyanis ennek eldöntésére hivatott, a közönség, éppoly ismeretlen ellenfelünk, mint volt fél évszázaddal ezelőtt.”
Hogy milyen ember és rendező volt George Cukor, azt az Oscas-díjas, francia színésznő, Simone Signoret fogalmazta meg a legpontosabban: „Azon kevesek közé tartozik az ismerőseim közül, aki képes mulatságosnak, nagylelkűnek, figyelmesnek, a hitványakkal szemben kegyetlennek mutatkozni, rosszindulatúan bánni a hülyékkel, megvetően a törtetőkkel, gúnyosan a pletykafészkekkel. George rajong a tehetségekért, durván viselkedik a sznobokkal, és végtelenül kedves a rang nélküliekkel.”
Visszavonulása után Los Angeles-i, art deco stílusban berendezett kastélyában élt. George Cukort 83 éves korában érte a halál.
Nyugodjon békében!
